Őrt kaphat a bajba jutott hitelesek családi kasszája

2010.05.18. 8:25

A devizahitelesek megmentésének egyik elemeként az új kormánypártok bevezetnék a családi csőd intézményét, a KDNP szociális bankot és családi csődbiztos-hálózatot is létrehozna. A családoknál keletkező veszteséget a költségvetés, az érintettek és a pénzintézetek állnák, a bankok pedig bár nem kommentálják a felvetést, de azt jelezték, hogy nem szívesen vesznek részt szociálpolitikai kérdések megoldásában.

"Nem azokon szeretnénk segíteni, akik fogyasztási cikkre vettek föl devizahitelt, hanem akik lakásvásárlás miatt adósodtak el devizában" - mondta lapunknak Bagdy Gábor KDNP-s képviselő, a párt által tavaly májusban benyújtott, a mostani választások után leporolt családi csődvédelemről szóló határozati javaslat kidolgozója.

A célcsoportba Bagdy szerint azok a lecsúszott, alsó-, középosztálybeli családok tartoznak, akik nem teljesen reménytelen helyzetűek, csak ideiglenesen estek ki a munkaerőpiacról, vagyis még vissza tudnak, és vissza is akarnak illeszkedni a társadalomba.

Szinglik is kérhetnek maguknak csődvédelmet

"Nincs elég szavunk arra, hogy a helyzetet leírjuk. Szociális katasztrófa fenyeget. Nem nézhetjük tétlenül, hogyan válik semmivé az élet" - áll  a KDNP javaslatában indoklásként, hogy miért is sürgetik a családi csődvédelem intézményének létrehozását. Ez a tervezet is azt mutatja, hogy az új kormány összehangolt akciósorozattal készül megmenteni a szerintük egyre nagyobb bajban lévő devizahiteleseket, akiknek már az összes hitelét is forintra váltanák.

Bagdy szerint a szegénység Magyarországon erősen kötődik a többgyerekes családokhoz vagyis valószínűleg elsősorban elszegényedett nagycsaládosok vennék igénybe a csődvédelmet, ezért is szerepel a javaslatban a családi csődvédelem kifejezés, de természetesen egyszemélyes családok is élhetnének a lehetőséggel. A képviselő úgy becsüli, hogy ez a probléma akár 300-400 ezer családot is érinthet Magyarországon.

Bankszámla-felügyelő

A családi csődvédelemnél a folyamat logikája szinte ugyanaz, mint a cégeknél: a fizetésképtelenné vált család bemehet a bíróságra, kérheti, hogy határozatban mondják ki fizetésképtelenségét és rendeljenek el fizetési moratóriumot. A bíróság ezután a családdal, a kirendelt családi csődbiztossal, illetve a hitelintézettel közösen egyeztetve kidolgozná az adósságrendezés módját: havonta mekkora összeget törleszt a család, milyen életmódváltás szükséges a jövedelmi helyzet javításához, szükség van-e gyógykezelésre, ha mondjuk a család azért lett fizetésképtelen, mert a családfő például alkoholista, drogozik  vagy éppen szerencsejátékfüggő.

A rendszer legfontosabb szereplője a családi csődbiztos, aki gyakorlatilag testőrként felügyeli az anyagi csődbe jutó háztartások pénzügyeit és közvetítőszerepet játszik a család és a bank között. A csődbiztos a családdal egy egész életstratégiát dolgozna ki a pénzügyi helyzetük konszolidációjára, sőt, hozzáférhetne a család bankszámlájához is, hogy ellenőrizze, valóban átutalták-e a bírósági határozatban rögzített törlesztőösszeget.

Forrás: [origo]

Testőrt kaphatnak a családi pénzek

A csődvédelemben részesült családnak alapvető kötelezettsége lenne az együttműködés, a hiteles tájékoztatás, gyógykezelésben való részvétel; ha arra szükség van, az álláskeresés; illetve az oktatásban való részvétel; sőt, külön ellenszolgáltatás nélkül akár közösségi feladatokat is végeztethetnének velük. 

Fontos a szociális érzékenység

A rendszer alappillére a csődbiztos, az előterjesztés szerint ezért kell létrehozni egy egész csődbiztosi hálózatot. "Ma nincsenek olyan szakemberek, akik azonnal, teljes körűen el tudnák látni ezt a feladatot, tehát ehhez külön képzés szükséges. Elsősorban pénzügyi ismerettel is rendelkező családsegítők és szociális munkások lennének a legmegfelelőbbek a munkára. Emellett a felszámoló cégek munkatársai is alkalmasak lehetnek, hiszen a pénzügyi szakosodás elengedhetetlen, de szükség van a pénzügyi és számviteli szempontokon kívül az olyan emberi szempontokra is, mint a szociális érzékenység" - hangsúlyozta a képviselő.

Magánszemélyek ellen indult végrehajtások száma és eredménye

2008

2009

2010 január-április

darab

millió forint

darab

millió forint

darab

millió forint

Végrehajtás indult

183 269

119 323

245 077

131 566

106 407

53 548

Jövedelemletiltás

67 930

59 549

63 519

63 549

20 616

24 880

Jövedelemletiltásból befolyt

-

3811

-

4241

-

1373



Forrás: APEH, [origo]

Hasonlóan látja Somogyi Ferenc, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének elnöke, aki azt mondta: örülnek a tervezetnek, szívesen vesznek részt a szakmai egyeztetésben arról, hogy miképp lehetne a felszámolók szakmai tapasztalatát hasznosítani a családoknál, de az biztos, hogy ehhez plusz képzésre van szükség, hiszen ilyen esetekben nem csak a gazdasági racionalitásnak van nagy szerepe, hanem a pszichológiának is. "Az is biztos, hogy szükség lesz a csődtörvény módosítására, ha a felszámolók nem csak a gazdálkodó szervezetek esetében akarnak eljárni, mert a törvény egyelőre csak ezt teszi lehetővé." - mondta Somogyi.

A bankoknál nincs empátia

A rendszer másik alapeleme egy állami tulajdonban lévő, szakosított pénzintézet lenne, amely abban az esetben kaphatna szerepet, ha az adós család egyáltalán nem tudná fizetni a hitelt. A pénzintézeti beavatkozás csak a család lakására terjedne ki, tehát a javaslatban "szociális banknak" és "családi értéktárnak" nevezett állami intézmény megvenné a család lakását, az adósok pedig ezért cserébe vehetnének a pénzintézettől egy kisebbet, olcsóbban vagy visszabérelhetnék tőle az eredeti lakást.

Az intézményrendszer működtetésére állami alapot hoznának létre. Ez finanszírozná a csődbiztosi-képzést, innen kapnák a fizetésüket a csődbiztosok és az alap vállalná részben a folyamat során (például a kilakoltatás, a tartozás elengedése, vagy a lakás piaci érték alatti eladása miatt) felmerülő veszteségeket is. "A veszteségek terhének a megosztásában azonban  a családnak és a hitelintézeteknek is részt kellene venni, hiszen a kialakult helyzetért felelős a hitelt felelőtlenül felvevő adós, az állam, amelyik nem szabályozta megfelelősen a devizahitel-felvétel feltételrendszerét, és a hitelintézetek, akik szintén felelőtlenül helyeztek ki hiteleket." - érvelt a javaslat szerzője.

Nem fizető adósokon behajtott összegek

2008

2009

2010 január-április

darab

millió forint

darab

millió forint

darab

millió forint

Kiadott inkasszó

531 654

1 611 295

655 334

2 136 337

267 178

755 823

Inkasszóból befolyt összeg

-

177 835

-

159 256

-

66 801

Végrehajtási cselekményből
befolyt összeg

-

108 565

-

81 031

-

43 684

Ingatlan-végrehajtás (foglalás)

28 041

12 426

34 063

20 012

9413

6370

Ingatlanárverések száma
(sikeres és sikertelen együtt)

1286

4323

1808

6322

704

2629

Ingatlanárverésből
befolyt összeg

-

320

-

625

-

161

Összes végrehajtási
bevétel

-

292 613

-

283 156

-

124 159

Forrás: APEH, [origo]

"A bankokkal nem lehet szociálpolitikai kérdéseket megoldani" - mondta az [origo]-nak Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója arra a kérdésünkre, reális elvárás-e az állam részéről, hogy amikor megsegítik az adósságukat törleszteni nem képes devizahiteleseket, akkor a bankok is részt vállaljanak ennek költségéből. A konkrét törvénytervezetet nem kívánta kommentálni a Bankszövetség vezető tanácsadója, mivel a szervezetük belső szabálya szerint egészen addig, amíg fel nem áll az új kormány, és meg nem kapják az egyes törvénytervezetekhez kapcsolódó szakértői anyagokat, nem véleményeznek semmilyen készülő intézkedést - mondta Müller.

Csak 25-20 évente mehetünk csődbe

A KDNP javaslata alapján csődvédelmet a családok minden 15-20 évben egyszer kérhetnének, és az eljárás hossza maximum 5 év lehetne. Kérdésünkre, hogy nem ad-e lehetőséget visszaélésre az, hogy 5 év után elengednék a család fennálló tartozását, ha az előtte együttműködő volt, és mindent megtett az adósság törlesztése érdekében, hiszen ezt nehéz megállapítani, Bagdy Gábor elmondta: természetesen vannak veszélyek a rendszerben, de azért van az, hogy kizárólag együttműködő, hiteles tájékoztatást nyújtó családok kérhetnének csődeljárást.

Ha pedig a folyamat során visszaélnének a helyzettel, akkor akár ki is zárhatnák őket az eljárásból, ami után a családnak kellene vállalni az ezzel járó anyagi terheket. A visszaélések lehetőségének csökkentése érdekében sok ösztönzőt kell építeni az intézményrendszerbe, de erre a fajta részletes kidolgozásra még nem került sor. Arra a kérdésre, hogy mikor nyújtják be a javaslatot, Bagdy Gábor elmondta, hogy a kormányalakulás után egyelőre vannak akutabb problémák, de mihelyst azokat elrendezték, azonnal nekiállnak kidolgozni a szóban forgó törvénytervezet részleteit.

Volt egy másik verzió

Ugyan tavaly tavasszal született a magáncsődről egy kormányzati törvénytervezet is, mégsem lett belőle semmi, mert a közigazgatási folyamat egy korai fázisában elakadt az egyeztetés, ezért terjesztette be a KDNP tavaly májusban a családok csődvédelméről szóló határozati javaslatot - mondra Bagdy Gábor.

Megkerestük Lendvai Ildikót, az MSZP távozó elnökét, korábbi frakcióvezetőjét; Nyakó Istvánt, a szocialisták szóvivőjét; valamint a MSZP sajtóosztályán is érdeklődtünk, miért nem ért célt a kezdeményezés, de a szocialista politkusok többszöri megkeresésünkre sem válaszoltak.

A tavalyi kormánytervezet egyébként nemzetközi példákon alapult és magáncsődnek nevezte volna az intézményt, a KDNP-s javaslat ellenben "családi csődvédelemről" beszél. Emellett beépíti azt a hungarikumot, hogy nagyon magas a lakosság ingatlanra felvett devizahitel-állománya, és emiatt jóval több adóst fenyeget a fizetésképtelenség és a fedélnélkülivé válás.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK