Tehetetlenek vagyunk a svájci frank durva drágulása ellen

Az elmúlt napokban eladási hullám alakult ki a nemzetközi piacokon, ami soha nem látott szintre, 230 forint fölé emelte a svájci frank árfolyamát. A magyar gazdaság állapotának nincs köze a folyamathoz, külföldön dől el a történet, az eurózóna adósságválsága miatt ugyanis az eurótól elforduló befektetők a frankot vásárolják. A devizahiteleseket a piaci folyamatoktól átmenetileg védő árfolyamrögzítés azonban legkorábban ősszel indulhat el. 

Kedden reggel a svájci frank áttörte az új csúcsot jelentő 230 forintos árfolyamszintet, majd rövid idő alatt további 3 forinttal erősödött. Egy hét alatt közel húsz forinttal drágult a frank, hiszen a múlt hét kedden 215-216 forint körül jegyezték, ez pedig a svájci frankban eladósodott háztartásoknak komoly teher.

A múlt keddhez képest az euró és a dollár jóval visszafogottabban erősödött a forinttal szemben, előbb árfolyama 264 forintról 269, a dollár pedig 182-183 forintról 193 forint fölé került. Az euróval szembeni visszafogottabb forintgyengülés azt jelzi, hogy a befektetőknek nem a forinttal van bajuk, hanem az euróval, a közös európai deviza gyengülése pedig közvetve és negatívan befolyásolja a forint jegyzését. A magyar gazdaság tehetetlenül nézi a nemzetközi piaci folyamatokat, a befektetők elsősorban az eurózóna adósságválsága miatt aggódnak.

Magyarország tehetetlen

"Tovább folytatódik a pániküzemmód a világ pénzügyi piacain. A vezető részvényindexek zuhannak, a kockázatos eszközök árfolyamai szakadnak, a menedékdevizákért, és biztonságos államkötvényekért pedig egymás sarkát tapossák a befektetők. A piacot nem győzte meg az európai pénzügyminiszterek tegnap kiadott közleménye, hiába tettek hitet a pénzügyi stabilitás, további intézkedések, illetve a Görögországnak nyújtandó segítség feltételeinek lazítása mellett" - írja keddi piaci kommentárjában a Commerzbank.

"Ez nem rólunk szól, a mostani helyzetben teljesen felesleges magyar megszorító csomagot bejelenteni vagy kamatot emelni. Nem az euró forinthoz mért árfolyamát ütik a befektetők, hanem a frank erősödik egyre jobban az euróval szemben" - mondta az [origo]-nak Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere és hozzátette, a mostani pánik több dologra vezethető vissza, az egyik legfontosabb tényező, hogy nem látszik a görög megoldás. Egyetértett kollégájával Barcza György, az K&H Bank vezető közgazdásza, aki közölte: Az alapprobléma, hogy a görög helyzet továbbra is bizonytalan, ráadásul most bejöttek a képbe az olaszok és a befektetők attól félnek, hogy ők is a tönk szélén állnak a magas adósságuk miatt".

A devizahitelesek várnak

Magyarország kívülállóként nézi a folyamatot, nem tud mit tenni a svájci frank erősödése ellen, ez pedig a devizában eladósodott háztartásoknak komoly teher, mert többségük frankalapú hitelt vett fel az elmúlt években. A mostanában elszabaduló törlesztőrészletek miatt egyre nehezebb helyzetbe kerülő háztartásoknak nyújthat átmeneti segítséget a kormány és a Bankszövetség által kidolgozott otthonmentő programban szereplő árfolyamrögzítés. (A lehetőséggel élő adósok az igényléstől számított 36 hónapig, de legkésőbb 2015. január 1-ig 180 forintos fix árfolyamon törleszthetik a devizahitelüket. Az aktuális és a rögzített árfolyam közötti különbség egy úgynevezett gyűjtőszámlán halmozódik, ez pedig 2015-től forinthitellé alakul és akkortól kell elkezdeni fizetni. Bár még nem született meg a vonatkozó kormányrendelet, de 2015-től az árfolyamrögzítést igénylő adósoknak a devizahitelt és a gyűjtőszámlahitelt is fizetniük kell, de a havi kiadástöbblet 15 százalékban lesz maximalizálva, ennek fejében pedig kitolják a futamidőt.)

Bár a parlament június 20-án elfogadta az árfolyamrögzítésről szóló törvényjavaslatot, a lehetőség csak augusztus végétől, szeptember elejétől vehető igénybe. Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség alelnöke június elején azt mondta: A fix árfolyamra való - főként informatikai - felkészülés miatt illúzió lenne azt gondolni, hogy augusztus vége vagy szeptember előtt az árfolyamrögzítésnek megfelelő havi terhet, azaz a kedvezményes összeget fizethetik az adósok. A bankvezér az otthonteremtő csomag bejelentése után pedig az [origo]-nak azt nyilatkozta, az árfolyamrögzítést igénylők száma nagyban függ az aktuális árfolyamból adódó pszichés tényezőtől. Ez pedig azt jelenti, ha a döntéskor magasban van a svájci frank jegyzése, akkor az adósok könnyebben döntenek majd a lehetőség mellett és választják, a hitelnagyságtól függően több ezer vagy több tízezer forintos havi könnyítést. Fontos azonban, hogy a segítséggel élő devizahiteleseknek hosszú távon nem jelent megoldást az árfolyamrögzítés, mert az erős frank miatt felhalmozódó adósság 2015-től terheli majd meg a háztartások pénztárcáját.

Görögország, Olaszország bajban

Bebesy szerint az eurózónában folyó vita eddig főleg arról szólt, mekkora szerepet vállaljon a görög mentőcsomagban a magánszektor, elsősorban bankok és biztosítók. "Az úgynevezett francia javaslat szerint a lejáró görög állampapírok, az adósság harmadát lehetett volna meghosszabbítani és a hitelező bankok 5 százalék feletti kamatot kaptak volna akár harminc évre. Nem is jártak volna rosszul a bankok, de ez most borulni látszik és nagyobb veszteséget akarnak ráerőltetni a kötvénytulajdonosokra a mentőcsomag kidolgozói. A magánszektor bevonásáról szóló vita közben viszont odáig jutott a piac, hogy a pánik - eladási hullám - miatt most már mindenki számára jóval drágább a beavatkozás költsége" - tette hozzá Bebesy. "A görög mentőcsomagról szóló vita mellett beléptek a képbe az olaszok és a spanyolok, a piac attól fél, hogy nekik is mentőhitelre lesz szükségük" - mondta a szakember és hozzátette: az eurózóna különböző országok megmentésére összeállított kerete a periférián lévő országok (Görögország, Portugália, Írország) megmentésére elég lett volna, de Spanyolország és Olaszország esetleges bukásának elkerüléséhez kevés lenne.

Barcza szerint az is elképzelhető, hogy a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon kialakult eladási hullám hátterében spekulatív alapok állnak, amelyek az eurózóna sérülékeny piacain szeretnének nyerészkedni. "Magyarország szempontjából a legrosszabb, hogy nem tud mit kezdeni a svájci frank erősödésével. Addig jó, amíg a forint a zlotyval együtt mozog és nem szakad el tőle és a háztartások óriási svájci frankadóssága miatt nem kerül a spekulánsok célkeresztjébe a magyar piac, mert ebben az esetben további forintgyengüléssel és frankerősödéssel lehetne számolni" - tette hozzá Barcza.

"Ha tovább durvul a helyzet, azaz a spanyol és olasz állampapírok tovább emelkednek akkor az amúgy is óriási, GDP-arányosan 120 százalékos hiánnyal rendelkező Olaszország nagyon nehéz helyzetbe kerülhet" - mondta Bebesy és hozzátette: pár hónappal ezelőtt az olasz kötvényhozamok jóval a portugál és görög papírok hozama alatt álltak, ráadásul az olaszok a jelentős belső megtakarítás miatt kedvezőbb helyzetben vannak, de a fokozatosan emelkedő hozamokat belső megtakarításokból sem lehet a végtelenségig fizetni

Németország fizethet

A megoldást az jelentené Bebesy szerint, hogy az északi országok és Németország segítene a bajba jutott államokon, ám ezt a fajta "transzferuniót" (az északiak fizessen a déli országok helyett) politikailag nagyon nehéz eladni, nehéz ugyanis meggyőzni a választókat, hogy az adójukból más országokat kell megmenteni.

"Elég csak a lisszaboni szerződés nehézkes elfogadására gondolni, mennyivel nehezebb lenne, ha pénztárcába vágó kérdésekben kell szavazniuk a választóknak az adott országban,. A választók meggyőzése még akkor is nagyon kemény dió, ha közben látszik, hogy ez a legkevésbé rossz megoldás. Ha nem mentik meg az eurózóna bajba jutott országait és azok esetleg bedőlnek, a pénzügyi szektor összefonódottsága miatt számukra is sokkal rosszabb helyzetet eredményezhet, például még jobban elértéktelenednek az eddig felhalmozott megtakarítások" - tette hozzá Bebesy. Arra a kérdésre, hogy meddig tarthat a svájci frank szárnyalása egyik szakértő sem akart konkrétumot mondani, Barcza közölte, felelőtlenség lenne megjósolni, mikor ér véget a rossz hangulat. Szerintük amíg nem sikerül olyan megoldást kidolgozni az adósságválság kezelésére, amely a piaci szereplők szemében is stabil befektetési tereppé változtatná az eurózónát, addig továbbra is sérülékeny maradhat az euró, ezen keresztül a forint is.