A bankok, az adósok és az állam között arányosan osztaná meg a bedőlő lakáshitelek költségeit Orbán Viktor, aki szerint erről "nem lesz egyszerű" megegyezni, de nem lát más megoldást. A kormányfő a Facebook-oldalán tette a bejelentést, amely változást jelent a kormány eddigi álláspontjához képest, eddig ugyanis egy úgynevezett eszközkezelő felállításával akarták rendezni a kérdést, ennek létrehozása azonban az ígéretek ellenére sem történt meg.

"A magam részéről nem támogatok olyan javaslatot, amely a költségvetés kontójára fizeti a bankok által megkötött hitelek árát. Ez elfogadhatatlan lenne, hiszen, akik erejüket megfeszítve fizették a hiteleiket, azok joggal éreznék igazságtalannak ezt a megoldást" - írja Orbán Viktor a Facebook-oldalán, hozzátéve: "Ezért a célunk az, hogy a magyar költségvetés, a bankrendszer és az adósok arányosan osszák meg a devizaárfolyam elszabadulása miatt bedőlő lakáshitelek költségeit".

A miniszterelnök kiemelte, hogy eddig a kilakoltatási moratóriummal védték meg az érintetteket az utcára kerüléstől, a jövőben pedig a Nemzeti Eszközkezelő segítene rajtuk. Azt írta, hogy jelenleg tárgyalnak arról, hogy a bankrendszer és a költségvetés milyen arányban vállaljon felelősséget a kialakult helyzetért. "Nem lesz egyszerű megegyezésre jutni, de tető alá fogjuk hozni a megállapodást" - fogalmazott.

Orbánnak ez a bejelentése fordulatot jelent a lakáshitelekkel kapcsolatos kormányzati politikában. A kormány eddig csak a Nemzeti Eszközkezelő nevű szervezetről beszélt, amelynek felállításával rendezné a helyzetet, ennek létrehozása azonban az eredetileg idén januárra kitűzött határidőig nem történt meg.

Nagy Anna kormányszóvivő egy pénteki háttérbeszélgetésen az [origo] kérdésére azt mondta, valamilyen formában április 15. után is fennmarad a jelenleg élő kilakoltatási moratórium, de nem minden adóst érintve, hanem szűkebb körben. "A számlák nem fizetése miatt végrehajtással fenyegetettek számára nem fog fennmaradni, de azokat továbbra is megvédi majd, akiknek a lakáshitelük a devizaárfolyamok elmozdulása miatt bedőléssel fenyeget" - mondta a kormányszóvivő.

A Magyar Bankszövetség illetékese, Nyers Rezső az [origo]-nak megerősítette, hogy a bankok és a kormány között folynak az egyeztetések. Hozzátette: a tárgyalások tartalmáról egyelőre nem mondhat többet, és nehéz megmondani, mikor születhet megállapodás. "Arra törekszünk, hogy meg tudjunk állapodni, mert a probléma megoldása létfontosságú érintett családok, a pénzügyi rendszer stabilitása és a gazdaságpolitika szenpontjából" - tette hozzá Nyers Rezső.

A miniszterelnök szerint "a legnagyobb bűn"

Orbán írt arról is, hogy szerinte a devizahitelezés féktelen elszabadulása az egyik legnagyobb bűn, amelyet az elmúlt nyolc évben elkövettek az emberek ellen. Szerinte felszámolták a 2002 előtti időszakban támogatott forinthiteleket, és az embereket "átterelték a "rendkívül kockázatos" devizahiteles megoldásokba. Azt írta, hogy azért tiltották be a devizahitelezést, hogy több ember már ne kerüljön bajba. Úgy fogalmazott, hogy most az elsődleges cég a meglévő otthonok megmentése, és csak ezt követően koncentrálhatnak majd ismét az otthonteremtés ügyére.

Orbán bejelentése nem előzmény nélküli. Nagy Anna kormányszóvivő egy hétfői háttérbeszélgetésen már arról beszélt, hogy "akkorára dagadt problémáról" van szó, amelyet a kormány önmagában nem oldhat meg, a hosszú távú megoldás csak a bankokkal együtt lehetséges. "A kormány nem teheti meg, hogy a pénzintézetek közvetlen gondjait például úgy orvosolja, hogy közpénzből kifizeti a tartozásokat" - tette hozzá.

Matolcsy "rossz banknak" nevezte az eszközkezelőt

A Nemzeti Eszközkezelő körül az ötlet megszületése óta sok a bizonytalanság és ellentmondó nyilatkozat. 2010. júniusában Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az  [origo]-nak azt mondta: a devizahitelesek megsegítésére létrehozandó nemzeti eszközkezelő valójában egy "rossz bank" lesz, vagyis az állam átvállalja a bedőlő hiteleket. Ez az intézkedés nem lesz hatással a költségvetésre, a fedezetét egy banki alap és az állami garanciavállalás fogja adni - tette hozzá akkor.

Bencsik János, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára az [origo]-nak adott interjújában arról beszélt néhány nappal később, hogy a kormány nem menthet meg minden hitelest. Kifejtette, hogy az eszközkezelő első körben arra tesz majd kísérletet, hogy közvetítőként fellépve, az adós viszonyait felmérve visszaállítsa a hitelt, ha ez nem sikerül, meg pedig kell állapodni, mennyi veszteséget vállaljon a bank, és mibe kerüljön a dolog az államnak. Azt is mondta akkor, hogy számításaik szerint tíz-tizenkét év alatt az állam e befektetése megtérülhet, a közösség végső soron nem veszít az ügyön.

"Elég drága megoldás lesz, ha lesz" - mondta Bencsik László, az OTP egyik vezetője még tavaly nyáron a nemzeti eszközkezelő társaság ötletéről. Szerinte nagyszámú ingatlan kerülne az intézmény kezelésébe, ami hatalmas költségekkel járhat.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kormányfői bejelentés után, nyár elején augusztusra, majd szeptemberre ígérte a koncepció kidolgozását, szeptember elején pedig azt, hogy a kormány október 15-éig benyújtja az eszközkezelőről szóló tervezetet.

Matolcsy György egy másik alkalommal arról is beszélt, hogy az eszközkezelő a Magyar Fejlesztési Bank egyik leánytársaságaként jönne létre. Valamint azt, hogy a társaság alapvetően a hitelpiacról veszi majd fel a működéséhez szükséges forrásokat, mert az állami költségvetésben nem lesz pénz erre.

Decemberben Müller János, a Bankszövetség vezető tanácsadója kérdésünkre azt mondta, hogy az eszközkezelőről nem volt semmiféle egyeztetetés, sem akkor, sem azóta. Akkor hasonlóan nyilatkozott az egyik nagy hazai bank vezetője is, míg az egyik megyei közgyűlés elnöke úgy vélte, hogy "holtpontra jutott az ügy".