Lassítja az európai kilábalást a portugál pofon

A portugál miniszterelnök lemondása felbolydította mind a piacokat, mind az Európai Uniót. A befektetők figyelme a szomszédos Spanyolországra irányul, amelyet a következő dominónak tartanak a piacon. A csütörtök-pénteki uniós csúcsra a közösség gazdasági kereteit alakító fontos megállapodásokat terveztek, ezt viszont kénytelenek lesznek nyárra halasztani, mivel a kulcsállam, Portugália nem vállalhat elkötelezettséget a politikai válság közepén. Németország szeretne végre a versenyképességre koncentrálni más országok megmentése helyett.

Komoly fejfájást okozott a portugál miniszterelnök, José Sócrates szerdai lemondása, aki az ország adósságai miatt szükséges megszorítások és gazdasági reformok parlamenti elkaszálása után döntött a távozás mellett. Az esemény miatt minden valószínűség szerint csúsznak fontos uniós megállapodások, amelyek az eurózóna válságát hivatottak megoldani.

"Heteken belül elveszítik a piaci finanszírozást" - mondta az [origo]-nak Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a portugálok gondjairól. A piaci finanszírozás elvesztésével bekövetkezne az államcsőd, ha nem találnak alternatív forrásokat - például az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap segítségét. Suppan Gergely szerint viszont, amint bekövetkezik a mentésről való megállapodás, "felrobban az euró árfolyama", vagyis nagy erősödésbe kezd a közös pénz.

Kornelius Purps, az UniCredit müncheni stratégiai elemzője a Bloombergnek így foglalta össze a piaci hangulatot: "a legfontosabb ma és holnap a portugál helyzet alakulása lesz, illetve az, hogy Portugália kérjen-e azonnal uniós segítséget".

A Bloomberg gazdasági szakoldal szerint nemcsak a nagy adóssággal küzdő országok érezhetik meg a portugál válságot, hanem a viszonyítási alapul szolgáló német gazdaság és a többi szigorúan gazdálkodó ország is. A német kötvények hozamai a portugál miniszterelnök lemondása óta folyamatosan emelkednek, ami az európai gazdaságba vetett befektetői bizalom csökkenésének jele.

Angela Merkel német kancellár azt mondta a Bloomberg szerint, hogy José Sócrates helyesen cselekedett, amikor a parlament elé tárta a gazdasági reformprogramot, s egyben sajnálatát fejezte ki, hogy nem sikerült keresztülvinni a parlamenten. Merkel a portugál ügyet összekötötte a németek által erőltetett európai gazdasági kormányzással, amely szigorúbb és összehangolt költségvetési politikát jelentene.

Mint mondta: nincs alternatívája annak, hogy rendezzék a költségvetéseket, fokozzák a versenyképességet és "betömjék a lyukakat" az eurózóna kormányzásának szabályzásán. "Szívesebben koncentrálnék Európa javuló versenyképességére, mint hogy állandóan aggódjak más országok mentőcsomagjai miatt" - foglalta össze találóan a német álláspontot.

Spanyolország miatt aggódnak

A Wall Street Journal (WSJ) amerikai gazdasági szaklap a már régebben is emlegetett félelmekre koncentrált cikkében: vajon Görögország, Írország és a valószínűleg szintén uniós segítségre szoruló Portugália válsága kihat-e a nagyobb gazdaságokra. Az amerikai lap cikke szerint első sorban az eurózóna negyedik legnagyobb gazdasága, Spanyolország a leginkább veszélyeztetett, főképp a gyenge bankrendszere miatt.

A WSJ-nek névtelenül nyilatkozó spanyol kormányhivatalnok szerint a spanyol kötvények "átmeneti, spekulatív nyomás alá kerülhetnek" a portugál események miatt, de "Spanyolország folytatja reformjait", amelyek között említette a regionális bankok (úgynevezett cajasok) konszolidációját és feltőkésítését.

A fokozódó gondok egyik jele, hogy a Moody's hitelminősítő intézet csütörtökön harminc spanyol bankot minősített le - írta a Reuters. A leminősítés nem közvetlenül a portugál miniszterelnök lemondásának folyománya, ugyanakkor mutatja a spanyol gazdaság sérülékenységét.

Suppan Gergely szerint Spanyolországban nem első sorban az adóssággal van gond, bár az ország külső finanszírozásra szorul. Főképp a reálgazdaság gondjai okoznak bajt, ezen belül is leginkább a húsz százalék körüli munkanélküliség, ami lényegében lehetetlenné teszi a kiadáscsökkentést.

Portugália az uniós csúcs terítékén

Mindkét lap megemlíti, hogy a portugál miniszterelnök és az ország adósságválsága lesz a csütörtök-pénteki brüsszeli uniós csúcstalálkozó fő témája. Az eredeti tervek szerint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközről tárgyaltak volna a tagállamok vezetői, de a portugál politikai válság felülírhatja a menetrendet. Az Euractiv szerint a megváltozott körülmények miatt elnapolhatják az eszköz tárgyalását, pedig már régóta úgy tartották a mostani ülésről, hogy ez a határideje a mentőcsomagról szóló megállapodásnak, s egyben a tervek szerint 2013-tól életbe lépő Európai Stabilitási Mechanizmus véglegesítésének is.

A portugál miniszterelnök lemondása viszont felborította a terveket, ugyanis hiába egyezne bele bármilyen gazdasági reformprogramba, ő már nem tudja majd végrehajtani azokat, hivatalosan nem is kérheti az Unió segítségét. Az Euractiv szerint tovább nehezíti a vezetők helyzetét, hogy Németország szerdán bejelentette, nem tudja teljesíteni a 2013-ra ígért kifizetéseit, Finnország pedig az április 17-i választásokig nem kíván semmilyen döntést meghozni.

Angela Merkel sajnálkozott a német parlamentben

Egy uniós diplomata így foglalta össze a szorító problémákat: "akik adnák, nem tudják megadni, akiknek szükségük lenne rá, nem képesek kérni a segítséget". Az Euractiv értesülése szerint júniusra tolják ki az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz és az ezt 2013-tól felváltó Európai Stabilitási Mechanizmus megállapodásának határidejét.

Suppan Gergely szerint azonban a görög és az ír példa tapasztalatai segítenek a portugál válság leküzdésében, "harmadszorra már nem akkora a pofon" - értékelte a piac reakcióját az elemző. Hozzátette, hogy a görög válságkezelés példája nem feltétlenül jó. Mint elmondta, a megszorítások miatt komolyan csökkentek az adóbevételek, ami lefelé tartó spirálba rántotta az országot.

Brit kritika a mentési terveknek

A nem eurózónatag, de uniós tagállamként egy esetleges mentőcsomagban részt vevő Nagy-Britannia 810-3700 millió euróval kényszerülhet beszállni a portugál mentésbe - írta az ország egyik neves lapja, a Guardian az Open Europe agytröszt számításaira hivatkozva. Az intézet munkatársa, Raoul Ruparel a lapnak nyilatkozva "elkerülhetetlennek" nevezte a portugál mentőcsomagot, viszont az uniós eljárásmódot hibásnak tartotta.

"Az ír és görög példa világosan megmutatja, hogy az EU stratégiája - miszerint 'jó' pénzt dob a 'rossz' pénz után - elhibázott" - mondta. Az agytröszt álláspontja szerint Portugáliának jobbat tenne, ha átstrukturálnák hiteleit ahelyett, hogy mentőcsomagot állítanak össze számára.