Minden hatodik devizahiteles kimarad az árfolyamrögzítésből

2011.06.29. 10:06

Kétszázezer deviza-lakáshiteles csak álmodik arról, hogy részese legyen a kormány mentőcsomagjának, a szabályok szerint nem kaphat kedvezményes lehetőséget. A maradék körülbelül egymillió embernek is kevesebb mint a fele lép majd be a programba a jegybank becslése szerint. Az igazán nehéz helyzetben lévők az adatok szerint 90-110 ezren lehetnek, mégis arról van a legkevesebb információ, hogy ők milyen segítséget kapnak.

Az elmúlt években jelentősen erősödő svájci frank az utóbbi napokban új csúcsra ért a forinttal szemben, ez hónapról hónapra újabb többletkiadást jelent a devizában eladósodott embereknek. Bár a kormány május végén mutatta be az otthonteremtő csomagot, és azóta a parlament által elfogadott törvény is született, a hiteleket rendszeresen fizető adósoknak a bankokra, a legrosszabb helyzetben lévőknek pedig a Nemzeti Eszközkezelő által nyújtott megoldásokra kell várniuk.

Ezért valójában még mindig nem lehet pontosan tudni, mikor és milyen eredménnyel érhető el a kormány megalakulásakor kitűzött cél, hogy megmentsék a devizahiteleseket. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még miniszterjelöltként beszélt arról, hogy elsősorban nemzetstratégiai és erkölcsi, másodsorban pedig gazdasági kérdésnek tartja a devizahitelesek megsegítését. (Akkor egyébként még a devizahitelek forinthitellé alakításáról volt szó.) Több mint egy évvel később került sor az ötpontos otthonteremtő csomag ismertetésére. 

Milliós tábor

Matolcsy György a program bejelentésekor elmondta, 1,25 millió embernek van devizahitele, ebből körübelül 100 ezren maradtak el a törlesztéssel. A Magyar Nemzeti Bank áprilisban publikált pénzügyi stabilitási jelentése szerint 2010 végén 90 ezer felett volt azoknak az ingatlanoknak a száma, amelyek kilencven napon túli késedelemben lévő hitelre biztosítottak fedezetet. Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára június 16-án pedig azt nyilatkozta, hogy a kilencven napnál hosszabb késedelemben lévő adósok száma 100-110 ezerre tehető. A szóban forgó adósok száma azért fontos, mert az árfolyamrögzítést szabályozó törvény szerint nem számíthatnak erre a lehetőségre.

Azok az adósok sem igényelhetik a rögzített árfolyamot, akik bármilyen adósvédelmi programban már részt vesznek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB)stabilitási jelentése szerint ötvenezer jelzáloghiteles tartozik utóbbi körbe, és a veszélyeztettek táborába sorolható az a durván 45 ezer jelzáloghitel-szerződést aláíró adós, akinek a fizetési késedelme harminc és kilencven nap között van. Rogán Antal fideszes politikus, a parlament gazdasági bizottságának elnöke június 16-án a Tv2 Mokka című műsorában azt nyilatkozta: a banki fizetéskönnyítő programból ki lehet lépni, tehát aki inkább a tartósabb, hosszú távú megoldást választaná, annak azt javasolja, lépjen ki a banki programból. 

A törvény a kilencven napot meghaladó késedelembe eső, illetve állami vagy banki fizetéskönnyítő programban részt vevő adósok mellett kizárja az árfolyamrögzítésből azokat is, akiknek a hitele 2014. december vége előtt jár le. Szintén kizáró ok, ha a devizahitel fedezetét jelentő lakóingatlan végrehajtás alatt áll. Az MNB az [origo] kérdésére közölte: a lejáró hitelek arányáról nincsen adatok devizánkénti bontásban, de 2014 végéig legfeljebb az összes jelzáloghitel 5-6 százaléka, 10-15 ezer hitel járhat le, és ezek jelentős része forinthitel. Így ezek nem jelentenek meghatározó mennyiséget, a végrehajtás alatt álló lakóingatlanok száma pedig nem éri el a tízezret. (A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete adatai szerint az első negyedévben 8408 ingatlan állt végrehajtás alatt.)

Az említett adatok és becslések alapján a nemzetgazdasági miniszter által említett 1,25 millió devizahiteles közül legkevesebb 150 ezer, maximum 200 ezer adós nem felel meg az árfolyamrögzítésre vonatkozó feltételeknek. Pontos számot azonban nehéz mondani, mert amellett, hogy a hátralékot kilencven nap alá lehet szorítani, az adósvédelmi programból ki lehet lépni, és az le is járhat, így növekedhet a lehetséges igénylők száma. Ugyanakkor növekedhet annak a kilencvenezer hitelesnek a száma is, aki kilencven napnál nagyobb késedelembe esett, így ez tehát szűkíti a tábort.

Hányan élnek majd a lehetőséggel?

Az árfolyamrögzítést így körülbelül több mint egymillió devizahiteles veheti majd igénybe, de ennél jóval kevesebben lehetnek azok, akik valóban élnek majd a lehetőséggel. Az MNB múlt szerdán publikált inflációs jelentésében azt írta, hogy a programba belépők várható számát és körét több, nehezen számszerűsíthető tényező befolyásolhatja. Többek között az óvatossági megfontolások és az adós szociális háttere. 

A lehetőséggel a jegybanki becslés szerint azok fognak élni, akiknek a jövedelme nem haladja meg az átlagbért, illetve akiknek a jövedelemarányos törlesztési terhe 30-40 százaléknál nagyobb. Az MNB sajtóosztálya arra a kérdésre, hogy ez konkrétan hány embert jelent, közölte: pontos számot nem lehet adni, csak nagyságrendi becslést, amely szerint legalább 150-200 ezer ember kérheti a három évre fixált árfolyamot. Ennél jóval több árfolyamrögzítést igénylő adósra számít Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke, aki június 20-án a parlamentben azt mondta, hogy a devizahitelesek legalább fele áttér majd az árfolyam-rögzítéses megoldásra. Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója pedig az otthonteremtő csomag bejelentése után az [origo]-nak adott interjújában azt mondta: az árfolyamrögzítést igénylők számát nagyban befolyásolhatja az aktuális árfolyamból adódó pszichés tényező, vagyis ha a döntéskor magasban van a svájci frank jegyzése, akkor az ügyfél könnyebben veszi majd igénybe a hitelnagyságtól függően több ezer vagy több tízezer forintos havi könnyítést. "Arra számítok, hogy az érintettek nagyobb része fogja igénybe venni ezt a megoldást" - mondta akkor Gyuris. 

Igazán jelentős segítséget azoknak jelenthet az árfolyam rögzítése, akik eddig, ha nehézségek árán is, de képesek voltak három hónapot nem meghaladó késedelemmel rendszeresen törleszteni az adósságukat. Az érintett háztartások havi kiadásai a segítség révén csökkenni fognak, ennek fejében legkésőbb 2015-től törleszteniük kell majd az árfolyamkülönbségből felhalmozódó adósságot.

A legrosszabb helyzetben lévők

Az árfolyamrögzítésből az elmaradt törlesztések miatt kizárt 90-110 ezer nagyon rossz helyzetben lévő adós számára nyújthat segítséget a Nemzeti Eszközkezelő, ám a társaság még nem alakult meg, és a segítségnyújtás pontos szabályai sem ismertek, csak annyit lehet tudni, hogy a kilencven napnál hosszabb késedelemben lévő adósok egy részének lakóingatlanait értékesíteni lehet majd a következő időszakban. Annak érdekében, hogy a lakások ne egyszerre kerüljenek piacra, és ezzel árzuhanás alakuljon ki az ingatlanpiacot, a lakásokat kvótarendszerben kell majd értékesíteni. 

Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára június 16-án azt nyilatkozta, hogy az eszközkezelőről készült előterjesztést a kormány megtárgyalta, a kamattámogatás bevezetését pedig a következő ülésén tárgyalja. Bár azóta volt kormányülés, amelyen a kormány döntött arról, hogy az államhoz került magán-nyugdíjpénztári vagyonból 1345 milliárd forintot fordít az államadósság csökkentésére, a Nemzeti Eszközkezelőről a kormány nem tett bejelentést az ülés után.

Az otthonteremtő csomag ismertetésekor annyi hangzott el a Nemzeti Eszközkezelőről, hogy 2012-ben néhány ezer lakást vehet meg. Nátrán Roland később ezt a becslést pontosította, az államtitkár június közepén közölte: a tervek szerint október 1-jétől induló eszközkezelő idén várhatóan kétezer lakást vásárolhat meg, a kvóta emelkedésével a következő évben elvileg legfeljebb 12 ezer lakás kerülhet a társasághoz. Az eszközkezelő működésében a szociális szempontok lesznek irányadóak. Azoknak a családoknak nyújt majd segítséget, amelyek önerejükből nem képesek a lakhatásukról gondoskodni, például azért, mert az egyik vagy mindkét kereső elveszítette a munkáját, és emiatt ingatlanukat a bank elárvereztethetné. Az idei utolsó negyedévben a bedőlő hitelek mögötti lakásfedezetek 2 százalékát értékesíthetik a bankok - bár a helyettes államtitkár szerint nem biztos, hogy ki is töltik a kvótát -, az eszközkezelőnek tehát legkésőbb október 1-jén meg kell kezdenie a működését. Azok pedig, akik az árfolyamrögzítést nem vehetik vagy nem veszik igénybe, a Nemzeti Eszközkezelő segítségére még számíthatnak: államilag támogatott hitellel a mostaninál kisebb lakásba költözhetnek.

 

Gyűjtőszámla: korlátozott lesz a kamat

"A kormány célja, hogy a törlesztőrészletek 2015 januárjától se szabadulhassanak el, és a rögzített árfolyamú időszak befejeződésével ne emelkedjenek majd 15 százaléknál nagyobb mértékben. Később születik döntés az ezzel kapcsolatos kormányrendeletről, amely rögzíti  ennek részleteit" - közölte az [origo]-val a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság.

A gyűjtőszámlahitel-szerződés természetesen együtt jár a devizakölcsön-szerződés módosításával, de a hitelező a változtatásokért nem számíthat fel költséget, egyéb járulékot vagy díjat, és szerződésszerű teljesítés esetén ez a korlátozás a gyűjtőszámlára az egész futamidő alatt fennáll. Az adósok élhetnek az előtörlesztés és végtörlesztés lehetőségével is. Az előtörlesztés csak a devizahitelt fogyasztja, csökkenti, mégpedig a piaci árfolyamon, a végtörlesztés pedig csak a két hitelre együtt lehetséges. A két hitel bármelyike nem szerződésszerű teljesítésének következményei - felmondás, jelzálogjog-érvényesítés - egyformán érintik mindkét hitelt.



 

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK