Rogán újra megnyitná az utat az "offshore-lovagok" előtt

2011.06.20. 9:49

Bár kormánypárti politikusok régóta keményen támadták az offshore-technikák alkalmazóit, Rogán Antal fideszes képviselő épp olyan módosító javaslattal állt elő, amely újra szabaddá tenné az utat a magyarországi jövedelmek adóparadicsomokba menekítésének egyik módja előtt. A módosítás az offshore-vagyonok hazahozását is könnyebbé tenné.

Egy 26 oldalas módosító indítvány egyetlen rövid mondata eltörölni javasolja a személyi jövedelemadóról szóló törvény 28. paragrafusának 20-22. bekezdéseit. Ha a parlament jóváhagyja Rogán Antal fideszes képviselő indítványát, akkor könnyebbé válik vagyonok, jövedelmek offshore-országokba, egzotikus adóparadicsomokba menekítése. Ilyenek a Kajmán-szigetek, a Brit Virgin-szigetek, valamint a köznyelvben offshore-országként számon tartott, de az EU-s tagság óta jogilag nem annak számító, viszont továbbra is alacsony adókulcsot alkalmazó államok, mint amilyen Ciprus vagy Luxemburg.

Az adóelkerülés egyik offshore-receptje a következő. Azok a magyar magánszemélyek, akik el akarták kerülni, hogy itthon adózzanak a Magyarországon szerzett jövedelmük után, kirívóan alacsony adót kivető országokban, a köznyelvben offshore-országokként ismert államokban alapítottak céget, és oda utalták különféle módokon a pénzüket. Ez a pénz az ottani cég nyereségeként jelent meg, és rendszerint ezt a nyereséget nem is vette ki a cégből a tulajdonos magyar magánszemély. Ha kivette volna, akkor a magyar szabályok szerint meg kellett volna fizetnie az hazai osztalékadót, ami értelmetlenné tette volna számára az egész offshore-technikát. A kiutalt pénzből aztán az offshore-cég a tulajdonos magánszemély személyes céljait szolgáló tranzakciókat hajtott végre  - ingatlant vett, részvényeket vásárolt, vállalati részesedésekhez jutott. Vagyis mindazt, amit az átlagpolgár magánszemélyként bonyolít le, azt a pénzét adóparadicsomba menekítő személy egy offshore cégen keresztül, lényegesen kisebb adó megfizetése után meg tudta megtenni.

Mivel az offshore-országokban jóval alacsonyabb mértékű adó terheli a cégek profitját, mint a magyarországi személyi jövedelemadó (utóbbi idén csak névlegesen 16 százalék, valójában - a szuperbruttósítás miatt - 20,3 százalék, a korábbi, egykulcsos szja előtti években pedig a felső kulcs 40 százalék körül alakult), ezért óriási adómegtakarítást tudtak elérni.

2010-ben akadályt állított a Bajnai-kormány

Ennek a folyamatnak próbált gátat vetni a Bajnai-kormány idején elfogadott, 2010. január 1-jén életbe lépett szabály. A még hatályos rendelkezés alapján az adóparadicsomokban levő cég ki nem osztott nyereségét - amely lényegében tehát az adóelőny miatt innen kimenekített pénznek felelt meg - ugyanúgy szerepeltetnie kell a magyar magánszemélynek az itteni éves adóbevallásában, és ugyanúgy meg kell fizetnie utána a személyi jövedelemadót, mintha nem vitte volna ki a pénzét offshore-helyszínre. Ezzel a legálisan szerezhető adóelőny szertefoszlik, nincs értelme kivinni az itteni jövedelmet, ha úgyis a magyar szabályok szerint kell adózni. (Ha nem vallja be az ügyeskedő magánszemély az offshore-cégének nyereségét és nem fizet adót, akkor törvénysértést követ el, és kockáztatja a büntetést.)

Éppen ezt a szabályt törölné el Rogán Antal fideszes képviselő javaslata. Rogán a javaslat indoklásában nem utal az offshore-technikákra, helyette általánosságban azzal érvel, hogy az szja-törvény egyes hatályos rendelkezései "a jogalkalmazás során erőteljes jogbizonytalanságot okoznak, és ezáltal a gazdálkodó szervezetek működését (így például az ingatlanpiac fejlődését) nagy mértékben gátolják."

Szerettük volna megtudni Rogán Antaltól, mennyiben okozna jogbizonytalanságot a most hatályos passzus, és miért nyitna utat az itteni pénzek adóparadicsomokba való újrakimenekítése előtt, de a képviselő egyelőre nem reagált feltett kérdéseinkre.

Már korábban is segítették az offshore-technikákat

A mostani lépés immár a második lenne, amely a Fidesz által keményen támadott "offshore-lovagok" számára járhat előnyökkel. (Orbán Viktor kormányfő nevezte offshore-lovagnak Simor András jegybankelnököt, és támadta ciprusi befektetései miatt, a tavaly tavaszi választások környékén, és utána is sok hónapon át az offshore-ügyeskedést pellengérre állította az új hatalom által alkalmazott kommunikáció.) A Fidesz-kormány egyik első intézkedése az volt a tavaly nyári adócsomagban, hogy az offshore-adóelkerülés másik technikájának korlátot állító, szintén a Bajnai-kormány alatt hozott törvénypontokat eltörölte.

Ebben az esetben nem magyar magánszemély, hanem magyarországi cég kerülte ki az itteni adófizetést bevételének továbbutalásával  egy adóparadicsomban levő, valójában az ő rész- vagy kizárólagos tulajdonában álló céghez. Az offshore-cég papíron általában hitelt nyújtott vagy tanácsadási szolgáltatást végzett a magyar cégnek, a magyar társaság pedig fizette az igen magas kamatláb mellett nyújtott kölcsön törlesztését, illetve jogdíjat utalt az offshore-cégnek, így pedig akár teljes egészében el is tüntethette a magyarországi adóalapját. A Bajnai-kormány idején megalkotott jogszabály 30 százalékos adóval sújtotta azokat a magyar cégeket, amelyek így utaltak ki kamatot vagy jogdíjat. Ez értelmetlenné tette az offshore-technika alkalmazását. A Napi Gazdaság tavalyi beszámolója szerint az Orbán-kormány azzal érvelt az adó kivezetése mellett, hogy "a gyakorlatban nem volt semmi haszna".

Ingatlant is könnyebb lenne átvenni offshore-cégtől

Az offshore-technika megkönnyítése mellett Rogán vaskos javaslatának másik része is az adóval trükközőkre vonatkozik. A fideszes képviselő kiterjesztené az adóamnesztiát.

Az amnesztiát 2008 őszén fogadták el, és azóta minden év végén, így a szocialisták és 2010-ben a Fidesz-kormány idején is meghosszabbították. Lényege az, hogy aki hazahozta az egzotikus adóparadicsomokban vagy EU-s, alacsony adókulcsokat alkalmazó tagállamokban (elsősorban Cipruson, Luxemburgban, Hollandiában) működő cégéből az ott felhalmozott vagyont, kedvezményes, 10 százalékos adót fizetett és ezzel legalizálta a korábbi években gyakorlatilag adózatlan jövedelméből létrejött vagyonát. A törvény alapján a vagyongyarapodás részleteit az adóhatóság nem firtathatja.

Rogán indítványa most azokra is kiterjeszti az adóamnesztia lehetőségét, akik magyarországi ingatlant vesznek a nevükre úgy, hogy az ingatlant egy offshore-cég (ami a gyakorlatban feltételezhetően az , offshore-országban működő cégük lenne) átadja nekik. A 10 százalékos adó megfizetésével gyakorlatilag tisztára mossák a korábbi években kimenekített jövedelmüket, ráadásul anonimitásukat is megtartják. A javaslat ugyanis úgy rendelkezne, hogy a 10 százalékos adót a kormány által kijelölt több bank egyikénél vezetett bankszámlára utalhassák, a bank pedig a személy azonosítását lehetővé tevő adatok nélkül az adót egyszerűen továbbutalja az államkasszába. A bank igazolást is kiállít az ingatlanban levő vagyonát felvállaló magánszemély részére, amelyet elég lenne felmutatnia, ha az adóhatóság vagyonvizsgálatra kiválasztja, a hivatal ekkor nem vegzálhatja, nem firtathatja, honnan származott az ingatlanra a pénze.

A fideszes képviselő indítványa a 2012 végéig hazahozott jövedelmekre ad amnesztiát, így a vállalati részesedések, pénzügyi eszközök formájában hazahozott vagyonokra érvényes korábbi amnesztiát is addig hosszabbítja meg.

A tavaly év végén meghosszabbított amnesztia révén 4,4 milliárd forintnyi vagyont legalizáltak magánszemélyek, amelyből 440 millió forint adóbevétel származott - erről számolt be szombaton a Magyar Nemzet az adóhatóság tájékoztatása alapján. Hivatalos adat értelemszerűen nem létezik arról, hogy mekkora magyar vagyonok állhatnak offshore-cégekben, de feltételezhető, hogy az eddig hazahozott néhány milliárdnál jelentősen nagyobb összegekről van szó.