"A görög csőd beismerésével még adós marad az EU" - interjú a Bruegel Intézet kutatójával

Nem kerülhető meg a magánpiac bevonása a görög válság kezelésébe, mert olyan mértékű a belpolitikai nyomás Németországban - mondta az [origo]-nak adott interjújában Darvas Zsolt a brüsszeli Bruegel Intézet kutatója. Darvas szerint csak részintézkedések várhatóak a csütörtöki EU-csúcstól a görög helyzet rendezésére.

Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet, és a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója, a budapesti Corvinus Egyetem docense szerint bár sok érv szól amellett, hogy a Görögországnak nyújtott első hitelcsomag kamatlábát csökkentse az EU, ennek megvalósulására mégis kis esély van. Ugyancsak kevéssé valószínű, hogy egy második mentőcsomag részleteiről megállapodnának csütörtökön a politikusok, inkább egy állásfoglalás formájában elkötelezik magukat az EU vezetői egy új segítségnyújtás mellett, ha a görögök bizonyos feltételeket teljesítenek. Nagyobb léptékű változtatásokról, mint például közös eurókötvényről sem fog valószínűleg döntés születni.

Mit enged a német belpolitika?

Darvas szerint kézenfekvő és a leginkább piackonform megoldás az lenne, hogy az európai pénzügyi alapot, az EFSF-et bevonnák a görög adósság csökkentésébe. Ez úgy történhetne, hogy az EFSF-et felhatalmazzák arra, hogy a másodlagos piacon görög állampapírokat vásároljon, hiszen a jelenlegi piaci árfolyam nagyjából a névérték fele a legtöbb kötvénynél, aztán az EFSF hitelt nyújtana Görögországnak, amely az így kapott hitelből megvásárolná az EFSF-hez került görög kötvényeket, szintén feláron. Ezzel lehetne az államadósságot mérsékelni. Mégis a Bruegel Intézet kutatója úgy érzi, a görög kötvényeket jelenleg birtokló magánszereplők (elsősorban bankok) kevés kötvénytől kívánnának megszabadulni féláron, ezért ennek az eszköznek, ha bevetik, limitált lesz a hatása, csupán kisebb segítséget jelentene.

Egy másik megoldás Darvas szerint, egy lehetséges euróövezeti bankadó, aminek lehetőségéről legutóbb a Reuters számolt be. A tervezett új bevételt (30 milliárd euróról szólnak becslések) a görög adósság csökkentésére használnák. A kutató szerint ennek előnye, hogy csőd nélkül vállalna szerepet a magánszektor a görög terhekben. "Bár ez az adó segítene, de nem oldaná meg a túlzottan magas görög államadósság problémáját, emellett igen komoly kérdéseket felvet, például hogy mely bankok fizessenek - akiknek most van államkötvényük, vagy akiknek valaha volt, vagy akár minden euróövezeti bank, például a görög kitettséggel nem rendelkező szlovák vagy észt bankok is?" - tette hozzá Darvas Zsolt.

Németországban és Hollandiában mindenesetre annyira erős a belpolitikai, társadalmi nyomás, hogy vélhetően nem kerülhető meg a magánszereplők szerepvállalása a görög államadósság csökkentésében, átstrukturálásában. Ennek az első lépése történhet meg csütörtökön, az EU vezetői kinyilváníthatják, hogy a magánszektor szerepvállalására számítanak a görög probléma enyhítése érdekében.

Részmegoldás várható

Annak azonban elhanyagolható az esélye, hogy a kormányfők elismerik, deklarálják, hogy a görög adósság túlzottan nagyra hízott, ezért mérséklése elengedhetetlen, különben kezelhetetlenné válik az adósság Görögország számára. Ennek a beismerésével még adós marad az EU vezetése Darvas szerint.

A szakértő úgy látja, hogy az EU-csúcson hoznak szükséges lépéseket a görög válság kezelése érdekében, de ezek az intézkedések csak részintézkedések lesznek, amelyek nem elégségesek a szerteágazó probléma végleges megoldására. Egy ilyen forgatókönyv az uniós csúcsok mintáját követné, ezért sem várható a heves piaci reakció.