Kockázatos útra csábítják a devizahiteleseket

hitel, devizahitel, kilakoltatás, banki szerződés, hitelszerződés
Vágólapra másolva!
A Magyar Szociális Fórum nevű szervezet, illetve egy ügyvéd a devizahiteleseket arra buzdítja, hogy bírósági úton próbálják meg módosítani a devizahitel-szerződésüket, és így csökkentsék a törlesztőrészleteket. A tanácsok kétséges eredménnyel járhatnak, ezért több, pénzügyi jogban jártas ügyvéd és fogyasztóvédő is azt mondta, hogy a devizahitelesek fontolják meg, mit tesznek, nehogy elhamarkodott, esetleg többletkiadással járó lépést tegyenek.
Vágólapra másolva!

Egyoldalúan semmissé lehet nyilvánítani a devizahitelre kötött szerződést, uzsorakamat miatt azok eleve nem érvényesek - ilyen, megkérdőjelezhető tanácsokkal buzdítja egy ügyvéd és egy informális civil szervezet, a Magyar Szociális Fórum a nehezen törlesztő adósokat, hogy pereljék be bankjukat. Aki elindul ezen az úton, nagy kockázatot vállal: az [origo]-nak nyilatkozó jogászok szerint az érvek nagyon gyenge lábakon állnak, a hiteleseknek viszont a végén ki kell fizetniük a tartozásukat.

Semmissé nyilvánítani

A Magyar Szociális Fórum (MSZF) azt állítja, hogy a hitelt nyújtók visszaéltek a jogszabályokban foglaltakkal. A fórum szerint a devizaelszámolású hitelfelvételek ügyében általánosan megfogalmazható, hogy az adósok olyan szerződéseket írtak alá a bankokkal, amelyek kizárólag a hitelnyújtó részére indokolatlan egyoldalú előnyöket kötöttek ki, olyan rendelkezéseket alkalmaztak, amelyek teljes mértékben kiszámíthatatlanná teszik a felvett hitelek visszafizetésének összegét.

A szervezettel együttműködő Makkos Albert közgazdász szerint a devizahitelesek a banknál egyszerű bejelentéssel kérhetik hitelszerződéseik semmissé nyilvánítását. A tanulmány arra hivatkozik, hogy a Polgári törvénykönyv (Ptk.) 234. paragrafusában szereplő, egy általános szerződés semmisségét szabályozó előírások szerint nem kell eljárást kezdeményezni a bank ellen, hanem elegendő, ha a hitelfelvevő bejelenti a banknak a semmisséget.

Az MSZF szakértője úgy véli, ezzel a nyilatkozattal új helyzet állhat elő: a hitelfelvevő a szerződés deviza jellegét a maga részéről semmissé nyilvánítja, és forintalapon létrejött szerződésnek tekinti. A MSZF szerint ettől fogva a banknak kell eldöntenie, hogy bírósági keresetet indít-e, vagy sem, tehát az eljárási rend megfordul.

Az MSZF által bemutatott megoldást mindenesetre nem könnyíti meg, hogy érvelésük szerint az csak akkor működőképes, ha a devizahiteles a semmisség bejelentéséről az összes magyar közjegyzőnek tértivevényes levelet küld, a szervezet szerint ennek áthidalására érdemes a devizahiteleseknek összefogniuk, és közösen postázni. Az MSZF szerint erre azért van szükség, mert a banknak a hitelszerződés szerint jogában áll a szerződést felmondania, és bármelyik közjegyzőtől a végrehajtáshoz a tanúsítvány kiállítását kérni, ez csak úgy kerülhető el, ha minden közjegyző a semmisségről tértivevényes levélben értesítést kap.

Mi az a Magyar Szociális Fórum?

A Magyar Szociális Fórumot 2003-ban alapította Simó Endre nyugdíjas újságíró. Az alapító elmondása szerint informális, a bíróságon nem bejegyzett szervezetük "emberi jogú, antirasszista, a társadalmi demokrácia és a béke oldaláról közelít a problémákhoz". Simó elmondta, hogy a szervezet korábban a "társadalombiztosítás privatizációja ellen lépett fel", fő céljuk a "megélhetési problémák" kezelése, ennek keretében jelenleg elsősorban a devizahitelesek ügyével foglalkoznak. Simó Endre a rendszerváltásig a Magyar Távirati Iroda külpolitikai főosztályán volt újságíró, több dél-európai és dél-amerikai országban volt tudósító.


Uzsorakamat

Dr. Gáll Ferenc szekszárdi ügyvéd egy másik eszmefuttatással igyekszik a devizahiteleseken segíteni. Még augusztus elején a Bama.hu Baranya megyei hírportálnak azt nyilatkozta, hogy "a devizaalapú hiteleket a bankok nem devizában nyújtották, hanem forintban, ezért azt az adósoknak is forintban kellene visszafizetniük tisztességes, és nem uzsorakamattal. A Ptk. egyik alapelve, hogy a szerződésből eredő kockázatot minden érintettnek közösen kell viselnie, ebben az esetben a bankoknak és az ügyfeleknek, a mi gyakorlatunkban viszont a bank elviszi a hasznot, a fogyasztó pedig viseli a kockázatot".

Az adós nem vállalt értékállandósági kikötést, vagyis azt, hogy az aktuális árfolyamnak megfelelő törlesztést fizet - véli az ügyvéd, aki szerint szó sincs arról, hogy a perének sikere esetén nem kellene visszafizetniük az adósoknak a tartozásukat - csak éppen annyit, amennyit valóban felvettek. "Ideális esetben a bíróság kimondhatja, hogy a szerződések semmisek, és helyre kell állítani az eredeti állapotot. Ez azt jelentené, hogy a devizaalapon, forintban folyósított kölcsönt kamattal növelten forintban kellene visszafizetniük az ügyfeleknek" - mondta dr. Gáll Ferenc. (A devizaalapú hitel sajátossága, hogy a bankok devizában tartják nyilván, de forintban történik a törlesztés. A bank szerződéskötéskor megszabja a havonta fizetendő összeget devizában és ezt kell neki rendszeresen törleszteni, ám az adós nem mindig fix összeget fizet, mert az adott deviza árfolyama változhat az induláshoz képest. A forintben befizetett összeget a bank devizára váltja, és aból fizeti ki azokat a hiteleket, amelyekből finanszírozta az általa folyósított hiteleket.)

Nem a kamat változik

A devizahiteleseknek adott tanácsokat dr. László András Dániel, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédje értelmezte tételesen az [origo]-nak. Szerinte nehezen értelmezhető az az érv, hogy a devizaalapú hiteleket a bankok nem devizában nyújtották, hanem forintban, ezért azt az adósoknak is forintban kellene visszafizetni. A devizaalapú hiteleket ugyanis az adósok ténylegesen forintban törlesztik, es nehézségeiket nem is ez, hanem a forint árfolyamának változása okozza. László András Dániel szerint kérdéses, milyen alapon minősíthetőek a hitelszerződések uzsorásszerződésnek. A Ptk. szerint ugyanis uzsorásszerződés az, ahol a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki. A kamatláb mértéke valószínűleg nem aránytalan, és nem is ez, hanem az árfolyam-emelkedés hajtotta fel a törlesztőrészleteket, amit az adósok kifogásolhatnak - tette hozzá az ügyvéd.

"Esetleg az árfolyamkockázatnak az adósra telepítését lehetne így értelmezni, de ettől sem feltétlenül minősülne uzsorásszerződésnek a hitelszerződés egy bírósági perben. Nem lehet ugyanis elfeledkezni arról, hogy az adós nemcsak rosszul, jól is járhat" - mondta László András Dániel, arra utalva, hogy ha a svájci frank árfolyama esett volna, akkor a törlesztőrészlet is csökken.

Az ügyvéd szerint a különböző, devizahiteleseknek adott, laikusoknak első látásra logikusnak tűnő tanácsok alapja szintén az lehet, hogy a devizaalapú hitel árfolyamkockázatát egyedül az ügyfél viseli. Ennek a helytállósága azonban ugyanúgy kérdéses, mint az uzsorásszerződésre való hivatkozás. "Ahogy a frankerősödés, illetve a forintgyengülés hátrányát az adós viseli, az esetleges forinterősödés előnyeit is csak az adós élvezi. Ez pedig nem feltétlenül jelent egyoldalú hátrányt az adósnak, illetve előnyt a banknak" - tette hozzá László András Dániel.

A semmisség sem áll meg

A semmisségről László András Dániel azt mondta, hogy a Ptk. vonatkozó részéből egyáltalán nem következik, hogy egyoldalúan semmissé nyilváníthatná az adós a szerződést, ha a bank ezzel nem ért egyet. "Márpedig nyilván nem fog, és ebben az esetben ugyanúgy a bíróság fog dönteni arról, hogy érvényes-e a szerződés. Ha pedig a bíróság az adóssal szemben a banknak ad igazat, akkor utólag, kamatostul kell a tartozást megfizetni.

Másrészt, ebben az esetben a bank valószínűleg ugyanúgy felmondaná a szerződést, és megkezdené a végrehajtást, mintha az adós csak egyszerűen nem teljesítene. Ezzel szemben pedig az adós csak a bíróságon próbálkozhatna jogorvoslattal" - tette hozzá László András Dániel. Az ügyvéd szerint a fenti érvek alapján egy devizaalapú hitelszerződés ügyében indított bírósági per kimenetele igen kétséges. A fizetési nehézségekkel küzdő banki ügyfelek részére ezért a pereskedés helyett azt ajánlja, hogy mielőbb tájékoztassák a bankot helyzetükről, és működjenek együtt áthidaló megoldás érdekében. "A bankoknak ugyanis a közvélekedéssel szemben szintén ahhoz fűződik érdekük, hogy a szerződéseket teljesítsék. A hitelszerződés felmondása és a végrehajtás a banknak sem kedvező helyzet"- tette hozzá az ügyvéd.

László András Dánielhez hasonlóan fogalmazott Szalóki Gergely, a Hetényi Schönherr Ügyvédi Iroda banki finanszírozással foglalkozó ügyvédje is, aki az [origo]-nak azt mondta, hogy a semmisségi szabályozásra hivatkozás meglehetősen gyenge lábakon áll. "A semmisséget akkor lehet kimondani, ha a Ptk. által meghatározott semmisségi okok valamelyike fennáll. Ezek közül a legtöbbször arról hallani, hogy a szerződés jó erkölcsbe ütközik, illetőleg színlelt vagy uzsorásszerződésről van szó. Ezek egyike sem támasztható alá megnyugtatóan, hiszen a devizahitelek kamata alacsony szintű, és az sem valószínű, hogy a bíróság jó erkölcsbe ütközőnek ítélné a hitelfelvételt. Színlelt szerződésről pedig azért nincs szó, mert a felek szándéka kifejezetten devizaalapú hitelszerződések megkötésére irányult, amelyek meglehetősen nagy terjedelműek, és pontosan megszabják, kinek mi a kötelessége a szerződés futamideje alatt" - mondta Szalóki Gergely, aki azt is hozzátette, hogy "a megtévesztés miatti megtámadhatóságot tudná esetleg elképzelni, mint jogi érvet a devizahitel-szerződés érvénytelenségére, de egyfelől ezt egy éven belül kell közölni írásban a másik féllel, másfelől kétséges, hogy a bankok ne dokumentálták volna a figyelmeztetést az árfolyamkockázatra".

Forrás: MTI

Az Országos Pénzügyi Tanácsadó Irodahálózatot működtető Fogyasztóvédők Országos Egyesületének (Fome) elnöke, dr. Hajnal Zsolt is kockázatosnak tartja a semmisségi bejelentésre vonatkozó tanácsot. Hajnal az [origo]-nak azt mondta, az MSZF munkaanyaga nem foglal állást egyértelműen, hogy a Ptk. alapján a szerződésekben semmisségi vagy megtámadhatósági okok állnak fent. "A semmisségi okoknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia, olyan indokok alapján, mint uzsoraszerződés vagy tiltott és jó erkölcsbe ütköző esetleg színlelt szerződés.

Joó Imre, a Fome másik szakértője szerint az nagyon fontos, hogy a devizaalapú hitelezésben a szerződés megkötésekor a fogyasztó számára az aktuális költségek valóban alacsonyabbak voltak, mint a forint hitelek esetén, mert a bankok költségei is eltérően alakultak. "A piaci feltételek változása miatt pedig aligha minősíthető tisztességtelennek egy szerződés, mert a tisztességtelen szerződési feltételnek már a megkötéskor érvénytelennek kell lennie, nem pedig később. Ha a banki költségek növekedése valós piaci adatokkal igazolható, akkor a kamatok és költségek uzsorajellege várhatóan nem bizonyítható" - tette hozzá Joó Imre.

"Simó Endre, az MSZF alapítója a semmisségi lehetőséget kétségbe vonó ügyvédi véleményre reagálva kijelentette, hogy a fórum honlapján lévő tanulmányban minden lépésről lépésre le van írva, így az is, hogy mi a teendő akkor, ha a bank nem egyezik bele a semmissé nyilvánításba. A tanulmány erre vonatkozóan így fogalmaz: Vélelmezhető, hogy a bank nem tudja bizonyítani a semmisség jogtalanságát, ebben az esetben a bankot terheli mind a [bírósági] bejelentés, mind a semmisség indokaira vonatkozó megállapítások [bírósági] bizonyítása. Simó azt is hangsúlyozta, hogy a javaslatukat csak ügyvédi segítséggel vegyék igénybe a devizahitelesek.

A bankok is figyelmeztetnek

"Hosszú előkészítési munka után pénteken elindult az árfolyam-rögzítési program, emellett a bankoknak a saját adósvédelmi konstrukcióit is igénybe vehetik a nehéz pénzügyi helyzetbe sodródott devizahitelesek. Ezzel az előkészítési időszak lezárult. Most mindenki tájékozódjon, keresse fel bankfiókját, és konzultáljon a hitelezési tanácsadójával, majd ezt követően hozza meg döntését" - mondta az [origo]-nak Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség néhány hete kinevezett főtitkára. Hozzátette, hogy a bankok az elmúlt években mindig a jogszabályi előírásoknak megfelelően kötöttek devizahitel-szerződéseket, ezért kétséges kimenetelű egy-egy szerződés esetleges megtámadása. "Védek mindenkit attól, hogy felesleges kiadásokba kergesse magát egy per elindításával" - tette hozzá Kovács Levente.

Dr. Gresa István, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese múlt hét csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, óva intene minden adóst attól, hogy megalapozatlan indokokra hivatkozva ne az eredeti szerződési feltételek szerint fizessék az adósságukat. "Ha pénzügyi nehézségek merülnek fel egy-egy adósnál, akkor minél előbb egyeztessenek a bankokkal" - tette hozzá Gresa István, aki szerint az OTP Bank áll ezeknek a bírósági pereknek elébe, de azt javasolja a devizahiteleseknek, hogy ne menjenek bele újabb kiadásokkal járó, a végeredményt tekintve számukra kétséges eljárásokba. A bankár közölte, arra nehéz hivatkozni, hogy a bank nem a szerződés szerint teljesített.