Nem fogott a leminősítés Amerikán

Barack Obama, dollár, Amerikai top, leminősítés Amerikán, pénz
Vágólapra másolva!
Az Egyesült Államok leminősítése is hozzájárult az utóbbi hetek kedvezőtlen világgazdasági hangulatának kialakulásához, az amerikai állampapírok és a dollár iránti keresleten azonban nem látszik a kockázatnövekedés hatása. Minden jel arra utal, hogy válságos időkben az USA-t - presztízsének csökkenése után is - a legbiztosabb befektetési célpontnak tekintik a befektetők, miközben Európa képtelen alternatívát kínálni a befektetőknek.
Vágólapra másolva!

Két hét telt el azóta, hogy a világ legnagyobb hitelminősítője, a Standard & Poor's példátlan módon leminősítette az Egyesült Államok adósbesorolását, az állampapír- és a devizapiacon azonban az ilyen lépések után várható folyamatoknak éppen az ellenkezője játszódott le.

A legjobb AAA besorolásból AA+-ra váltó osztályzatrontás azt jelenti, hogy a hitelminősítő szerint, ha kismértékben is, de nőtt a kockázata annak, hogy az amerikai állam nem lesz képes maradéktalanul visszafizetni az általa korábban felvett vagy ezután felveendő hiteleket. A másik két nagy hitelminősítő, a Moody's és a Fitch megerősítette az USA besorolását, de egyes vélemények szerint az USA imázsa mindenképp károkat szenvedett.

Az S&P azzal indokolta döntését, hogy az USA kormányzatának működése "egyre kevésbé stabil, hatékony és kiszámítható". Az értékelés mögött az amerikai adósságplafon megemelése körüli huzavona áll: egyrészt a két nagy amerikai párt az utolsó pillanatban tudott csak megegyezni a plafonemeléshez kapcsolódó takarékossági programról, másrészt az S&P szerint a bejelentett intézkedések várható hatása kevés lesz.

"Semmi értelme"

A hitelminősítő annak ellenére is fenntartotta véleményét, hogy kénytelen volt elismerni egy jelentős számítási hibát, és ezenkívül is kemény bírálatok érték. Warren Buffett nagybefektető, a világ harmadik leggazdagabb embere azt mondta, a leminősítésnek "semmi értelme", és más szakértők is túlzottnak nevezték a leminősítést megalapozó értékelést.

A legerősebb kritika azonban az, hogy az elmúlt két hétben nem a leminősítések után szokásos logika szerint alakult az amerikai államkötvények és a dollár piaca. Első reakcióként a tízéves kötvények hozama (az azokat megvásároló befektetőknek, vagyis az állam hitelezőinek fizetendő kamat) olyan ütemben csökkent, mint a 2008-as válság óta egyszer sem. Pedig a kockázatnövekedést jelző leminősítés után a hozamszintnek elvileg nőnie kellett volna, jelezve, hogy a magasabb kockázat vállalásáért cserébe több pénz jár.

A hozam még lejjebb is mehet

A tízéves kötvény hozama a következő napokban sem változott érdemben, sőt, augusztus 18-án 1,9735 százalékon elérte a történelmi mélypontot, azt mutatva, hogy a hitelezők még ilyen szerény kamat mellett is úgy gondolják, hogy az amerikai államnak kölcsönözni jó befektetés. A Bloomberg hírügynökség idézte a japán Mizuho Asset Managementnek a csökkenést még korábban előrejelző vezetőjét, Akira Takeit, aki szerint hamarosan 1,8 százalék alá süllyed a hozamszint.

Mindez azt mutatja, hogy az Egyesült Államok államkötvényei keresettebbek, mint a legtöbb olyan ország által kibocsátottak, amelynek továbbra is a lehető legmagasabb az adósbesorolása az S&P-nél. Ilyen, például, Franciaország (2,70 százalék), Nagy-Britannia (2,27) és Kanada (2,30). "A nemzetközi befektetők leminősítették az S&P-t" - így értékelte a fentieket internetes oldalán a Bloomberg.

Csak ide érdemes menekülni

De mi az oka annak, hogy a kockázatokra érzékeny befektetők figyelmen kívül hagyták az S&P figyelmeztetését? "Függetlenül attól, mit mond az S&P, vagy milyen a cég hitelessége, válságban továbbra is mindenki amerikai államkötvényt akar" - érzékeltette a helyzetet a hírügynökségnek egy nagy New York-i brókercég állampapír-kereskedője. "Csak az amerikai papírokba érdemes menekülni, amikor rossz a hangulat, visszaesőben a növekedés, és Európában katasztrófa készülődik" - magyarázta egy floridai vagyonkezelő cég menedzsere az eurózóna adósságválságára utalva. Az amerikai állampapírok iránti kereslet tehát a növekvő európai és nemzetközi aggodalmak miatt nőtt meg, mivel senki sem hiszi el, hogy az USA fizetésképtelenné válhat.

A dollárt is veszik

Hasonló tendencia volt megfigyelhető a dollár esetében is. Az amerikai pénz a válságos helyzetben a befektetők kedvencének számító svájci frankkal és a japán jennel szemben ugyan nem erősödött a más esetben gyengítő hatású leminősítés után, a többi fontos devizához - ausztrál, kanadai és új-zélandi dollár, euró, brit font, svéd és norvég korona - képest azonban igen.

A Reuters szerint ennek egyik oka - az amerikai pénzügyi eszközökbe vetett, fentebb tárgyalt általános bizalom mellett - az, hogy a befektetők likviditási válságtól tartanak, vagyis attól, hogy a nemzetközi hitelpiacon a bizalmatlanság lesz úrrá, és nehéz lesz pénzhez jutni. Ilyenkor a leginkább likvid, legszélesebb körben használható devizanemekből vásárolnak be szívesen, márpedig az IMF adatai szerint a világ devizatartalékainak 60,7 százaléka dollár, a második helyen álló euró csak 26,6 százalékot képvisel. "Amíg a gazdasági visszaesés veszélye fennáll, a dollárt venni fogják" - mondta Reutersnek Kasper Kirkegaard, a Danske Bank devizastratégája.

Nem meglepő, hogy ilyen körülmények között még a szigorúnak elkönyvelt S&P elnöke, John Chambers is úgy véli, hogy "ha más okból nem is, az alternatíva hiánya miatt mindenképpen" a dollár marad a fő tartalékvaluta, vagyis a jegybankok többsége továbbra is dollárban tartja majd a pénztartalékait. Az utóbbi években többször is felvetődött - például a kínaiak, de az ENSZ részéről is - hogy csökkenteni kellene a dollár szerepét, és legalább részben valamely más valutával helyettesíteni, előrelépés azonban nem történt az ügyben.