Hiányoznak a vásárlók a gazdaságból

A magyar gazdaságot az ipari export, a külkereskedelem és a mezőgazdaság húzza felfelé, a beruházások azonban visszarántják a gazdaságot és a háztartások sem növelik a teljesítményt - derül ki a KSH részletes adataiból. A csütörtökön publikált számok megerősítik az előzetesen is gyenge teljesítményről árulkodó adatokat, amelyek miatt a kormánynak át kellett írnia a korábban tervezett makropályát.

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a második negyedévben 1,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest stagnált - közölte csütörtökön reggel a Központi Statisztika Hivatal (KSH), megerősítve az augusztus 16-án közzétett, csalódást keltő előzetes adatot.

Az adat szerint elvesztette lendületét a magyar gazdaság, az első negyedévben ugyanis még 2,5 százalékos volt az ütem. Ennél rosszabb negyedéves adatra közel két éve volt példa, 2009 harmadik negyedévében visszaesés volt, azóta azonban negyedéves szinten mindig bővülést produkált a gazdaság. A gyatra második negyedéves teljesítmény miatt a kormány kénytelen volt átírni a tavasszal kidolgozott makropályát. Az áprilisban elkészült konvergenciaprogram pessszimistább prognózisa az idei évre 3,1, 2012-re pedig 3 százalékos bővülést jósolt.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, a kormány idén és jövőre is 2 százalékos növekedéssel számol, a költségvetést is így készítik. Az [origo] pedig úgy tudja, hogy a költségvetésért és a makropálya elkészítéséért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumban több változat is készült a növekedési pályára az elmúlt hetekben, de a tárca olyan gazdasági pályát vitt be a kormányülésre, ami idén 1,8, jövőre 1,7 százalékos GDP-növekedéssel számolt.

Jól szerepelt a mezőgazdaság

A KSH friss jelentése szerint a növekedés hajtóereje továbbra is elsősorban az ipari termelés és a külkereskedelmi egyenleg maradt, de az agrárium is hozzájárult a bővüléshez. Bár a mezőgazdaság átlagos teljesítményt mutatott, de az előző évi alacsony szinthez képest ez jelentős - 24 százalékos - bővülést jelent, így a mezőgazdaság 0,6 százalékkal járult hozzá a növekedéshez.

Az ipar összességében 1,3 százalékkal járult hozzá a gazdasági növekedéshez, elsősorban a feldolgozóipar teljesítményének köszönhetően. Az ipari termelés motorja - az elmúlt negyedévekhez képest kisebb mértékű növekedés ellenére - változatlanul az exportorientált vállalatok teljesítménye volt, vagyis az ipari exportnak köszönhető a növekedés. Az építőipar teljesítményének hatodik éve történő visszaesése folytatódott a második negyedévben, az ágazat teljesítménye több, mint 10 százalékkal esett vissza, részben azért, mert a második negyedév során harmadával kevesebb új lakás épült, mint egy évvel korábban.

Alapjáraton a lakossági motor

A részletes GDP-adatok is alátámasztják a múlt héten megjelent gyenge beruházási adatokat, a bruttó állóeszköz-felhalmozás - amelynek döntő részét a beruházások adják - 8,1 százalékkal csökkent. Az építési beruházások jócskán elmaradtak az egy évvel korábbi értékektől, míg a gép- és berendezés-beruházások nőttek, főként a járműgyártás, az élelmiszer, valamint az elektronikai iparhoz kapcsolódó egyedi nagyberuházások következményeként - derül ki a KSH adataiból. Egyedi nagyberuházások okoztak kétszámjegyű növekedést több kisebb súlyú ágazatban is, mint az egészségügyi és a szociális területen, továbbá a művészetek, a szórakoztatás és a szabadidős tevékenységek területén. Mindemellett a nemzetgazdaság ágainak többségében továbbra is csökkenés jelentkezett. A nagy súlyú ágazatok közül az ingatlanügyletek és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágakban továbbra is jelentős csökkenés figyelhető meg a KSH jelentése szerint.

A belső kereslet felpörgésére számít a szaktárca

A Nemzetgazdasági Minisztérium a csütörtöki adatokat kommentálva közölte, a hazai gazdaság lendületvesztése az utóbbi hónapokban publikált ipari adatok ismeretében nem volt váratlan: a világpiacokon is tapasztalható bizonytalanság is jelzi, hogy a fejlett világ növekedése megtorpanni látszik. Magyarország kis, nyitott gazdaság, ezért az adatatokban a nyugati államok (különösen Németország) trendjei gyorsan megjelennek. Legfontosabb kereskedelmi partnerünk esetében az előző negyedéves 1,3 százalékos háromhavi növekedés az év közepére 0,1 százalékra lassult. A szaktárca szerint a részletes GDP-számok alapján kijelenthető, hogy a gazdaság belső motorjaként a fogyasztás a stabilizálódás jeleit mutatja, azonban az exportszektor átmeneti lendületvesztése, illetve a továbbra is gyenge beruházási dinamika ellentételezi ezt a hatást. Az NGM előrejelzése szerint az előttünk álló negyedévekben a belső kereslet várhatóan pozitívan jeleket mutat, ez a bizonytalan külpiaci konjunktúra mellett is stabilizáló erővel hat majd a növekedésre.

A jelentés szerint a háztartások tényleges fogyasztásának korábbi negyedévekben tapasztalt csökkenése megállt a második negyedévben, éves összevetésben minimális mértékben, 0,1 százalékkal nőtt. Negyedéves szinten sem mutatkozik bővülés, ami azt jelzi, hogy a belső fogyasztás, vagyis a háztartások fogyasztása még nem járult hozzá a növekedéshez.