Jó kedélyű, kedves ember, aki figyel arra, hogy a tárgyalások együttműködő hangulatban teljenek, de azért nem fogja vissza magát, ha kritizálni kell - ilyen embernek írják le egykori tárgyalópartnerei a német Christoph Rosenberget, az IMF Magyarországon tárgyaló delegációjának vezetőjét. Az egykori újságíró, ha Magyarországon van, inkább kérdez, és keveset árul el szándékairól.

Felkészült, higgadt, jó kedélyű, de tárgyalásain komoly, szereti az ABBA-t és a komolyzenét, nagy múltú német katolikus család sarja. Ő Christoph Rosenberg, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi tárgyalódelegációjának vezetője, aki december 13-16. között Budapesten tartózkodik a kormánnyal való tárgyalások előkészítése érdekében. A hivatalos tárgyalások során - várhatóan januárban - Rosenberg feladata lesz, hogy az IMF központjának jelentést készítsen, ami alapján meghozzák majd a döntést a Magyarországnak nyújtandó hitelkeretről. Varga Mihály szerint IMF-es tárgyalópartnereik "harcedzett szereplők", hiszen ők voltak az előző magyar kormányok tárgyalópartnerei is. Ez abból a szempontból mindenképp igaz, hogy Rosenberg 18 éve az IMF-nél dolgozik, és végigjárta a szervezet ranglétráját.

Nehéz neki meglepetést okozni

Nem egy unalmas, szürke bürokrata, de nem is az a harsány jellem - mondta egy, Rosenberg munkáját közelről ismerő, névtelenséget kérő forrásunk. Szerinte a delegációvezető a tárgyalásokon kívül egy kedves, jó humorú figura, a tárgyalásokon pedig mindig ügyel arra, hogy mondjon valami jót is a tárgyalópartneréről. Azért kritizál is, vagyis "teljesen hitelesen képviseli az IMF-et", de figyel arra, hogy mindig konstruktív hangulata legyen a tárgyalásoknak, fontos számára, hogy ne úgy álljanak fel az asztaltól a felek, hogy nincs továbblépés, bezárultak a kapuk - mondta. Egy másik, szintén névtelenséget kérő forrás, aki bevallása szerint nem közvetlen közelről ismeri Rosenberget, azt mondta róla, "sok mindent látott már, nehéz neki meglepetést okozni".

Róna Péter közgazdász egyszer beszélgetett Rosenberggel személyesen. Ez alapján úgy látta, "jó megjelenésű, kulturált ember. Olyan, akivel értelmes dolgokat, jó érvekkel meg lehet beszélni, de előtte persze alaposan fel kell készülni". Hozzátette, hogy Rosenberg szellemiségében kifejezetten nyitott, és "miként egy jó újságíró, kíváncsi, és szeret mindennek utánanézni." Christoph Rosenberg ugyanis - mielőtt 1993 októberében az IMF afrikai divíziójához került elemző közgazdászként - szabadúszó gazdasági újságíróként dolgozott 1985 és 1992 között.

Csak a szakma

Rosenberg már a 2008 őszi magyarországi tárgyalásokon is az IMF-delegáció vezetője volt. Veres János, aki a 2009-ig volt pénzügyminiszter, tehát 2008 őszén a kormányt képviselte, az [origo]-nak azt mondta, Rosenberggel csak hivatalos kapcsolata volt, a tárgyaláson kívül nem találkozott vele, ott bár "volt pár kedélyes mondat, például, hogy milyen volt a repülőút", alapvetően csak szakmai kérdésekről volt hajlandó beszélni, ettől eltérni nem akart. Veres tárgyszerűnek, fölkészültnek, az ország lényegi viszonyait jól ismerőnek tartotta Rosenberget. Azt mondta, nemcsak a makrogazdasági számokkal volt tisztában, "nemcsak számok voltak előtte", hanem a politikai viszonyokat is ismerte és értette is.

A korábbi pénzügyminiszter elmondta, az IMF-delegáció az érkezéstől az elutazásig órára lebontott tárgyalási menetet követ, amely során minisztériumokba, állami szervekhez (például Magyar Nemzeti Bank, Államadósság Kezelő Központ), államtól független kutatóközpontokhoz is ellátogatnak. Általában reggel 9-től este 18 óráig tart a hivatalos programjuk, az állami csúcsvezetéssel pedig csak a látogatás végén, az elutazás előtti nap találkoznak. Veres szerint még este is dolgoznak, erre utal, hogy egy alkalommal az utolsó hivatalos programjuk után felálltak a pénzügyminisztériumtól, másnap pedig teljesen új dokumentumokkal folytatták.

Forrás: MTI/Beliczay László
Csillag István (volt gazdasági miniszter), Christoph Rosenberg és Bokros Lajos (volt pénzügyminiszter)

Legfeljebb a testbeszéd árulkodik

Az IMF-delegáció több gazdasági kutatót is meglátogat, még ha nem is mindig a teljes állományával. A korábban is felkeresett Gazdaságkutató Intézet (GKI) igazgatója, Vértes András szerint általában "egyoldalú beszélgetést" folytatnak velük: az IMF kérdez, a GKI válaszol. Általában informálódni jönnek, minél bontottabb képet akarnak formálni a magyar gazdaságról, a konjunktúra mellett a vállalkozások helyzetére, a piacok (cégek, fogyasztók) reagálására, sőt a véleményünkre kíváncsiak - mondta Vértes. Hozzátette azonban, hogy szűkszavúak, és bár azonnal kérdeznek, ha valamit nem értenek, vagy következetlenséget találnak, keveset árulnak el. "Úgy kérdeznek, hogy ne jöjjünk rá, mit akarnak" - mondta.

Rosenberget higgadt, nyugodt, a "pénzvilágban tipikus" embernek látja Vértes, aki azt állította, informálisan is tartja vele a kapcsolatot. Volt már, hogy egy belvárosi étteremben tartották meg a hivatalos találkozót, ilyen esetekben a szokásos 1-1,5 órás idő helyett kissé hosszabb is lehet a program. "Konzervatív urak, nem sokat árulnak el a programból" - mondta Vértes, aki szerint oldottabb részei is vannak a találkozónak, ilyenkor felmerülnek más témák is. Például "intézményi kockázatoknak" hívják a hivatalos nyelvben a politikai kockázatokat, vagyis hogy mennyire kiszámítható a gazdaságpolitika, van-e jogbiztonság. Vértes András szerint ilyenkor is őket kérdezik inkább, az IMF-es reakcióra legfeljebb testbeszédből, mimikából, mosolygásból vagy elkomorodásból tudnak következtetni.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Rosenberg Karvalits Ferenccel (MNB-alelnök) és az NGM két akkori vezetőjével

Volt, akinek jobban megnyílt Rosenberg magyar tárgyalópartnerei közül. Az Orbán-kormánnyal, az akkor még futó hitelkeret újabb részletének folyósítása előtt zajló, tavaly nyáron folytatott tárgyalások megszakadása után számos bírálat érte személyében is őt a jobboldali sajtóban, amelyben burkolt antiszemita írások is megjelentek. Egyik vacsoránál erre azt mondta egy, a tárgyalásokon is jelen lévő magyar illetékesnek - aki a történetet az [origo]-val megosztotta - hogy "sajnálom, de én nem az a Rosenberg vagyok, akire a jobboldali sajtóban egyesek gondolnak. A mi családunk több száz éves német katolikus család, az övék volt fél Morvaország."

Üzbegisztán, Seychelles-szigetek

A németországi Ingolstadtban született Rosenberg a németországi Vanderbilt Egyetemen végzett, és a Regensburgi Egyetemen doktorált, ahol 1989-től 1993-ig oktatott is. Facebook-profilja szerint angolul, németül, oroszul, lengyelül és franciául tud, a gazdasági, politikai és a történelmi irodalom érdekli, ABBA-t, Enyát és komolyzenét (Bach, Vivaldi, Beethoven) hallgat szívesen.

Életrajza szerint végigjárta az IMF-es ranglétrát, és az első évi afrikai elemzői pozíció után volt szocialista országokra szakosodott. Elemzőként az orosz, örmény és azerbajdzsáni térségekkel foglalkozott, majd 1998-tól 2001-ig a Valutaalap üzbegisztáni képviselője volt, amely után négy éven át a feltörekvő országokkal és az országok eladósodásával foglalkozó egyik elemzőosztály helyettese volt. Tárgyalódelegációt elsőként mégsem egy térségbeli országban vezetett, 2004-ben a Seychelles-szigeteken járt tárgyalni vezetőként.

Magyarország felügyeletét 2005-ben kapta meg, amikor a kelet-európai és balti térség helyi irodájának vezetésével bízta meg a Valutaalap. Az IMF, függetlenül attól, hogy fordul-e hozzá egy ország bármilyen szintű pénzügyi segítségért, figyeli a tagállamai működését, elemzéseket és előrejelzéseket készít. Ezt a munkát felügyelte 2009 márciusáig, közben azonban a válság elindulásával tanácsadó lett, aki a magyar és az észt IMF-tárgyalódelegáció vezetését is megkapta.

Gyorsan pár milliárdot

A kormány gyors megállapodásra számít, Fellegi Tamás, a magyar tárgyalócsoport vezetője pedig arra, hogy válogathatnak is a Valutaalap csomagjai közül. Hétfői beszédében Orbán Viktor egyfajta legkisebb rosszként festette le az IMF-et: azt mondta a képviselőknek, hogy az IMF-megállapodásnál nem találni jobb pénzügyi védőhálót, korábban pedig úgy fogalmazott, hogy akár öt perc alatt is meg tudnak állapodni a szervezettel.

A kormány egy "védőhálót" szeretne kérni az IMF-től, és együttműködő partnereitől, az Európai Uniótól és az Európai Központi Banktól. Az összeg nagyobbik részét a Valutaalap adhatja, mint történt 2008-ban is, amikor a megkapott közel 20 milliárd eurós keretösszegből több mint 12 milliárd eurót állt az IMF. Orbán Viktor eleinte 4-5 milliárdos keretről beszélt, a Portfólió 10-15 milliárdról értesült, Varga Mihály államtitkár az [origo]-nak adott interjújában azonban azt mondta, akár 15-20 milliárd eurós megállapodás is elképzelhető, de ha rövidebb válságidőszakkal számolnak, egyéves időszakra jóval kisebb összeg is elég lehet.