A tartalék az államé, nem a jegybanké

Töröcskei István, Széchenyi Bank
Vágólapra másolva!
A magas hozamszint átmeneti jelenség, az átlaghozamban nem fog teljesen megjelenni - mondta Töröcskei István, az ÁKK vezetője, aki a Heti Válasznak adott interjút. Szerinte a magas devizatartaléknak költségei is vannak, ezért arról kéne vitatkozni, hogy mekkora szintre lenne szükség. A devizatartalék azonban az államé, még ha az MNB eszközei között tartják is számon - mondta.
Vágólapra másolva!

"Ez az ország és nem a jegybank tartaléka, még ha ez az MNB eszközei között van is nyilvántartva. Így az államnak nincs mit lenyúlnia, mert ez az övé" - mondta a 37 milliárd eurós devizatartalékról a Heti Válasznak adott interjúban Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója.

A lap arra kérdezett, hogy szerinte a kormány célja a devizatartalék "lenyúlása" lett volna a jegybanktörvény átírásával. A kormány cáfolta, hogy a devizatartalékból használnának forrásokat a gazdaság élénkítésére, de tettek rá utalást, hogy a jegybanknak be kéne vetnie a rendelkezésére álló eszközöket.

Töröcskei István szerint a vitát nem erről kellene folytatni, hanem arról, hogy mekkora tartalékszintre van szükség. Mint elmondta, a tartaléknak költségei is vannak, s ezzel arra utalt, hogy a szükségesnél magasabb tartalékszint fölösleges kiadást jelent az országnak, "főleg, ha úgy nőnek a tartalékok, hogy nem használjuk fel, nem fektetjük be őket, miközben a magyar államnak a felvett hitelek után súlyos kamatokat kell fizetnie".

Az ÁKK vezérigazgatója azt is mondta, hogy bár a jegybank valóban nem vehet az elsődleges piacon, vagyis a kibocsátáskor állampapírokat, de "az államkötvények másodlagos piacán valóban élhetne ezzel a lehetőséggel a nemzeti bank".

Az ÁKK reklámkampányba kezdett a magyar állampapírok népszerűsítése érdekében, Töröcskei szerint azért, mert "az emberek megtakarításaiért nekünk is be kell szállnunk a ringbe". Arra a kérdésre, hogy nem lett volna jobb a kormány "gazdasági szabadságharcának" meghirdetésekor a reklámkampányt elindítani, kitérő választ adott a vezérigazgató, mondván, hogy "visszamenőleg mindenki mondhat nagy bölcsességeket". A kampány céljául azt tűzte ki, hogy reméli, sikerül megduplázni a lakossági állampapír-állományt.

Töröcskei István azt mondta, több állami intézménnyel, például a postával, és akár az okmányirodákkal, járási hivatalokkal is együttműködnének, hogy több értékesítési ponton lehessen hozzáférni a papírokhoz.

Kína vásárol magyar állampapírokat, de Töröcskei szerint "időt vesz igénybe, míg kiismerik magukat a magyar piacon, ezért egyelőre nem vásárolnak nagy tételben". Hozzátette, arra számít, hogy ha Kína "beindul", akkor Dél-Korea, Japán, Szingapúr vagy Hong Kong is követni fogja.

A december végi gyenge értékesítési eredményekről azt mondta az ÁKK vezetője, hogy a befektetéskezelők szabadsága miatt volt részben kiürült a piac, illetve, hogy a hozamszintet nemcsak a külföldi, de inkább a hazai szereplők hajtották fel. Szerinte viszont a magas hozamszint csak átmeneti, és ez nem fog az átlaghozamban teljes mértékben megjelenni.