Matolcsyéknak azonnal találniuk kell 200 milliárdot

Több mint 200 milliárd forintba kerül tíz éven keresztül a jövő nyáron életbe lépő elektronikus útdíjrendszer kiépítése és fenntartása. Egy csütörtöki kormányhatározat szerint pedig a finanszírozáshoz szükséges források és kötelezettségvállalások megtermetése érdekében haladéktananul intézkedniük kell a szakminisztereknek. A fejlesztési tárca szerint az e-útdíjból származó bevételek tízszeresen meghaladják majd a költségeket.

A csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent a múlt héten bemutatott második Széll Kálmán-tervben szereplő, a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer bevezetésről szóló kormányhatározat.

Az útdíjat 2013. július 1-jével vezetné be a kormány, a lépés miatt a költségvetés éves többletbevétele 150 milliárd forint lenne, az intézkedés jövőre pedig 75 milliárd forinttal javítaná a szaldót. A most megjelent határozat kimondja, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter és a nemzetgazdasági miniszter haladéktalanul intézkedjen a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer beszerzéséhez, a díjszedési szolgáltatás finanszírozásához 10 évre szükséges, nettó jelenértéken számított 214,5 milliárd forrás, illetve kötelezettségvállalás biztosításáról.

Kedvezmények is lesznek

A kormányhatározatról a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium csütörtöki közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a bevezetéssel egyidejűleg a közúti fuvarozók növekvő terheit ellensúlyozó intézkedések lépnek életbe. A személygépkocsik és autóbuszok a jelenlegi e-matricás rendszerben maradnak. Ezekkel a járművekkel önkéntesen lehet majd átállni, legkorábban a bevezetés után fél évvel. Az eseti használók így jelentős megtakarítást érhetnek el az e-matricás díjakhoz képest. A rendszeresen nagy távolságra utazók pedig továbbra is élhetnek az átalánydíj nyújtotta előnyökkel. Az Európában elterjedt megoldás azt szolgálja, hogy az útfenntartás költségeit az utakat használók az igénybevétellel arányosan fedezzék. A teherforgalom kiegyensúlyozottabb díjterhelése legalább részben ellentételezheti az országon áthaladó kamionok által okozott útállapotromlást és környezetszennyezést.

Nem lesz egyszerű menet

Egy, a neve elhallgatását kérő informatikai szakember, aki már több kormányzati megrendelésen dolgozott az [origo]-nak a múlt héten azt mondta, hogy tervezett a fővárosi behajtási díj mellett a tehergépjárművekre vonatkozó, a tervek szerint a költségvetésnek 75 milliárd forintos bevételt hozó elektronikus útdíj bevezetése sem tűnik reálisnak a jövő év közepéig. Tapasztalata szerint kormányzati informatikai beszerzések a közbeszerzési döntés után egy-másfél év alatt bonyolíthatók le. Persze egy beszerzés felgyorsítható, ha megvan a komoly politikai akarat, de egyelőre ennek nincs jele.

A szaktárca szerint az e-útdíj bevezetésével mérséklődik a vasút pályadíjak miatt fennálló versenyhátránya, egyidejűleg nő az alacsonyabb fuvarozási költségű helyi, hazai áruk és szolgáltatások versenyképessége. Az elektronikus díjszedést a tervek szerint a gyorsforgalmi és az országos közúthálózat főúti külterületi szakaszain vezetik be a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépjárművekre 2013. július 1-jével. A közlekedők egy fedélzeti eszköz beépítése után kapuk és megállítás nélkül haladhatnak a díjköteles szakaszokon. Úthasználatuk mértékét, jogosultságukat elektronikusan ellenőrzik. Az alkalmazott díjszintek a korábban kidolgozott díjpolitikai alapelvek aktualizálásával, az Európai Unió érintett intézményeivel való egyeztetést követően alakulnak ki.

Tízszeres szorzó

Az e-útdíj bevezetése után fél évvel kedvezményrendszer indul a gyakori használók számára. A kedvezmény mértéke az uniós szabályozással összhangban legfeljebb 13 százalék lehet. A díjszedési rendszer kiépítéséhez szükséges eszközökkel, az azok működtetésével és a tanácsadással kapcsolatos közbeszerzések gyorsított eljárásban kezdődnek meg az idei év első felében. A díjszedési funkciót az e-matricás rendszerhez hasonlóan az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. láthatja el jogszabályi kijelölés alapján. Az ÁAK az eszközbeszerzés finanszírozására hitel vesz fel, amelyet a befolyó díjbevételekből törleszt majd.

Az előzetes számítások és a nemzetközi tapasztalatok alapján a beruházás néhány éven belül megtérül. A becsülhető maximális díjbevétel az első évtizedben tízszeresen haladhatja meg a költségeket. A többletforrásokat a teljes közlekedési szektorba kell visszaforgatni, elsősorban a díjas útszakaszokon, majd a közúthálózat egyéb részein hasznosulhatnak - állítja az NFM, amelynek közleményéből az is kiderül, hogy a célszerű felhasználási sorrend szerint a bevétel a meglévő infrastruktúrák fenntartása után a ppp-konstrukcióban megépített és üzemeltetett autópálya-szakaszok rendelkezésre állási díjaira, ezt követően pedig az új fejlesztésekre, például uniós projektek hazai önrésze biztosítására fordítható.