Uniós igenre vár a Fidesz a trafiktörvénnyel

cigaretta, dohánytermék, trafik, dohánybolt
Vágólapra másolva!
Elmaradtak az uniós egyeztetések, ezért halasztották el a cigaretta kiskereskedelmét teljesen átalakító trafiktörvény végszavazását - mondta Rogán Antal a Hvg.hu-nak. 
Vágólapra másolva!

A Fidesz elhalasztotta a dohány-kiskereskedelem átalakításáról szóló végszavazást. A törvény értelmében 2013. január elsejétől csak külön erre a célra kijelölt dohányboltokban lehetne cigarettát venni, a boltok üzemeltetését pedig a nemzetgazdasági miniszter döntése alapján adnák koncesszióba.

A Külügyminisztérium javaslatára a kormány kikéri az Európai Bizottság véleményét, hogy a dohánytermékek kiskereskedelmét szabályozó törvényjavaslat nem ütközik-e versenyjogi szabályokba - írja a Hvg.hu Rogán Antalra, a gazdasági bizottság fideszes elnökére hivatkozva. "Ennek a végét szeretnénk megvárni, és ennek megfelelően öntenénk végső formájába a törvényt" - jelentette ki Rogán.

A kevesebb bolt is túl sok lenne

A Gfk piackutató cég egy friss elemzése a versenyjogi hatásokon kívül is felvet aggályokat a készülő új szabályozással kapcsolatban. A tanulmány szerint az állam több koncessziót pályáztatna meg, mint amennyi fenntarthatóan működtethető.

Az egységes törvényjavaslat azt írná elő, hogy az országban összesen 6240 koncessziót írnának ki dohány-kiskereskedelemre. A piackutató cég számításai szerint egy két alkalmazottal működő üzletnek - 450 ezer forintos átlagos működési költséggel és 4,5 százalékos átlagos árréssel számolva - havi tízmillió forintos forgalmat kellene elérnie a nullszaldóhoz. Ha tehát mindegyik koncessziót értékesítenék, az évente 746 milliárd forintos forgalmat feltételez.

A dohánytermékek összesített forgalma azonban tavaly csak 500-510 milliárd forint volt, vagyis a dohányboltok jelentős részére a biztos bukás várna a koncesszió megvásárlása után - mondta az [origo]-nak az elemzést ismertetve Dörnyei Otília, a Gfk ügyfélkapcsolati igazgatója.

Ezzel nemcsak az érintett vállalkozók veszítenének, hanem a vásárlók is, hiszen még kevesebb helyen juthatnának hozzá a dohánytermékekhez. Pedig már a törvényjavaslatban meghatározott 6240 árusítóhely is drasztikusan korlátozná a hozzáférhetőséget, jelenleg ugyanis 40 ezer helyen lehet az országban dohányárult kapni. (A mostani rendszerben azonban az üzletek jelentős részénél csak egy termék a sok közül a cigaretta.)

A feketepiac is gond lehet

A képet valamelyest árnyalja, hogy 2404 olyan település van, ahol 2000-nél alacsonyabb a népesség száma, és az ilyen helyeken nem kizárólag dohányboltban lehetne dohánytermékeket árusítani. Ez viszont még nem garantálná, hogy a fennmaradó több mint 3800 településen működő boltok nem lennének veszteségesek.

A javaslatot számos kritika érte az érintett szakmai és érdekvédelmi szervezetek részéről. A Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége mindenekelőtt azt tartaná jobbnak, ha az árusítóhelyek számának korlátozásán lazítanának, valamint hogy ezek a boltok nem csak dohánytermékeket árulhatnának.

Borbély Zsolt, a Magyar Fogyasztási Dohány Szövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a legális fogyasztás visszaesése minimum semlegesítené a pozitív költségvetési hatásokat. Az emberek ugyanis nem fognak többet utazni, hanem meg fogják várni, míg helybe hozzák nekik a dohányárut, vagyis kialakul egy illegális házhozszállítási iparág, és emellett nyilván megnő a csempészett cigaretta forgalma is.