Tizenöt év sem elég az adósságcél eléréséhez

A jegybank szerint tizenöt év sem lesz elegendő ahhoz, hogy az Orbán által kitűzött 50 százalékos államadósságot elérjük, a Széll Kálmán-terv 2.0 pedig nem hoz annyit, mint amit a kormány vár. Fel kell pörgetni a gazdaságot, vagy újabb kiigazítást kell végrehajtani.

Ha fennmarad a mostani gazdaságpolitika, akkor tizenöt év sem lesz elegendő arra, hogy az alaptörvényben kívánatosnak tartott államadósságszintet, a GDP 50 százalékát elérje Magyarország - derül ki a jegybank elemzői stábjának számításából.

Az MNB elemzőgárdája azt vizsgálta, hogy középtávon hogyan alakul az államadósság és a költségvetési hiány. Arra jutottak, hogy a már ismert jogszabályok fennmaradása esetén 2026-ra a GDP 59,4 százalékáig esik a most 80 százalék feletti államadósság. Vagyis fokozatosan és folyamatosan mérséklődik az adósság, de az 50 százalékos szinttől még messze lesz addig az ország.

Ahhoz, hogy azt elérje a kormány, vagy fel kell pörgetni a gazdasági növekedést, vagy újabb költségvetési kiigazítást kell végrehajtani - akár egyszeri nagyobbat, akár folyamatosan kisebbeket -, akár a befektetők bizalmát erősítő, alacsonyabb finanszírozási költséget biztosító lépésekre van szükség. Az MNB az alappályában már számolt az IMF-EU-megállapodás bizalomerősítő hatásával, vagyis azonfelüli újabb lépésre lehet szükség.

A kormány azonban más szempontból jó osztályzatot kapott, ugyanis középtávon, 2026-ra az uniós, úgynevezett maastrichti adósságkritériumot eléri (a korlát 60 százalék), és teljesítené az adósságcsökkentés üteme azt a tavaly ősszel elfogadott uniós kritériumot is, amely szerint ha az államadósság meghaladja a 60 százalékot, akkor minden évben a 60 százalékon felüli rész egyhuszadával kell csökkenteni az adósságot.

A Széll Kálmán-terv 2.0 sokat segít az államadósság csökkentésében és a költségvetési hiány kordában tartásában is. Évente - mai forintban mérve - úgy 400-420 milliárd forinttal kisebb lesz a költségvetési deficit a Széll-tervnek köszönhetően annál, mint ami a kiigazítás nélkül lenne.

A Széll-terv azonban 2016-ig arra jó csak, hogy a hiány a GDP 3 százaléka alatt maradjon, addig 2,5-2,9 százalék között ingadozik, tehát nem csökken folyamatosan, ahogyan azt a kormány szeretné. Ez azt is jelenti, hogy újabb kiigazítás előtt állunk, ha a kormány tartani akarná az EU-nak tett ígéretét, amely a hiányt 2015-ig másfél százalékra akarja leszorítani.

2016 után azonban főleg a nyugdíjreform (ezen belül pedig az indexálás megváltoztatása és a korhatár emelése), részben addigi hiánynövelő tételek megszűnése (pedagógusbér-emelés, adóbevételek kiesése) miatt a költségvetési hiány szépen fokozatosan, évről évre egyre kisebb lesz, de csak 2026-ra sikerül az áhított másfél százalékos hiányt elérni.

A jegybank átszámolta a Széll-terv 2.0-t is, és jóval kisebb egyenlegjavulásra jutott, mint amit a kormány mond. A kabinet szerint idén 150, jövőre újabb 450 (vagyis összességében 600) milliárd forintos kiigazítást hoz magával a konvergenciaprogram (benne a telefonadó, sárgacsekk-adó, biztosítási adó, e-útdíj, minisztériumi pénzek megkurtítása, közszféra béreinek befagyasztása). Ezzel szemben az MNB úgy becsüli, idén csupán 63, jövőre további 275 milliárd forinttal (összességében 338 milliárddal) szorítja le a deficitet a Széll-terv 2.0.