Az olcsó csalitejen robbant ki a nemzeti kiszorítósdi

2012.05.31. 12:06

Az olcsó importtejet csalinak használják a boltláncok, és alig keresnek rajta pénzt - állítja a Tej Terméktanács. Most, hogy tejfelesleg lesz Európában, szeretnék elérni, hogy a csalitej kikopjon a piacról és a boltokban csak magyar tej legyen. A kormány segítene, Budai Gyula agrárállamtitkár szerint a nemzeti összefogásban az áruházak is benne vannak. Azok egy része viszont állítja, nem tettek ilyen ígéretet. A külföldi tejtermékek kiszorítása - ami még a tejes lobbi szerint is csak egy álom - 30 milliárd forint pluszt hozna a magyarországi cégeknek.

"A nyugdíjamhoz képest kielégítő" - válaszolta az [origo] újságírójának egy idős nyugdíjas a budapesti Mammut bevásárlóközpont aljában lévő Match szupermarketben, amikor arról kérdeztük miért a 149 forintos cseh tejet veszi. "A nyugdíjamhoz képest" - tette hozzá még egyszer, kicsit ingerülten, majd a kosarában lévő Magyar Tej márkájú dobozokat visszapakolta a polcra. Az árkülönbség több mint ötven forint volt. Pontosan ettől a jelenségtől félnek a magyar tejtermelők, különösen most, hogy a Tej Terméktanács szerint az Európai Unióban tejfelesleg alakult ki a piacon.

A kormány igyekszik a tejesek segítségére sietni. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a nagy áruházláncok ígéretet tettek Budai Gyula államtitkárnak, hogy az importtejet és a külföldről érkező trappista sajtot leveszik a polcaikról. Az államtitkár jelezte egyúttal, hogy egy, a parlament elé terjesztett törvényjavaslatban új szabályként jelenik meg a diszkriminatív árazás tilalma. Ennek köszönhetően kiküszöbölhető például, hogy azonos termékek esetén más-más árrést alkalmazzanak a magyar, illetve a külföldi árunál.

A külföldi áruházak viszont állítják: szó sem volt ilyen megállapodásról. Az agrártárca kedden este kiadott közleményére reagálva szerdán az Országos Kereskedelmi Szövetség közölte: a szervezetnek nincs tudomása arról, hogy az áruházláncok ilyen kötelezettséget vállaltak volna . Az [origo]-nak egy név nélkül nyilatkozó piaci forrás - aki ismeri Budai és az áruházak közötti tárgyalások részleteit -  azt mondta, a kereskedők megdöbbentőnek tartják az államtitkár nyilatkozatát. Úgy tudja, egyáltalán nem tettek ígéretet arra, hogy leveszik a polcaikról a külföldi tejeket, Budai most mégis ez híreszteli. "Vagyis a kereskedelmi láncokra lehet majd mutogatni, hogy megígérték, de mégsem  nem veszik le a polcaikról az importtermékeket, pedig ígéretről szó sem volt" - tette hozzá forrásunk.

Az kell, amit megvesznek

Az egyeztetést éppen azért hívta össze a tárca, hogy felkészüljenek az európai tejfeleslegre. Ezt a CBA kommunikációs igazgatója, Fodor Attila is megerősítette az [origo]-nak. Elmondása szerint a Vidékfejlesztési Minisztérium arra kérte a láncokat, hogy a külföldről származó tejet és trappista sajtot vegyék le a polcokról s ezzel segítsék a hazai termelőket. Fodor hozzátette, hogy a CBA vállalta, hogy az előbb említett termékek vonatkozásában csak magyar termékeket fog a kínálatában tartani. Így a raktári készletek kifutását követően eltűnik a CBA polcairól a külföldi eredetű tej és trappista sajt.  Hozzátette, a CBA eddig is csak a választék kiegészítése miatt tartott a kínálatban importtejet és tejtermékeket. Hozzátette, a kezdeményezésnek akkor van értelme, ha minden áruházlánc vállalja az önkorlátozást.

Név nélkül nyilatkozó forrásunk azonban úgy tudja, hogy a boltláncokkal történt egyeztetéskor egyik áruházlánc sem tett ígéretet erre, azt viszont hozzátette, ettől még nem kizárt, hogy a CBA illetékesei "műsoron kívül egyeztettek és tettek ígéretet erre". A szakember azt is hozzátette, a vékonyabb pénztárcájú vásárlóknak kell az olcsóbb tej, ha ezt importból lehet csak beszerezni,. akkor senki ne várja, hogy eltűnjenek ezek a polcokról. "A kereskedők azt szerzik be, amit megvesznek a vásárlók, ez ilyen egyszerű" - tette hozzá.

Az [origo] megkereste a nagy áruházláncok közül az Auchant és a Tescót, hogy pontosan mi hangzott el a megbeszélésen és mit szólnak Budai nyilatkozatához, erre mindkét cég közölte, hogy az OKSZ közleményében foglaltaknál többet nem kívánnak az ügyről mondani. Budai titkárságát is megkerestük, de a tárca közölte, hogy az államtitkár jelenleg Moszkvában tárgyal, ezen a héten pénteken egyeztet a nagy áruházláncok képviselőivel is a témában, és azt követően ad majd tájékoztatást.


Csalogatásra használják?

A Tej Terméktanács is úgy tudja, hogy elhangzott az ígéret. "Információim szerint egyelőre nincs szó konkrét írásban foglalt megállapodásról, annyi történt, hogy az üzletláncok szóbeli ígéretet tettek az agrártárcának és a tejtermelőknek, hogy leveszik a polcaikról a külföldről származó 1,5 százalékos tartós tejet (UHT) és a trappista sajtot, illetve trappistaféleségeket" - mondta az [origo]-nak Hegedűs Imre, a Bicske MG Zrt. vezetője, a Tej Terméktanács elnökségi tagja.

Hegedűs szerint az olcsó importtej mögött az üzletláncok árpolitikája áll. Az egymással versengő láncok ugyanis becsalogató termékként tekintenek a tejre, ahogy általában a kenyérre is, és a legfőbb céljuk, hogy a konkurenciánál olcsóbban adják. Ezeket hirdetik prospektusaikban és óriásplakáton, azt remélve, hogy a kiugróan olcsó árak beviszik hozzájuk az embereket.  Ennek érdekében az importtejet minimális, 1-4 százalékos árréssel adják el, vállalva, hogy veszteség keletkezik rajta - állítja Hegedűs. Ezzel szemben a magyar tejeknél 20-40 százalékos a haszonkulcs, hogy az importtej beszerzésével járó költségeket a boltok a magyar termékeken behozzák. Így fordulhat elő, hogy a szlovák tartós tej akár 130 forint körüli áron is megtalálható a boltokban, a magyar termék pedig 160-180 forint vagy annál több is lehet. Szerinte tíz forint körül van az a határ, amelynél már nem érdekli a vásárlót, hogy honnan származik a termék, ha ennyivel olcsóbb az import, akkor amellett dönt. Fordítva a modell nem működne. Senki nem venne drágább szlovák vagy cseh tejet, ha jóval olcsóbban árulnának magyart is. Hegedűs szerint ugyanis a tej esetében különösen figyelnek a származási országra a vásárlók. (Nem véletlen, hogy létezik olyan tej, amit piros-fehér-zöld csomagolásban, magyar tej felirattal árulnak.)

Lenne elegendő kereslet a magyarra

Magyarországon évente fejenként 150 kiló, összesen 1,5 milliárd kilogramm tej- vagy tejtermék fogy, miközben a belföldi termelés 1,4 milliárd kilóra rúg, vagyis a teljes tej- és sajtfogyasztását nem tudja önállóan ellátni az ország. Az 1,4 milliárd kilós tejtermelésből 400 millió kiló megy nyerstejként exportra, 100 millió kiló pedig feldolgozott termékként hagyja el az országot. Így marad 900 millió kilogramm itthon, azaz 600 millió kiló tejből készülő termékre van kereslet, ezt kell importból fedezni - mondta Hegedűs.

Ennek a mennyiségnek a bőven több mint a felét, akár 70-80 százalékát adják a 1,5 százalékos tejek és a trappistaféleségek, amelyek között Hegedűs szerint akad nagyon silány minőségű. A tartós tejeknél gyakorlatilag minden második eladott liter tej importból származik - közölte Hegedűs. Hozzátette: a 2,8, 3,5-3,6 százalékos zsírtartalmú tejekre azért nem vonatkozik a megállapodás, mert azok csak a forgalom kis hányadát adják.



Ha csak magyar tej lesz a polcokon, akkor elképzelhető, hogy magasabbak lesznek az árak, de azt tudni kell, hogy a forgalom egy részét kitevő importtejnek irreálisan nyomott az ára - fogalmazott a terméktanács elnökségi tagja, aki szerint az alacsony árakat minőségrontással, áfacsalással és egyéb bűncselekményekkel lehet csak elérni. "Aki magyar tejet vásárol, az áfán túl 24-26 forint adófizetéssel járul hozzá az állami költségvetéshez tejkilogrammonként, míg, ha külföldit vásárol, ugyanez az érték nulla forint. Az egészben az a vicc, hogy jelenleg az egész EU-ban Magyarországon a legolcsóbb a nyers tej, olcsóbb, mint a szlovák, ennek ellenére a boltokban nagyon erős az importtermékek aránya" - fogalmazott Hegedűs. Hozzátette: a magyar tejágazat képes lenne pótolni az importot, a durván 600 millió kilós mennyiséget. "Bár az egy álom, hogy az import teljes egészében kiessen és magyar lépjen a helyébe. Ha azonban ez mégis megvalósulna, akkor több mint 30 milliárd forint többletbevétele származna a magyar tejágazatnak és több mint 20 ezer munkahely létesítésére nyílna lehetőség" - mondta Hegedűs.