Nem vonzó, adószámszaki tilitoli - adótanácsadók az új kisadókról

Az egyszerűsítés ígéretét nem váltja be, és az sem várható, hogy új munkahelyeket hoz a kormány két tervezett kisadója. A kisvállalkozási adó fő hátránya az lehet, hogy sok cég nem tudja majd befogadni a számláit.

"Jól hangzik, de a könyvelőmmel kell átnéznem, hogy megéri-e" - reagált az [origo] megkeresésére egy autószerviz tulajdonosa. Más kisvállalkozás vezetője is azt mondta, hogy a könyvelője nélkül nem tudná megmondani, hogy választaná-e a kormány által kidolgozott két új kisadó valamelyikét.

A válaszuk nemcsak azt mutatja, hogy a bejelentés friss, ezért nem ismerik a részleteket, hanem azt is, hogy hiába az egyszerűsítés jegyében születtek, ugyanúgy bonyolult értelmezni az új terheket.

Orbán Viktor miniszterelnök a múlt hétfőn jelentette be a parlamentben a munkahelyvédelmi akciótervet, amely létrehozza a mikrovállalkozások tételes adóját, illetve a kisvállalkozások adóját. Ezen a héten kedden került fel a parlament honlapjára a két új adóról szóló, a részletekre is fényt derítő törvényjavaslat.

A 6 millió forintos árbevételig igénybe vehető tételes adó lényege az, hogy főállású vállalkozóként havi 50 ezer forint befizetésével mentesülni lehet a legtöbb adónem alól (kivéve az iparűzési, a jövedéki adót és az áfát). A kisvállalkozási adó a bérköltség és az eredmény összegére vet ki 16 százalékos adót, cserébe nem kell fizetni munkaadói járulékot (szociális hozzájárulási adót), társasági adót, szakképzési hozzájárulást és az osztalék utáni ehót.

"Vonzónak kellene lennie, nem az" - mondta Ruszin Zsolt, a Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. Szerinte hiába az egyszerűsítési szándék, az adózók ugyanúgy, ahogy eddig, most sem fogják érteni az új szabályokat. A kisvállalati adót "adószámszaki tilitolinak, számmisztikának" tartja, úgy látja, csak annyi történik, hogy egyes adónemekből egy újat gyúrnak, azt viszont, hogy ez megéri-e, vagy sem, ugyanúgy bonyolult kiszámolni. Szerinte az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) bevezetése azért volt nagy előrelépés, mert egyszerűen utána lehetett számolni. "Az eva egyszerű volt, ez nem az" - foglalta össze.

Több munkahely nem lesz

Milus Ádám, az ABT tanácsadója szerint a kisvállalati adót azok a cégek vehetik majd igénybe, amelyek magánszemélyeknek adnak szolgáltatást, vagyis például fodrászatok, autószerelő műhelyek, építőipari kisvállalatok. Olyan cégekről van szó, amelyek anyagköltségszintje alacsony, azaz ide tartozhatnak még a szellemi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások is (könyvelőirodák, szoftverfejlesztés).

A 16 százalékos adó lényege, hogy nem jár több adóval az, ha a cég növeli a bérköltségét. Amennyivel többet fizet ki ugyanis a dolgozóinak, annyival csökkenti a nyereségét, márpedig ennek a két tételnek az összege adja az adó alapját. Elvileg a cégeket így nem éri hátrány azáltal, hogy többet fizetnek a dolgozóknak akár azért, mert új embert vettek fel, akár azért, mert fizetést emelnek, vagy eltitkolt jövedelmet vallanak be.

Felvenni azonban nem fognak embert csak emiatt, mondta Milus Ádám, aki szerint ehhez új megrendelések, vagyis gazdasági növekedés kellene. Arra azonban van esély szerinte, hogy az eddig be nem jelentett dolgozókat bejelentik. Ezzel új munkahelyek nem születnek, de a kormány mégis felmutathatja őket, mert megjelennek a statisztikákban.

Mégsem kevesebb a papír

A mikrovállalkozások tételes adójának vonzó oldala az, hogy csak a bevételi és kiadási bizonylatokat kell nyilvántartani, legalább is ezt ígérte Orbán Viktor a beszédében. Ezzel szemben a benyújtott törvény több más szempontot is rögzít, amit figyelembe kell venni, és adminisztrációt kell róla vezetni.

Például nyilatkozatot kell tenni arról, ha valaki a kisadózást választja, de arról is papírt kell küldeni, ha valaki nem munkaviszonyban dolgozik a cégnél. Ez könnyen megeshet például egy betéti társaságként működő családi vállalkozásnál, ahol az egyik családtag besegít, de nem alkalmazottként, hanem például kültagként.

A kisadózó vállalkozás számára azért is vonzó a tételes adó, mert 6 millió forintos éves árbevétel mellett ez 10 százalékos adót jelent csak. A törvény azonban arról is határozott, hogy ha valaki átlépi a határt, annak a 6 millió forint fölötti rész után 40 százalékos adót kell fizetnie. Ruszin Zsolt szerint ez ugyan nem sokkal több, mint az eva 37 százalékos kulcsa, de arra elég, hogy hosszas számolgatásokra kényszerítse a vállalkozásokat.

Ilyen számla nem kell

A leginkább azonban az bizonytalaníthatja el a kisadótól a vállalkozásokat, hogy számláikat nem tudják majd elfogadtatni más vállalkozásoknál. Ezt Orbán Viktor is említette a beszédében, amikor azt mondta, "azok számára lesz kedvező, akik a lakosság számára nyújtanak szolgáltatásokat, vagyis akiknek számláit más adóalanyok költségként már nem számolják el".

Hegedűs Sándor, az RSM DTM adótanácsadó partnere blogjában kifejtette, hogy a társasági adó alanyai számára nem lesz elszámolható költség a kisadózók által nyújtott szolgáltatás. "Praktikusan ez azt jelenti, hogy ezen adóalanyokkal a társasági adó alanyainak nem lesz érdemes szerződni" - írta. Ez azt jelenti, hogy aki a kisadót választja, számolhat azzal, hogy sok megrendelője nem lesz más vállalkozástól.

Ruszin Zsolt szerint ez ahhoz vezet, hogy a fodrász, aki egy színháznak dolgozik, nem fogja választani a tételes adót, mert a színház nem fogja felfogadni, mert nem írhatná le a szolgáltatását költségként.

A kisadózók által kiállított számla onnan ismerhető majd fel a törvényalkotók szándékai szerint, hogy kötelező lesz ráírni: "kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya által kiállított számla". Géppel kiállított számlán ez némi utánajárással megoldható, de a kézzel számlát írók számára idegőrlő lehet, ha a számlára nekik kell majd felírni.