Lemondott fejlesztések, visszavont üzleti tervek, elbocsátások - a Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozó magyarországi cégvezetők szerint ezek a következményei a különadóknak és a gyorsan változó szabályozásnak. A külgazdasági hivatal ezzel szemben növekvő kínai és arab befektetői érdeklődésről beszél.

Több konkrét beruházási tervtől elálltak külföldi cégek, mert úgy látják, hogy kiszámíthatatlan a gazdaságpolitika, túlságosan nagy terhet jelentenek a különadók - derül ki a Bloomberg hírügynökség cikkéből. "Letöröltek minket a térképről" - nyilatkozta a cikkben Ágyai Szabó Gábor a Chio Magyarország vezetője. Elmondása szerint 2011-ben már forrásokat is kaptak német központjuktól, az Intersnack Knabbergebäck GmbH-tól, de a chipsadó bevezetése után a központ úgy döntött, hogy egy másik Németországon kívüli egység jut a fejlesztési lehetőséghez. "Magyarországot nem veszik figyelembe, amíg nem változik meg a szabályozói rendszer."

Pedig a befektetések hiánya gyengíti az ország növekedési lehetőségeit - ez már William Jacksonnak, a Capital Economics feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőjének véleménye. "Ha Magyarországon nem nő a befektetések száma, fennáll a kockázata, hogy a régió növekedési lemaradójává válik" - tette hozzá az elemző.

Elfelejtett üzleti terv

A Chio mellett további cégvezetők is arról számoltak be a Bloombergnek, hogy központjuk fejlesztési döntéseket vont vissza. Kozma László - aki német tulajdonú cége nevének leírásához nem járult hozzá - azt mondta, hogy három üzleti tervéről mondott le a változó szabályok miatt. Beruházási keretét kénytelen volt megvágni, és alkalmazottainak tíz százalékát elküldte. "A tulajdonosaink nem érzik úgy, hogy az üzleti környezet elősegítené a további befektetéseket Magyarországon" - tette hozzá.

Az Unilever magyar vezetője, Gyenes András is arról számol be, hogy egy fejlesztésüket törölték, egyet pedig csúsztatnak. Az ügyvezető igazgató szerint a chipsadó miatt csökkentek az eladásaik, ezért a külföldi központ egy olyan projektben fújt visszavonulót, amelyről már tárgyalásokat folytattak a magyar kormánnyal és egy helyi önkormányzattal is.

Inkább Varsóba mentek

A Bloomberg beszámolója szerint az AstraZeneca brit gyógyszeróriás Budapest helyett Varsóba vitte klinikai kutató- és fejlesztőközpontját. A cég ezen kívül csökkentette a magyarországi klinikai tesztek számát is, 2010-ben még 24-et végeztek, tavaly már csak 16-ot. A magyarországi ügyvezető igazgató, Alexandra Heringh szerint erre azért került sor, mert a piaci környezet "nem megfelelő".

Herring szerint a magyarországi "drámai változások" a kormány döntéseire vezethetőek vissza, többek között a "gyors és gyakori" szabályozóváltozásokra. Szerinte a "különösen kedvezőtlen környezet" következményei mára egyértelműek. "Nagyon jelentős leépítések voltak, a fejlesztések elmaradnak, a kapacitásokat csökkentik, vagy más országokba helyezik át".

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal a Bloombergnek úgy reagált, "nem lát arra utaló jeleket, hogy a külföldi befektetők menekülnének az országból". Szerintük ennek ellenkezőjéről van szó, különösen a kínai, latin-amerikai és arab befektetők között."