Brüsszel Berlinnel csatázik a bankokért

Szerdára készülhet el Brüsszel a közös bankfelügyelet terveivel, amely szerint az eurózóna összes bankját az Európai Központi Bank ellenőrizné már 2014-től. Németországnak sem a túl gyors bevezetés, se a több mint 6000 ellenőrizendő bank ötlete nem tetszik.

Még a héten összecsap Berlin és Brüsszel a készülő uniós bankfelügyeleti rendszeren - írta a Financial Times. A lap szerint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerdán fedi fel az új rendszer terveit, amely szerint az Európai Központi Bank ellenőrizné az eurózóna több mint 6000 bankját és pénzintézetét 2014-re.

Az eurózóna vezetői elfogadták a központi bankfelügyelet alapötletét, de a részletes kidolgozás csak most indul. Mivel a közös bankfelügyelet az alapja a bajba jutott bankok mentőcsomagból való megsegítésének, nagy a tétje annak, hogy milyenné alakítják a rendszert.

Júniusban ugyanis az eurózóna vezetői abban állapodtak meg, hogy az erős bankfelügyelet a feltétele az Európai Stabilitási Mechanizmus nevet viselő mentőalap megnyitásának a bankok felé. Az 500 milliárd eurós alapból ez után lehetne közvetlenül a bankokat is feltőkésíteni.

Németország a legnagyobb befizetőként a legérintettebb abban, hogy miként osztják el a pénzt, ezért a bankfelügyeleti rendszerben is érvényesíteni akarja befolyását. Wolfgang Schauble pénzügyminiszter azt mondta, az Európai Bizottságnak nem kellene olyan elvárásokat gerjesztenie, amelyeket nem lehet beváltani. Berlin kifogásolja, hogy a bizottsági terv szerint több mint 6000 bankot felügyelne az EU központilag, és az sem tetszik neki, hogy ilyen gyorsan akarják bevezetni a rendszert.

A brüsszeli terv szerint ugyanis villámgyorsan, másfél év alatt felállna a teljes bankrendszert felügyelő rendszer. Az FT szerint 2013 januárjától az EKB az állami segítséget kapó bankok felett kezdené az ellenőrzést, júliustól a körbe vonnák a rendszerszintű kockázatot jelentő bankokat, majd 2014-től az összes bankra kiterjesztenék a rendszervizsgálatot.

Az államilag kisegített bankokon nem is vitatkoznak a felek. A januártól esetleg megvalósuló felügyelet ugyanis azt jelentené, hogy megnyílna az út a bajba jutott bankok feltőkésítése előtt. Ez - például a rossz hitelektől fuldokló spanyol bankokon - sokat tudna segíteni.

Schauble szerint a józan ész azt diktálja, hogy csak a rendszer szempontjából jelentős méretű bankokat vonják be a felügyeletbe, ne az összes 6000-et, mivel képtelenség lenne egy központból az összes pénzintézetet figyelni. A terv szerint valójában csak az általános felügyeleti jogkört kapná meg az EKB, de a feladatot megoszthatná a nemzeti szintű felügyeletekkel. Brüsszel pedig úgy érvelt a teljes lefedettség mellett, hogy "tudjuk, bármelyik bank képes problémát okozni" - mondta Michel Barnier pénzügyi szabályozásért felelős biztos.