Egyszer csak adóparadicsom lett Magyarország

Adóparadicsom lett Magyarország
Vágólapra másolva!
Adóparadicsom lett Magyarország több ezer szlovák és cseh cég számára. Pont úgy jönnek ide - sokszor a szabályok megkerülésével, csak papíron -, ahogy a magyarok mennek Ciprusra. A nagy vállalatcsoportoknak, az informatikai és a gyógyszeripari cégeknek éri meg a váltás.
Vágólapra másolva!

Most kezd beérni annak a munkának a gyümölcse, amellyel Magyarországra lehet csábítani cégeket a környező országokból. Míg nem is olyan régen még a hazánkat elhagyó, Szlovákiába vagy Romániába költöző vállalkozásokról érkeztek hírek, addig a minap olyan információ látott napvilágot, amely jelentősen árnyalja ezt a képet. Egy cseh pénzügyi tanácsadó cég, a Cekia írta a saját tapasztalataira is támaszkodva, hogy az elmúlt két-három évben ugrásszerűen nőtt a Magyarországot választó cseh és szlovák vállalkozások száma.

Vállalatcsoportok, IT-cégek, gyógyszervállalatok

Magyarország elsősorban a több társaságból álló vállalatcsoportoknak vonzó. A holding központi, a többi vállalatot irányító cégét teszik át előszeretettel a környező országokból ide, miközben a gyártás külföldön marad. Ha a csoport bármelyik cége nyereséget termel, és azt átutalja, kifizeti osztalékként a holding központi cégének, Magyarországon nem kell osztalékadót fizetni. Ha csak pénzügyi befektetésként tartja a központi cég a holding egy másik vállalatát, és legalább egy évig ül a tulajdonrészén, majd eladja és nyereséget ér el, akkor sem kell adót fizetni a magyar szabályok szerint.

A vállalkozások másik típusának is hívogató a magyar adórendszer. Az informatikai és gyógyszeripari cégek jelentős része abból él, hogy jogdíjbevételt szed a szoftverek, gyógyszerek után. A jogdíjbevételnek csak a felét kell leadózni Magyarországon, ismertette Réczei Géza, a PwC Magyarország igazgatója. Így ténylegesen mindössze 5, illetve 9,5 százalékos társasági nyereségadót fizet egy cég a jogdíjbevétele után idehaza (ha a nyereség félmillió forint alatt van, akkor 5, az afeletti rész után 9,5 százalékos az adóelvonás), míg Csehországban és Szlovákiában 19 százalékos ez a teher.

A múlt évtized közepe óta csiszoljuk a szabályokat

Ezek a szabályok legalább öt-hat éve léteznek, de az elmúlt két évben még finomított rajtuk a kormány, és más előírásokat is alkotott, így mostanra értek be igazán. Sok magyarországi vállalkozás települt át Szlovákiába az elmúlt néhány évben azért, mert idehaza az autók utáni regisztrációs adó nagyon magas volt, idén év elejétől azonban ezt lényegesen, 60-70 százalékkal csökkentette a parlament ezt, így okafogyottá vált ezért kiköltöztetni a céget.

Nem csak ez magyarázza azt, hogy tízezerre duzzadt az idejött szlovák és ezer közelébe ugrott a cseh cégek száma Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő szerint. Mint mondja, amikor egy cseh vagy szlovák tanácsadó cég meglátja a kedvező lehetőséget, minél több vállalkozásnak szeretné felhívni a figyelmét az adómegtakarítási lehetőségre, az információk pedig egyre több cégvezetőhöz jutnak el, ezért gyorsult fel mostanra a folyamat. Magyarország abból is előnyt kovácsol, hogy a cseh adóhatóság keményebb - fűzi hozzá Réczei.

Az adószabályok gyakori változtatása és a temérdek adminisztrációs előírás betartása azonban Magyarország vonzerejét némiképp csökkenti, erre hívja fel a figyelmet a Cekia pénzügyi ügynökség anyaga. Ezért is mondja azt egy másik cég, az Akont Trust Company igazgatója, hogy "ezek alapján valószínűsíthető, hogy Magyarországnak továbbra is helye lesz az adótervezésben, de Ciprus vagy Hollandia pozícióját sosem fogja elérni".

Sokan csak papíron jönnek ide

Akkor fogadja el a cseh, szlovák vagy bármilyen más adóhatóság, hogy egy ott alapított vállalkozás átteszi a holdingközpontjának székhelyét Magyarországra, ha a tényleges döntéshozatal itt folyik, az ügyvezetők Budapesten vagy más magyarországi településen ülnek össze, innen irányítják a vállalatcsoportot.

A valóságban nem mindig történik így, a cégcsoportok egy része csupán az adóelkerülés miatt választja Magyarországot, és ezt igyekeznek lepapírozással legalizálni. Gyakran szerződést kötnek magyarországi székhelyszolgáltatóval, amelynek révén székhelyüket magyarországi irodába jegyeztetik be, az irodához legalább egy titkár is jár, aki kezeli, továbbítja az erre a címre érkező leveleket, és olyan jegyzőkönyveket írnak, amelyek szerint a külföldi vezetőség Magyarországon tartott ülést.