A közértesek kezére is figyelni fog a nagy testvér

Szúrópróbaszerűen ellenőrizheti a pénztárgépeket az adóhatóság, ha kiépül a kormány által tervezett rendszer, amely online összeköttetést teremt a gépek és a NAV között. A módszer nem minden csalás ellen véd, és a bonyolult rendszer kiépítése miatt jövőre nehezen fog összejönni ebből a Matolcsy György által remélt közel 100 milliárd, de a becsületes boltosok hosszú távon jól járnak vele.

A boltokat üzemeltető kis- és nagyvállalkozásokat, az adószakértőket és a makrogazdasági elemzőket is napok óta lázban tartja az a hír, hogy jövőre a kormány minden pénztárgépet összeköttet az adóhivatallal, online kapcsolat lesz a gépek és a hatóság között. A kabinet ettől 95 milliárd forint pluszbevételt remél, ami a negyedét teszi ki a költségvetési hiányt csökkentő legutóbb bejelentett kiigazító csomagnak.

A részletek annyira homályosak, hogy szinte semmit nem lehet tudni ezen a két mondaton kívül. Hiába kérte az [origo] több mint egy hete, a csomag bejelentésének napja óta a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM) azt a hatástanulmányt, amely alátámasztja, hogy ez az intézkedés közel százmilliárd forintot hozna az állam konyhájára, a szaktárca eddig nem reagált a megkeresésünkre. Arra sem kaptunk választ, pontosan hogyan valósul majd meg az internetes kapcsolat. Így csak találgatásokra hagyatkozhatunk. Három szakértővel beszéltünk, akik jól ismerik az adóhivatal működését és azt, hogyan trükköznek a pénztárgépekkel a boltosok, kiskereskedők.

Ma könnyű átverni az adóhivatalt

A rendszer vélhetően úgy működhet majd, hogy a nap bármely percében, amikor a pénztárgép használatban van, az abba épített alkatrész információt, adatokat küld az adóhivatalnak. Ez nem ördöngösség, nemcsak a kormány által példaként felhozott Bulgáriában és Svédországban van tényleges online kapcsolat pénztárgép és adóhivatal között, hanem Szlovéniában és Horvátországban is ilyen rendszer működik - mondta Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke.

Annak nem sok értelme lenne, ha az üzletek naponta egyszer, a nap végén, kasszazáráskor adnák le a forgalmi adatokat az adóhivatalnak. Most a bevétel egy részét úgy titkolják el ugyanis, hogy bár beütik a pénztárgépbe a vásárlást, a napi zárás előtt kitörlik azok egy részét. Vagyis, mielőtt a pénztárgép agyába, a fekete dobozba bekerülnének a tételek, sztornózzák azokat például a vásárlók által otthagyott blokkok alapján. Ezt a trükköt a napi egyszeri adattovábbítás nem lékelné meg, a véletlenszerű adattovábbítás viszont igen.

Annak a gyakorlatnak viszont nem szab gátat ez sem, amikor a pénztáros elkezdi beütni a vásárlás összegét a pénztárgépbe, de nem üt entert, azaz még a blokk- vagy nyugtaadás előtt megáll a folyamat. A fekete doboz adattartalmát ugyan évente egyszer ki kell íratnia az üzleteknek, az abból kinyert adatokat pedig az adóhivatal összevetheti az éves bevallási adatokkal, ez azonban túl nagy munka. "Akkora, hogy az adóhatóság alig csinálja meg ezt" - mondta Ruszin.

Az adatokat begyűjtő és az adóhivatalnak továbbító kormányzati gerinchálózat bírni fogja a terhelést, azzal nem lesz gond. A pénztárgépeknél és az adóhivatalnál azonban más a helyzet. A durván 400 ezer ma működő pénztárgépnek vélhetően csak kisebb része képes az online adattovábbításra, ezért a nagy részüket vagy le kell cserélni, vagy erre alkalmassá kell tenni - olyan eszközökkel vagy módon, amelyet az adóhatóság is elfogad. A pénztárgépes online összeköttetésről és a szükséges technikai háttérről előbb még a megfelelő jogszabályokat is meg kell alkotni - ma még törvényjavaslat sincs -, ez pedig heteket vehet igénybe. A hatályba lépés minimum 30 nappal követi az elfogadást, de mivel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hasonló esetekben általában csak később teszi közzé a specifikációt és a típusengedélyt, ezt is érdemes megvárni a beszerzéssel - magyarázza egy, a neve elhallgatását kérő, az adóhivatali gyakorlatot jól ismerő jogász.

A technikai átállás a NAV-ra is róhat feladatokat, hogy fogadhassa és tárolhassa a hatalmas adattömeget. Egy közbeszerzés hónapokig is elhúzódhat - egészíti ki a képet Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő. Ezután programot is kell írni a kapott adatokra, hogy abból hasznos információkat lehessen kinyerni. Mindez valószínűsíti, hogy év elején aligha indul el élesben, teljes kapacitással a kitalált rendszer, illetve ha küldenek is adatokat a pénztárgépek, azok csak jóval később tudnak hasznosulni, így később lesz belőlük felfedezett elcsalt adóforint. Svédországban és Bulgáriában, amelyeket előszeretettel hoz fel példaként a kormány, több hónapot vett igénybe a felkészülés, és türelmi időszak is volt.

Maradnak az álruhás revizorok

A rendszer úgy működhet a nemzetközi tapasztalatok alapján, hogy az adóhivatal programja kidobja a valamilyen okból gyanús eseteket. Ilyen lehet, ha például a nap végén, a kasszazárás előtt kezd csak el felpörögni a bevétel, a vásárlási szokásoktól merőben eltérő időszakokra koncentrálódik a pénztárgépbe beütött forgalom, vagy ha az adott foglalkozás és megye sajátosságainál lényegesen rosszabb bevételi adatokat továbbít a pénztárgép - véli Vámosi-Nagy. Ilyenkor a NAV kockázatelemzésnek vetheti alá az adott vállalkozást, és ha az alapján is fennáll az adócsalás gyanúja, akkor kiküld két adóellenőrt próbavásárlásra.

Kéznél van a számológép is

Jogász forrásunk szerint az is bökkenő, hogy a vállalkozások egy sor olyan tevékenységet is felvettek a működési körükbe, amelyet nem is végeznek, így viszont pusztán a pénztárgép adatai félrevezetőek lehetnek. Például egy olyan cég, amely elvileg a festékek kereskedelmétől a bútoreladáson át a névjegykészítéssel is foglalkozik, valójában azonban csak festékeket árul, a forgalmi adatai alapján gyanússá válhat. A NAV nem tudhatja, hogy a boltos mit árul ténylegesen, mert azt csak a helyi jegyzőhöz kell lejelentenie, ez utóbbitól viszont irreális elvárni, hogy naprakész információkkal lássa el az adóhivatalt a település összes vállalkozásáról. Az álruhás revizorok vásárlása tehát valószínűleg a jövőben sem úszható meg, ha a bevételt eltitkoló boltost fülön akarják csípni.

Sok hűhó ki tudja, mennyi pénzért

A nagy ráfordítás persze kifizetődő, ha sok bevételt lehet remélni az intézkedéstől, de a tapasztalatok nem ezt mutatják. Ha az adócsalót tetten érik egy próbavásárláskor, akkor akár pár százezer forintnyi bírságot is kiszabhatnak, később pedig több évet átfogva a be nem fizetett adót is követelheti az üzlet tulajdonosán a NAV, de ennél azért van jobb üzlet az adóhivatal szempontjából. Egy revizor, aki egy nagy cég normál ellenőrzését végzi (átnézi a társaságiadó- és az áfabevallását), sokkal több adóhiányt tud feltárni, mint amit egy próbavásárlás hozhat az állam konyhájára, ráadásul az sokkal kevésbé időigényes is.

A hosszú felkészülési idő mellett ez lehet a másik buktatója annak, hogy teljesül a kormány reménye, és jövőre közel 100 milliárd forinttal gyarapítja az államkasszát a pénztárgépes fenyegetés. Némi pénzt ugyanakkor termelhet csupán a fenyegetés is. A megkérdezett szakértők szerint lesznek boltok, ahol a mainál nagyobb, a valósághoz jobban közelítő forgalmat ütnek be a pénztárgépbe, és bár a kormány által bedobott bevételi tervet bizonytalannak tartják, magát az irányt pozitívnak. Mint Ruszin Zsolt fogalmazott, ha nem is áll fel az első évben a rendszer, és időbe telik is tökéletesíteni azt, végre egy hatásos eszközzel kíván fellépni a kormány az ilyen csalások ellen. A jogkövetők helyzete ezáltal erősödhet és javulhat.