Elköltünk négymilliárdot az okosokra

Három megszorítócsomagot jelentett be a kormány ősszel, százmilliárdokat vonnak ki a gazdaságból. A vaskos 2013-as adócsomag azonban rejt egy könnyítést is. Az elit kutatókat alkalmazó cégek járulékkedvezményt kapnak. A cél: nyolc év múlva 20 ezerrel több kutató dolgozzon Magyarországon.

Magyarországra édesgetné, illetve az országban tartaná a kormány a kutatók elitjét. A hétfőn elfogadott adócsomag számos megszorítást, szigorítást tartalmaz, de a sok pont között elbújt a kormány munkahelyvédelmi akciótervének kibővítése is. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) bezsúfolta a kutatók támogatását célzó javaslatát is, amelyet azután a parlament el is fogadott.

Az intézkedés elvileg egy tágabb stratégia része. Az Innovációs Stratégia célkitűzései között szerepel, hogy 30 globális nagyvállalati kutató-fejlesztő központ települjön Magyarországra, 30 hazai technológiaigényes középvállalat nőjön fel, és 300 innovatív kisvállalat léphessen be a globális versenybe.

Bőkezű kedvezmény

Ma az a jellemző, hogy a fejlett országok vastag pénztárcájú vállalatai, egyetemei elszívják a magyar kutatókat a jelentősen magasabb fizetéseikkel. A kormány olyan környezetet alakítana ki, amely a kutatóközpontokat jelentős számban vonzza az országba. Remélik, hogy a jelenlegi 37 ezer kutató helyett 2020-ban már 56 ezren állnak majd a kémcsövek vagy ülnek a számítógépek mögött.

A cél érdekében a tudományos fokozattal rendelkező munkatársakat a kutatóműhelyek január 1-jétől bőkezű kedvezmény mellett alkalmazhatják. Havi bruttó 500 ezer forintos fizetésig nem kell fizetni a kutatóműhelynek munkavállalói terheket, sem szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást (és az ennél magasabb fizetésnél is érvényesíthető eddig a limitig).

Viszont miközben a legmagasabb képzettséggel rendelkezőket tejben-vajban füröszti a kormány, addig több tízezer kutató hoppon maradhat. Ugyanis a kedvezmény csak a legalább PhD fokozattal rendelkezőkre vonatkozik, vagyis hiába dolgozik valaki kutatóként egy fejlesztőközpontban, nem jár majd utána kedvezmény. Probléma az is, hogy a kutatók sok esetben egyszerre vesznek részt több kutatóprojektben, azokra viszont a kedvezmény nem vonatkozik. A szabály szerint ugyanis csak munkaviszonyban jár, megbízásra nem.

Négymilliárd forint huss

Az 500 ezer forintos bérnél a kedvezmény azt jelenti, hogy 142 500 forinttal kevesebbet kell fizetnie az államkasszába a munkáltatónak, mint az idén. A KSH 2011-es adatai szerint közel 37 ezer kutató dolgozik Magyarországon, és valamivel több, mint 12 ezren vannak a tudományos fokozattal rendelkezők. A közszféra kutatóinak kedvezménye a költségvetésen belül marad, de az NGM szerint 1300 olyan PhD-s kutató van, akik vállalkozásoknál dolgoznak. A minisztérium úgy becsli, 4 milliárd forintot enged el az állam ezzel a kedvezménnyel.

A kormány a lépéstől "a vállalkozások által működtetett kutatóhelyeken dolgozó PhD-kutatók és az általuk vezetett kutatócsoportok számának jelentős növekedését várja". Erre azért is szükség lenne, mert a szürkeállomány lakossághoz mért arányában az ország elmarad az európai átlagtól. Míg a fejlett országokban 100 ezer lakosra 560 koponya jut, addig Magyarországon csak körülbelül 370.

Nyugi, roham nem lesz

A bőkezű kedvezmény minden bizonnyal segíti majd a kutatók foglalkoztatását, de professzorok áradatára azért nem kell számítani a határokon, mert önmagában a járulékelengedés nem teremt munkahelyeket. Ráadásul, amikor Magyarországra települ egy globális nagyvállalat, akkor a társasági adó elengedése jóval nagyobb tétel, mint a doktorok bérköltségének kedvezménye. Ezzel szemben a külföldi agyelszívás mértékét csökkentheti.

"Minden, ami segít megtartani a kutatót, pozitív" - mondta Bacsa László, a Műegyetemi Technológia és Tudástranszfer Iroda igazgatója. Sok esetben a kutatók ugyanis könnyen elmehetnek Észak-Amerikába akár tízszer akkora fizetésért dolgozni.

Minden, ami erősíti egy kutató bizalmát a munkahelye iránt, hasznos, mert bizonytalan jövőkép esetén könnyebben fogadja egy-egy fejvadász megkeresését - mondta. Az igazgató szerint sok olyan kutatási terület van, amelyhez nem szükséges nagy beruházás a kutatási infrastruktúrába, vagyis a költségek közt magas a munkaerőköltség aránya, itt hasznosulhat leginkább az adókedvezmény. A biotechnológiai, kémiai, informatikai kutatásoknál pedig bár van egy magas beruházási szükséglet, de az többnyire egyszeri nagy kiadás, utána ugyanúgy nagy arányú a bérköltség.

Csak jó lehet

Azt mondta, a magyar kutatói kreativitás - a nemzeti büszkeséget is félretéve - igen jelentős. Bacsa László szerint ugyanakkor ma nincs világos kutatói karrierkép a nagy tudású munkaerő előtt, ezért ha a vállalkozásokat arra ösztönzik, hogy hosszú távon alkalmazzanak kutatókat, az csak jó lehet.

Az adókedvezmény bruttó 500 ezer forintig vehető igénybe, de az ennél magasabb fizetéseknél is érvényesíthető a limitig. Az igazgató szerint a fiatal kutatókat izgalmas kutatási témák mellett ennyi pénzből lehet motiválni, és ez arra utal, hogy a kedvezmény valóban érdemi segítséget tud nyújtani az érintetteknek. Ezt az NGM is kiemelte az [origo]-nak adott válaszában, szerintük az 500 ezer forintos kedvezménylimit a kezdő kutatóknál azt jelenti, hogy a munkaadójuk a teljes bér után megúszhatja a járulékfizetést.

Kéne még pénz ide

Az viszont probléma lehet, hogy vannak olyan kutatási területek, feladatok, ahol nem szükséges tudományos fokozat, többet ér a szakmai gyakorlat. A diplomás, de PhD-minősítést nem - vagy még nem - szerzett kutatók így kimaradnak a kedvezményből, miközben ők is jelentősen hozzájárulnak a kutatás-fejlesztés bővítéséhez.

A munkahelyteremtés mellett az innováció bővítése is szükséges a fejlett gazdaságok utoléréséhez. Beszédes adat, hogy 2011-ben az ország kutatás-fejlesztésre 336 milliárd forintot költött, ami a GDP 1,2 százalékának felelt meg, és ebből 160 milliárd jött a vállalkozásoktól, 130 milliárd az állami forrásokból és 46 milliárd uniós támogatásokon keresztül. Ez az arány rendkívül alacsony nemzetközi összevetésben. A nyugat-európai országok a GDP-jük átlagosan több mint 2 százalékát fordítják innovációra, az USA 2,5-3, Japán több mint 3 százalékát. Mindegyik országra, országcsoportra igaz, hogy a vállalati szektor nagyobb arányt vállal a fejlesztések finanszírozásából, mint Magyarországon.