Hét hónappal az első kapavágás után elfogadta a parlament kormánypárti többsége a 2013-as költségvetést, amely legalább három megszorítócsomagot rejt. A gazdaságpolitikai vezetés szerint a magyar út sikeres és tündérmesébe illik.

A parlament kormánypárti többsége - 248 igen és 79 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett - elfogadta a 2013-as költségvetést.

A zárószavazás bő egy órát csúszott, mert a Költségvetési Tanács, amelynek hozzájárulása nélkül nem lehet elfogadni a büdzsét, nem fejezte be az ülését fél 12-re, amikorra be volt tervezve a zárószavazás. A KT szombaton is ülésezett, akkor a 2013-as költségvetés akkori változatát tudták véleményezni. Arról azt mondták, hogy a kormány jelentősen késlelteti a gazdasági növekedés beindulását, és kockázatok övezik a jövő évi államháztartásihiány-cél teljesülését. A KT-nek azonban ma véleményt kell mondania arról a százoldalas csomagról, amelyet a zárószavazás előtt építettek be a képviselők a jövő évi költségvetésbe, és amely több százmilliárd forinttal emeli a kiadási és bevételi számokat, és közel 200 milliárd forinttal növeli a deficitet.

A jövő évi költségvetés a Magyarországon megtermelt jövedelem felét újraosztja az emberek, vállalatok, állami intézmények között. 15,3 ezer milliárd forintot szed be adók, járulékok, illetékek, díjak formájában és más jogcímeken az állam, és 16,1 milliárd forintot költ el. A kettő különbözete 842 milliárd forint, ekkora hiányt engedélyezett a parlament a kormánynak a költségvetés végrehajtása során.

A jövő évi költségvetés elkészítéséhez májusban látott hozzá a kormány, a miniszterelnök a gyors elfogadással érvelt a példa nélküli kezdés mellett. Ezzel szemben hét hónapba telt törvényt alkotni a jövő évi költségvetésről, ami legalább három megszorítócsomagot rejt, amelyet a kormány ősszel dolgozott ki.

Matolcsy György, a költségvetés összeállításáért felelős nemzetgazdasági miniszter még júniusban azt mondta, hogy a magyar út egy tündérmese, amely egy éven belül sikeres lesz. Ennek a lenyomata a 2013-as költségvetés. Orbán Viktor kormányfő pedig azt mondta, hogy a magyar modell sikeres, erről pedig papírunk is van.

A 2013-as költségvetésről, annak fő motívumairól, az elkészülésének vontatott útjáról ebben a cikkben írtunk, egy másik cikkben pedig rámutattunk arra, hogy nagyon választásiköltségvetés-ízű büdzsével van dolgunk.

Ezt mondják a költségvetésről

Orbán Viktor nyilatkozata a költségvetés elfogadásáról:

A Magyar Országgyűlés a mai napon megalkotta a 2013. év költségvetését, amely a kormány értékelése szerint rendezte az állam pénzügyeit, amelyet hivatalba lépésekor kaotikus és zilált állapotban talált. A költségvetés garantálja az államadósság csökkentését, egyúttal megteremti a sok százezer munkahely megvédéséhez szükséges munkahelyvédelmi akcióterv forrásait és a hosszú távú, tartós növekedés alapjait. A miniszterelnök ezért a sikeres munkáért köszönetét fejezte ki a költségvetési politikáért felelős Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek és a költségvetést szavazatukkal törvényerőre emelő parlamenti képviselőknek.

Kovács Árpád a szigorú gazdálkodást hangsúlyozta:

A Költségvetési Tanács elnöke szerint a kedden az Országgyűlés által elfogadott jövő évi költségvetésben a 2013 végére várható államadósság mértéke megfelel az alaptörvényben foglalt követelményeknek, azonban a hiánycél és az államadósság-szabály betartása jövőre is rendkívül szigorú költségvetési gazdálkodást tesz szükségessé. Erről Kovács Árpád beszélt kedden az Országgyűlésben, a jövő évi költségvetés zárószavazása előtt.

Rogán büszke rá:

A munkahelyvédelem és az adósságcsökkentés költségvetésének tartja a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja a jövő évi büdzsét. Rogán Antal frakcióvezető a szavazás után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormányoldal bebizonyította, hogy kialakítható olyan költségvetés, amellyel három százalék alatti a hiány, csökken az államadósság, és a munkahelyvédelmi akcióterv is megvalósul. Hangsúlyozta, hogy a költségvetés 2013-ban 300 milliárd forintot fordít munkahelyvédelemre és -támogatásra. Segítik a képesítés nélküli fizikai dolgozók, a szülésről visszatérő nők, valamint a 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatását - sorolta a politikus.