Áder ütött rést a menekülő takarékoknak

Van három takarékszövetkezet, amelyik talált egy kiskaput, és villámgyorsan lépett. Még nem biztos, hogy megúszhatják az állami kontrollt, de ha bejön a manőverük, azt Áder János államfőnek köszönhetik.   

Pár hét, és pont kerülhet a takarékszövetkezeti rendszer radikális átalakításának a végére. Augusztus 27-én lesz az a fontos közgyűlés, amelyen a tulajdonosi és erőviszonyok végképp átalakulnak: a Takarékbank jelenlegi főtulajdonosai, a takarékszövetkezetek az új törvény kényszere által minden bizonnyal meg fogják szavazni, hogy az állam megkerülhetetlen pozíciókhoz jusson.

Ennek menetéről már sokat írtunk (itt és itt és itt): a Magyar Posta tőkeemeléssel válik tulajdonossá, így a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) együtt az állami tulajdon rögtön 50 százalék fölé szalad, az eddigi többségi tulajdonosok pedig kisebbségbe szorulnak. A szövetkezeteknek nincs más választásuk, ha ellenkeznek, akkor a törvény erejével veszik el a részvényeiket, tehát a menetrend elég világos, szigorúan szabályozott és kellően gyors ahhoz, hogy ne akadjon meg.

Hárman bankká alakulnának

Ennek ellenére van néhány takarékszövetkezeti vezető, aki bízik benne, hogy kikerülheti az állami kontrollt, és a jövőben is önállóan alakíthatja a sorsát. Az Origo információi szerint három szövetkezetnél - a Takarék Szövetkezeti Hitelintézetnél, a Buda Takarék Szövetkezeti Hitelintézetnél és a Dél-Dunántúli Takarék Szövetkezeti Hitelintézetnél - ezt úgy próbálják meg elérni, hogy bankká alakulnának, kihasználva a kiskaput, amelyet a törvény nyitva hagyott.

Az általános szabály alól ugyanis egyetlen kivétel van. Azt a takarékszövetkezetet nem terelik az új állami ernyőszervezet alá, amelyik éppen a bankká alakulás folyamatában van. Vagyis a törvény elfogadása előtt már beadta a kérelmét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF), hogy bankká alakulhasson, még folyamatban van az ezzel kapcsolatos felügyeleti eljárása, és legkésőbb december 31-éig meg is kapja az átalakulási engedélyt. Korábban írtunk róla, hogy a szövetkezeti bankárok körében óriási felháborodást és Demján Sándor többszöri személyes tiltakozását is kiváltó törvény benyújtásakor (június 25.) és villámgyors elfogadásakor (június 27.) ez a passzus látványosan egy takarékszövetkezetet hozott kivételes helyzetbe, a Garancsi István vezette Duna Takarékot.

Garancsi a Videoton FC-nek is a tulajdonosa, jó viszonyt ápol Orbán Viktor kormányfővel, két éve miniszterelnöki megbízott is lett, és mint a takaréktörvény megmutatta, remek az ütemérzéke. A Duna Takarék ugyanis csupán egy hónappal a takaréktörvény benyújtása előtt adta be a bankká alakulási kérelmét, több szövetkezeti vezető szerint ez nem lehetett véletlen. (Volt még egy, a Polgári Takarékszövetkezet, amelyiknek a kérelme július végén szintén a felügyelet asztalán feküdt, de ez azért más, mert az ő ügyük már több mint két éve húzódik.)

Áder a kezükre játszott

Az a három takarékszövetkezet, amelyik most frissiben beadta a kérelmét, már egyértelműen az új törvény, az állam számukra riasztó szerepvállalása miatt lépett egyből az után, hogy Áder János visszadobta a parlamentnek a jogszabályt (július 3.). Ha a köztársasági elnök ezt nem teszi meg, akkor esélyük sem lett volna, de így is gyorsnak kellett lenniük, hiszen két nappal később szinte változatlan formában újra elfogadta a parlament a törvényt (július 5.).

A Takarék, a Buda és a Dél-Dunántúli szövetkezetek tehát az Ádertől nyert egy-két napban adták be átalakulási kérelmüket a felügyeletnek, és bár úgy tudjuk, hogy 60 napos hiánypótlásra szólították fel őket, hiszen közgyűlést ennyire gyorsan például nem tudtak tartani, reménykednek a manőver sikerében. (A bankká való átalakulási kérelemről a döntést a takarék közgyűlése hozhatja meg, a közgyűlés összehívása és megtartása között 15 napnak el kell telnie. A takarékoknak ebben az esetben nem volt ennyi idejük, ezért a pénzügyi felügyelet jóindulatán, jogszabály-értelmezésén múlik, hogy átsiklik-e e fölött a malőr fölött, elegendőnek tartja-e, ha utólag hívnak össze közgyűlést.)

Az érintettek egyébként nem az eddigi legnagyobb takarékszövetkezeti szövetség, a Demján vezette Országos Takarékszövetkezeti Szövetség tagjai, hanem a Buda Cash befektetőcsoport érdekkörébe tartoznak. Értesüléseinket nem kommentálták, és megkeresésünkre a PSZÁF sem reagált érdemben, mondván, egyedi ügyekről nem nyilatkoznak.

Mire számítanak a többiek?

A többi takarékszövetkezetnél ez az út már nem járható, de apróbb szalmaszálakba azért ők is próbálnak belekapaszkodni. "Őrült nagy a káosz, de nem tudunk kilépni a mederből" - fogalmazott egy takarékszövetkezeti vezető, aki szerint egyetlen reményük a megyénként eltérő cégbírósági gyakorlat.

Ennek akkor lehet jelentősége, amikor a teljesen egységes, központilag előírt alapszabályokat a helyi közgyűlések elfogadják, és be kell adniuk a cégbíróságokhoz. Az újonnan felállt integrációs szervezet ukáza világos, semmilyen módosítást sem szabad beépíteni a szövegbe, miközben a helyi cégbírósági gyakorlatot ismerők szerint eddig voltak lokális igények arról, hogy hogyan kell kinéznie egy alapszabálynak.

A szöveget augusztus 6-án e-mailben kapták meg a szövetkezetek Lontai Dánieltől, az integrációs szervezet elnökétől azzal az ajánlással, hogy lehetőleg már másnap tartsák meg az igazgatósági üléseket. A sürgetés indokolt, augusztus 27-éig ugyanis mindenhol le kell zavarni az erről szavazó közgyűléseket is, máskülönben az adott szövetkezet nem szavazhat a Takarékbank közgyűlésén, és a működési engedélyét kockáztatja. Úgy tudjuk, a katonás rend fenntartásában a PSZÁF is segédkezik, így a takarékszövetkezetek két helyről kapják szinte napi gyakorisággal a leveleket, figyelmeztetéseket, hogy biztosan ne tévesszenek irányt, tudják, mikor mit kell tenniük.