Növekedést hoz az árvíz

Kelet-Németország számára hosszú távon előnye is lesz az árvíznek – mondta az egyik német gazdaságkutató-központ vezetője. A felújítások hozhatják el a növekedést.

A volt NDK, a természeti katasztrófa sújtotta keleti német tartományok lakóinak hosszabb távon hasznukra válik az árvíz – állította az alapblog.hu-nak adott interjújában, az egyik legtekintélyesebb német gazdaságkutató intézet, az IWH vezető közgazdásza,

Udo Ludwig professzor szerint legalább 10-11 milliárd euróra tehető, árvíz okozta anyagi károk felszámolása nyomán a német gazdaságkutatók az év eleji várakozásaikhoz képest felfelé javították az ország GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzéseiket

A közgazdász szerint Kelet-Németország egészen biztosan ennek a természeti katasztrófának a következményeként fog kikászálódni a recesszióból és gazdasági növekedést produkálni.

A 2002-es év tapasztalatai alapján egy ilyen dráma nyomán különös gyorsasággal képes javulni a kép: akkor az év végére az augusztusi árvíz által közvetlenül okozott GDP-csökkenésből határozott gazdasági javulás alakult ki.

A biztosító társaságok által kifizetett összegek – ezt is a 2002-es év mutatta meg – messze nem fedezik a várható kiadásokat – mondta Udo Ludwig. Tizenegy évvel ezelőtt a károk egyötödét-egyhatodát fizették ki a biztosítók.

A közgazdász szerint az igazi stimuláló hatást a keletnémet vállalatok nyugatnémet anyavállalatainak, tulajdonosainak tőkeinjekciói, a friss és jó feltételekkel nyújtott banki hitelkonstrukciók, végül, de nem utolsósorban a tartományok és a szövetségi költségvetés által erre a célra adott támogatáscsomagjai fogják kiváltani.

„Nem csekély részt fognak képviselni továbbá azok a pénzek, amelyeket milliárdos nagyságrendben alapítványokon keresztül adtak össze az árvíz károsultjai számára német magánszemélyek, intézmények, cégek” – tette hozzá.

Az előzetes kalkulációk szerint az egész németországi GDP az idén a korábban vártnál körülbelül 0,2 százalékkal lehet magasabb – csakis az árvíz okán. Ami pedig Kelet-Németországot illeti: a prognosztizált mínusz 0,3 százalékos növekedésből, tehát visszaesésből az év végére akár 0,5 százalékos igazi gazdasági növekedés is lehet.