Nehéz helyzetbe kerültek a korábban feltörekvő piaci sztárokként aposztrofált országok az elmúlt hetekben, hónapokban. Több helyen soha nem látott szintre gyengült a deviza a dollárral szemben, miután heves tőkekivonás indult a különböző eszközökből. A befektetők szabadulnak a kötvényektől, így azok hozama is rohamléptékben emelkedik egyre nagyobb magasságokba. A meglehetősen aggasztó folyamatok hátterében leginkább a fejlett piacokon látható hozamemelkedés áll, ami az amerikai jegybank kötvényvásárlási programja körüli várakozás okoz.

Ijesztőnek tűnő folyamatokat lehet látni és lehetett látni az elmúlt hetekben, hónapokban a feltörekvő piacokon. A befektetők agresszívan elkezdték a tőkét kivonni az olyan sztárként emlegetett országokból, mint a jövőre labdarúgó-világbajnokságot rendező Brazília, vagy India, illetve Törökország. Sokan az 1997-1998-as ázsiai, illetve orosz válsághoz hasonlítják a folyamatokat.

A mostani mozgások miatt sok helyi jegybankárnak, politikusnak főhet a feje, emiatt például Brazíliában és Indiában már sor is került a tőkemenekítést gátló döntések meghozatalára.

Mégis mi miatt indultak emelkedésnek a hozamok?

A feltörekvő piacok az elmúlt években az extra laza amerikai monetáris politika miatt kiemelkedően jól teljesítettek. Erőteljesen bővült a gazdaság, csökkentek a kötvényhozamok, stabilan erősödtek a helyi devizák a dollárral szemben.

Idén azonban némileg mintha megváltozott volna a helyzet és az egész folyamat úgy fest, mintha minden kezdene a feje tetejére állni. Ez leginkább annak köszönhető, hogy az amerikai gazdaság egyre jobb számokat produkál, javul a munkaerőpiac helyzete. A Fed ezek függvényében már késő tavasszal "bedobta" a levegőbe azt, hogy hamarosan kezdetét veheti a kötvényvásárlási program csökkentése, amelyre jelenleg havonta 85 milliárd dollárt költenek.

Ben Bernanke Fed elnök többször is felhívta arra a figyelmet, hogy ez nem jelent szigorítást, csupán nem fog már úgy bővülni a Fed mérlegfőösszege, ahogy eddig. A mostani várakozások szerint már szeptemberben 15 milliárd dollárral csökkentheti a kötvényvásárlásokat a Fed, jövő nyárra pedig akár vége is lehet a vásárlásoknak.

A piacokon meglett a bejelentéseknek a hatása: a fejlett piacokon elkezdődött egy hozamemelkedés, ami miatt a 10 éves amerikai kötvényhozam 3 százalék körüli szintre ugrott, holott még tavasszal csak 1,7 százalék körül motoszkált. Az amerikai hozamokkal együtt a német is elkezdett emelkedni.

A befektetők azonban a megemelkedő biztonságos kötvényhozamok miatt a kevésbé biztonságos, feltörekvő piacokon magasabb hozamot várnak el befektetéseik után, ez pedig elkezdte ezeken a helyeken is felfelé tolni a hozamszinteket. Az indiai, brazil, török, vagy indonéz kötvényhozamok emelkedése igen rémisztő képet fest.

Forrás: Investor.hu

Nem minden feltörekvő piaci deviza gyengül

Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy több ázsiai ország (India, Indonézia) masszív folyó fizetési deficittel küzd, így szüksége van a külföldi dollárokra, ennek elapadása pedig nehéz helyzetbe hozza őket. Az EPFR adatai szerint az elmúlt 12 hét során folyamatosan vonták ki a tőkét a feltörekvő piacokról, amit a devizák és kötvénypiacok is megéreztek.

Az indiai rúpia például történelmi mélységbe gyengült a dollárral szemben, de még az orosz rubel is négyéves mélypontot ütött. De a brazil reál idei 16 százalék körüli értékvesztése és a dél-afrikai rand 17 százalékos gyengülése is meglehetősen markánsnak tűnik.

Érdekesség azonban az is, hogy a közép-kelet-európai devizák, mint a forint, a zloty, a cseh korona, vagy a román lej meglehetősen stabilak voltak, sőt, alig gyengültek a dollárral szemben. Sőt a Crédit Suisse elemzője szerint épp ezek a devizák számítanak a feltörekvő piacok menedékének.

forrás: Investor.hu

Próbálnak védekezni a folyamat ellen

A folyamat ellen azért próbálnak védekezni az országok és a jegybankok is. A Financial Times adatai szerint május óta 81 milliárd dollárral csökkent a fejlődő piaci jegybankok (Kína nélkül) tartaléka a tőkekiáramlás, illetve a devizapiaci intervenciók miatt. Ez nagyjából a teljes tartalékok 2 százalékos csökkenését jelentik, de egyes országokban sokkal nagyobb kilengéseket lehet látni.

Az indonéz jegybank a tartalékok 13,6, a török 12,7 százalékát "égette el", de indiai is "odacsapott" a tartalék 5,5 százalékának az áprilistól júliusig tartó időszak alatt.

A török jegybank például váratlanul kamatot emelt, hogy megfékezzék a líra gyengülését. A brazil jegybank pedig csütörtökön jelentett be egy 60 milliárd dolláros programot, amit intervencióra akarnak felhasználni, továbbá a likviditás növelésére és a devizapiaci volatilitás csökkentésére. A jegybank elnöke pedig a helyzet miatt lemondta a Jackson Hole-i konferenciát, ahol a világ vezető jegybankárai ülnek össze évente tanácskozni.

forrás: Investor.hu

Amennyiben a feltörekvő országokban tovább eszkalálódnak a problémák és a gazdaság markánsabb visszaesést érne el, az  a világ gazdaság szempontjából is negatívum lenne. Emiatt pedig a befektetők hite is meginoghat, hiszen a legfrissebb makrogazdasági adatok alapján a világ gazdaság kezd talpra állni. A 90-es évek végén lezajlott ázsiai válsághoz hasonló krízis pedig minden bizonnyal komoly eladásokat okozhatna a tőzsdéken is.