Időzített bombán ül a világ

Nehéz helyzetbe kerültek a korábban feltörekvő piaci sztárokként aposztrofált országok az elmúlt hetekben, hónapokban. Több helyen soha nem látott szintre gyengült a deviza a dollárral szemben, miután heves tőkekivonás indult a különböző eszközökből. A befektetők szabadulnak a kötvényektől, így azok hozama is rohamléptékben emelkedik egyre nagyobb magasságokba. A meglehetősen aggasztó folyamatok hátterében leginkább a fejlett piacokon látható hozamemelkedés áll, ami az amerikai jegybank kötvényvásárlási programja körüli várakozás okoz.

Ijesztőnek tűnő folyamatokat lehet látni és lehetett látni az elmúlt hetekben, hónapokban a feltörekvő piacokon. A befektetők agresszívan elkezdték a tőkét kivonni az olyan sztárként emlegetett országokból, mint a jövőre labdarúgó-világbajnokságot rendező Brazília, vagy India, illetve Törökország. Sokan az 1997-1998-as ázsiai, illetve orosz válsághoz hasonlítják a folyamatokat.

A mostani mozgások miatt sok helyi jegybankárnak, politikusnak főhet a feje, emiatt például Brazíliában és Indiában már sor is került a tőkemenekítést gátló döntések meghozatalára.

Mégis mi miatt indultak emelkedésnek a hozamok?

A feltörekvő piacok az elmúlt években az extra laza amerikai monetáris politika miatt kiemelkedően jól teljesítettek. Erőteljesen bővült a gazdaság, csökkentek a kötvényhozamok, stabilan erősödtek a helyi devizák a dollárral szemben.

Idén azonban némileg mintha megváltozott volna a helyzet és az egész folyamat úgy fest, mintha minden kezdene a feje tetejére állni. Ez leginkább annak köszönhető, hogy az amerikai gazdaság egyre jobb számokat produkál, javul a munkaerőpiac helyzete. A Fed ezek függvényében már késő tavasszal "bedobta" a levegőbe azt, hogy hamarosan kezdetét veheti a kötvényvásárlási program csökkentése, amelyre jelenleg havonta 85 milliárd dollárt költenek.

Ben Bernanke Fed elnök többször is felhívta arra a figyelmet, hogy ez nem jelent szigorítást, csupán nem fog már úgy bővülni a Fed mérlegfőösszege, ahogy eddig. A mostani várakozások szerint már szeptemberben 15 milliárd dollárral csökkentheti a kötvényvásárlásokat a Fed, jövő nyárra pedig akár vége is lehet a vásárlásoknak.

A piacokon meglett a bejelentéseknek a hatása: a fejlett piacokon elkezdődött egy hozamemelkedés, ami miatt a 10 éves amerikai kötvényhozam 3 százalék körüli szintre ugrott, holott még tavasszal csak 1,7 százalék körül motoszkált. Az amerikai hozamokkal együtt a német is elkezdett emelkedni.

A befektetők azonban a megemelkedő biztonságos kötvényhozamok miatt a kevésbé biztonságos, feltörekvő piacokon magasabb hozamot várnak el befektetéseik után, ez pedig elkezdte ezeken a helyeken is felfelé tolni a hozamszinteket. Az indiai, brazil, török, vagy indonéz kötvényhozamok emelkedése igen rémisztő képet fest.

Nem minden feltörekvő piaci deviza gyengül

Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy több ázsiai ország (India, Indonézia) masszív folyó fizetési deficittel küzd, így szüksége van a külföldi dollárokra, ennek elapadása pedig nehéz helyzetbe hozza őket. Az EPFR adatai szerint az elmúlt 12 hét során folyamatosan vonták ki a tőkét a feltörekvő piacokról, amit a devizák és kötvénypiacok is megéreztek.

Az indiai rúpia például történelmi mélységbe gyengült a dollárral szemben, de még az orosz rubel is négyéves mélypontot ütött. De a brazil reál idei 16 százalék körüli értékvesztése és a dél-afrikai rand 17 százalékos gyengülése is meglehetősen markánsnak tűnik.

Érdekesség azonban az is, hogy a közép-kelet-európai devizák, mint a forint, a zloty, a cseh korona, vagy a román lej meglehetősen stabilak voltak, sőt, alig gyengültek a dollárral szemben. Sőt a Crédit Suisse elemzője szerint épp ezek a devizák számítanak a feltörekvő piacok menedékének.

Próbálnak védekezni a folyamat ellen

A folyamat ellen azért próbálnak védekezni az országok és a jegybankok is. A Financial Times adatai szerint május óta 81 milliárd dollárral csökkent a fejlődő piaci jegybankok (Kína nélkül) tartaléka a tőkekiáramlás, illetve a devizapiaci intervenciók miatt. Ez nagyjából a teljes tartalékok 2 százalékos csökkenését jelentik, de egyes országokban sokkal nagyobb kilengéseket lehet látni.

Az indonéz jegybank a tartalékok 13,6, a török 12,7 százalékát "égette el", de indiai is "odacsapott" a tartalék 5,5 százalékának az áprilistól júliusig tartó időszak alatt.

A török jegybank például váratlanul kamatot emelt, hogy megfékezzék a líra gyengülését. A brazil jegybank pedig csütörtökön jelentett be egy 60 milliárd dolláros programot, amit intervencióra akarnak felhasználni, továbbá a likviditás növelésére és a devizapiaci volatilitás csökkentésére. A jegybank elnöke pedig a helyzet miatt lemondta a Jackson Hole-i konferenciát, ahol a világ vezető jegybankárai ülnek össze évente tanácskozni.

Amennyiben a feltörekvő országokban tovább eszkalálódnak a problémák és a gazdaság markánsabb visszaesést érne el, az a világ gazdaság szempontjából is negatívum lenne. Emiatt pedig a befektetők hite is meginoghat, hiszen a legfrissebb makrogazdasági adatok alapján a világ gazdaság kezd talpra állni. A 90-es évek végén lezajlott ázsiai válsághoz hasonló krízis pedig minden bizonnyal komoly eladásokat okozhatna a tőzsdéken is.