Mikor ábrándulnak ki a cégek a Facebookból?

Előbb-utóbb arrébb toljuk

Juthat-e a világ legismertebb közösségi oldala a magyar közösségi oldal sorsára? Ha igen, tudhatjuk-e már, melyik platform lesz a következő Facebook? Meddig érdemes ide irányítani az online marketing ágyúit? És milyen stratégiával álljanak elő a cégek?

A Facebook népszerűsége magasabbra már nem ível, számos jele van annak, hogy érett korba lépett, mondta Fehér Márton és Gombos Zsolt, az Online Marketing Akadémia alapítói és trénere egy sajtóbeszélgetésen. Ha ez így van, előbb-utóbb valóban az Iwiw sorsára jut – de ez nem probléma, mondta Gombos Zsolt, „mert akit a Facebookon megvettünk, attól kezdve elérjük a saját weboldalunkon. Talán annyira drága lesz, hogy nem éri meg. Mindenesetre legyen az adatbázis a zsebünkben. Mert ezek már nem hideg megkeresések lesznek.”

Elkezdenek kiábrándulni

A szakember kitért arra, milyen sok cégvezető kezd el éppen most kiábrándulni a Facebook-marketingből. Valójában évek óta nem elégséges frappánsat posztolni, az oldal lájkolói nem potenciális vásárlók. A felhasználókig ténylegesen eljutni egyre drágább mulatság, nem lehet megúszni a hirdetést vagy a szponzorált posztot. Ennek azonban hosszú távú előnye is van: a lojalitás.

Nincs általános megoldás

A vásárlókkal kiépített stabil kapcsolatnak messze nem egyedüli záloga a Facebook. Bár sokat tehet a cégért a weboldal, a céges blog, a videócsatorna, itt is tévedés általános megoldást keresni. A kkv-knak olyan csomagra van szükségük, amelyben nem függnek 100 százalékosan a Facebooktól.

Előbb-utóbb arrébb toljuk Forrás: Bear Bicycles/Wired

Mennyit költsön követőkre?

Több tízezer magyar cég hozta létre a saját oldalát a Facebookon, de csak töredékük profitál belőle, mondta Gombos Zsolt – mert még hirdetést is csak a töredékük tud megkomponálni. Pusztán pénzből, kreativitás és jó sok munka nélkül nem fog működni. Fehér Márton elmesélte, hogy az évek során legalább ezer ember vett részt a képzéseiken, akiknek számítása szerint jó esetben 5 százaléka néz utána a megtérülésnek akár a Facebookon, akár mint Google AdWords felhasználó. Ez pedig alacsony arány. Ha azt minden esetben mérlegeli, melyik kúton tankoljon, ugyan mi oka van erre az érthetetlen érdektelenségre a cégét egészen közelről érintő kérdésekben?

Tudás és pénz

A szponzorált poszt licitalapú, az árát a versenytársak posztjaival a piac veri fel. A Facebookot az érdekli, hogy hosszú távon profitáljon belőle, ez pedig a státusz minőségén múlik. Tudás és pénz összeszorzódik, de ennek részletei iparág-, piac- és országfüggők. Fehér Márton szerint egy követő megszerzése hozzávetőleg 20 forint. Ami az organikus elérést illeti, 100 potenciális vásárlóból egészen 5 meg is hallja, amit a hírfolyamában üzen neki a vállalat. Akinek ez kevés, aki 100 százalékot szeretne elérni, az invesztáljon.

Nem elég, ha sokan vannak

A lájkvásárlás nem kerül sokba, és több tízezer követőt hoz egészen rövid idő alatt. Csak éppen amelyik cég ezt választja, a saját sírját ássa a Facebookon. A nem célzott módszerekkel lájkolónkká tett emberek nem érdeklődnek a cég, a termék iránt. Nem fogják kattintani a weboldalt. Nem bonyolódnak interakcióba, nem kommentelnek, nem kérdeznek, és nem lesz könnyű elérni őket a későbbiekben. Az interakció gyakorisága fordított arányban áll a hatékonyságával. Az oldallájk majdnem magától megkapható, cserébe szinte semmit nem jelent. A posztlájk egészen csekély mozgolódás, de már biztosan nem automatikus. A komment érdemi lépés, nem is túl gyakori. A megosztás, és pláne az oldalnak küldött felhasználói üzenet kifejezetten erős eredménynek mondható – ez utóbbi két lépésre azonban organikusan soha nem számíthatunk. Ilyesmit a szisztematikusan célzott felhasználóktól várhatjuk, miután pénzt, időt és ötletet szántunk rá. Nem ritka, hogy a cégvezető először úgy próbálja növelni a létszámot, hogy meghívja az összes ismerősét, majd az ismerősei ismerőseit. Teljesen elhibázott gondolat, mondja Gombos Zsolt. Pusztán azért, mert sokan vannak, célcsoporttá egyáltalán nem válnak. Márpedig végül csak ez számít.

Közösségi médiamenedzser

Az OMA trénerei szerint a cégvezetők első gondolata a céges blogról, hogy púp a hátukon. Azzal még azonban, hogy nyűgnek tekintik, marad a feladat, dönteni egy sor kérdésben: mennyit lehet fizetni egy közösségi médiamenedzsernek? Ez már nyolcórás munka? Elég posztolni? Vagy előzze meg kutatómunka? A masszív többség egyfajta súlytalan juniorfeladatnak látja, holott valójában ez építi a bizalmat a cég leendő vásárlóiban. Az is dilemma, házon belül vagy kívül oldják meg a munkakört.

A nagymama főztje

A szakemberek szerint a leghelyesebb letesztelni, melyik válik be. Annyi elmondható, könnyebb megtanulni a közösségi médiát, mint beletanulni egy cég szerkezetébe, filozófiájába és ügyeibe. A nagymama főztjét hozták fel példának: akármit készítsen is ebédre, nincs annyi Michelin-csillag a világon, ahány kiváltaná. A családi tálak titkos összetevője a szeretet és a gondoskodás. A márkaoldal esetében ez a lelkesedés, a kötődés ahhoz, amit felépítettünk. Az pedig nem jár együtt a profizmussal. Sok cégvezető áll hozzá úgy, hogy a kampányra hiányzó forintokat puszta fűtöttséggel pótolja. Ez önmagában nem garancia, de van, akinek bejön. Akár még működhet is.

Sok idő, kevés pénz

Fehér Márton megfogalmazott még egy kiindulópontot: a kkv-nak tipikusan sok ideje van és kevés pénze, a nagyvállalattal ez éppen fordítva van. Ez indokolhatná azt, hogy a kisvállalkozás maga üljön neki a feladatnak, a multi pedig vegyen fel munkatársat. De nem szabad elfelejteni, hogy hosszútávfutásról beszélünk. A nagy cégeknél ott a negyed- vagy féléves elszámoltatási kötelezettség, ebben a szemléletben gyakran nem mutatkozik eredményként az, ami egyébként biztató és használható.

Fontos, hogy a cég megtalálja a maga célcsoportját. A Facebook nem való mindenkinek, ugyanakkor a tapasztalat bizonyítja, hogy még az olyan kevéssé lázba hozó iparágak kommunikációja is virágzó lehet, mint egy betonüzem. Minden azon múlik, belőtték-e a célcsoportjukat. Gombos és Fehér szerint nincs reménytelen iparág.

Folyamatos jelenlét

A vállalkozás folyamatosan legyen jelen, ezzel folyamatosan optimalizáljon a Facebookon. Egy kecskeméti autószerelő műhelynek nincs szüksége szombathelyi lájkolókra. Célozzon lokálisan, hirdessen regionálisan – de meséljen, kérdezzen, tájékoztasson. Posztoljon eseteket, híreket, érdekességeket. Ha csak az email-adatbázisát feltölti a Facebook-rendszerébe, lájk nélkül is eléri a felhasználót. Gombos Zsolt és Fehér Márton szerint ha mindezt a cégvezető napi néhány száz forintért vett Google hirdetéssel egészíti ki, már jó oka van megtérülésre és megtérülést számítani.