A jog felől még zavaros a zárva tartás

Sebtiben módosított nyitva tartás – a kereskedők úgy pótolják a jövedelem-kiesést, ahogy tudják

Jogi szempontból elemezték a vasárnapi nyitva tartási tilalmat a kereskedelemben a PwC Legal jogászai. Nem csak számukra, de a szereplőknek is világos, hogy a jogalkotási folyamat korántsem tekinthető lezártnak. Belső ellentmondásból sincs kevés.

A vasárnapi zárva tartást előíró törvény – Kszvmtv. – még csak az alapjogszabálynak számító kereskedelmi törvénnyel sem áll összhangban, hangsúlyozta dr. Firniksz Judit, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje, aki szerint a bizonytalanságok alapvető forrása, hogy míg a törvény hatálya a kiskereskedelmi tevékenységre terjed ki, a benne foglalt tilalom az üzletek nyitva tartását korlátozza. Korábban ugyanis az számított kiskereskedelmi tevékenységnek, amit üzletben folytattak.

Ma számos kiskereskedelmi tevékenység végezhető az üzletben folytatott tevékenységen kívül. „A gyakorlatban ilyennek minősült eddig a mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, a bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység, a vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység, a közterületi értékesítés, a közvetlen értékesítés, az üzleten kívüli kereskedelem és a csomagküldő kereskedelem” – magyarázta dr. Firniksz Judit. Hozzátette, bár 2009-ben a törvény újradefiniálta az üzlet fogalmát, számos nem üzletben folytatott tevékenységről nem világos, milyen elvárások vonatkoznak rá. Ilyen az e-kereskedelem, a csomagküldő és az üzleten kívüli kereskedelem.

Sebtiben módosított nyitva tartás – a kereskedők úgy pótolják a jövedelem-kiesést, ahogy tudják Forrás: Origo

Nem minden fogalom tisztázott az e-kereskedelemben

Nem világos, eltérnek-e ezen elvárások akkor, ha egy webshop mögött áruházlánc is áll, vagy kizárólag az önálló webshopban valósul meg az értékesítés. Sem az, ki lehet-e szállítani a tilalommal érintett időszakokban olyan üzletekből az online leadott megrendeléseket, amelyek valamely kivételnél fogva egyébként jogszerűen vannak nyitva. A jogszabály szerint a webshop például nem minősül üzletnek, mégis kiterjed rá a jogszabály hatálya.

Az ellenőrzés körülményeiben is sok a homályos pont. Ha a hatóság kiszáll, bizonyítani és tisztázni csak dokumentumokkal lehet. Sokszor az is vitatott, hogy az üzlet világörökségi területen áll-e. Mind a helyszín, mind a pufferzóna védettségét bizonyítani kell, de ehhez nem mindig elég a helyrajzi szám, vannak ugyanis megosztott szakaszok – mindjárt a fővárosi Király utca is ilyen, ahol a kerülethatár dönt. A kérdést egyértelműen csak a Forster-tanusítvány döntheti el. A PwC jogászai szerint rendes üzleti kockázatnak tekinthető a beszerzési procedúra és költség, még akkor is, ha nem zárható ki annak lehetősége, hogy mire a dokumentum megérkezik, ismét módosul a jogszabály.

Elővesszük, majd újra

A kivételeket első lépésben bizonyító erejű magánokiratokkal kell igazolni – a rokoni státuszt például személyi igazolvánnyal vagy házassági anyakönyvi kivonattal. Ha azonban ez a hatóságnak nem elég, következik a státusz közjegyzői hitelesítése, amelyet ugyancsak a fenti igazolványok alapján állítanak ki. Az azonban egyfajta jogi nonszensz, hogy a magasabb szintű hitelesítés csak megismétli az állítást. Szintén problémás a családi besegítés. Ahhoz, hogy ez szabályosnak minősüljön, jogviszony szükséges, minden szereplőnek kereskedelmi végzettséget kell felmutatnia, és a bérstruktúrában is meg kell jelennie.

A legerősebb belső ellentmondás a törvény neve és lényege között feszül. Eszerint vasárnaponként és késő este kereskedelmi tevékenység nem végezhető, miközben a munkavégzés nem tiltott. A jogszabályból nem vezethető le, hogy az olyan kiegészítő műveletek, mint a raktár takarítása, az árufeltöltés, a leltárazás kiskereskedelmi tevékenységnek számít-e.

Jövedelem-kiesés

A vasárnap nagyon kedvelt napnak számított a kereskedelemben, a munkavállalók különösen az 50 százalék bérpótlék miatt szerették. Ezt mostantól a meghosszabbított hétköznapokon kell megszerezniük, 18 óra után 30 százalék pótlék jár, de ez arányaiban nem fogja pótolni a korábbi juttatást. A pótlékokkal megnövelt jövedelem tehát kis mértékben csökkenhet, véli dr. Szűcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje.

A diákok és a kismamák máris rosszul jártak

A módosított jogszabály szintén nyilvánvaló következménye a munkaerő-kiesés. Körülbelül 10 főig viszonylag könnyen átszervezhető a kollégák beosztása, de egy 1000 négyzetméteres üzletben már komoly tétel, hogy hány ember válik feleslegessé. A kölcsönzött munkaerő például az első, amitől megszabadul ilyenkor egy üzlet. Ugyancsak hoppon maradnak azok a kismamák, akik a hétvégéken kasszába ültek egy kis mellékesért. Nincsenek kevesen, és pillanatnyilag nem kárpótolja őket semmilyen átszervezés.

Az ingatlanpiacra is hatással lehet

Bérelt üzlethelyiségek esetében a nyitvatartási szabályok változása kihathat a bérleti szerződésekre is. A bérlet ugyanis ún. tartós jogviszony, amelyben a felek közötti egyensúly érzékenyen függ a jogszabályi környezettől. A nyitvatartási szabályok megváltozása felboríthatja a törékeny egyensúlyt, hiszen a bérlő árbevétele alacsonyabb, mint amikor szerződést kötöttek. Létezik azonban egy megoldás: a bírói szerződésmódosítás római jogi gyökerekkel rendelkező intézménye.

A magyar jogban bírói szerződésmódosításra akkor kerülhet sor, ha a körülményváltozás a szerződéskötést követően következik be, és sérti valamelyik fél – jelen esetben a bérlő – lényeges és jogos érdekét. Az új Ptk. a 2014. március 15-ét követően kötött szerződések esetében – de a korábbi bírói gyakorlattal egyezően – azt is megköveteli, hogy a körülményváltozás a szerződéskötéskor ne legyen előrelátható, ne a bérlő idézze elő, és ne tartozzon a bérlő rendes üzleti kockázata körébe.

„A fenti feltételek javarésze kétségtelenül teljesül. Pusztán az kérdéses, hogy a bevételkiesés a bérlő rendes üzleti kockázata körébe tartozik-e, és okoz-e akkora veszteséget, amelyet a bíróság már lényeges érdeksérelemnek minősít. Különösen annak fényében jelentős a kérdés, hogy a legtöbb bérleti szerződés fix bérleti díjat határoz meg, amely független a bérlő árbevételétől. A kötelező zárva tartás így általában kizárólag és egyoldalúan a bérlőt terheli, és pusztán a bíróság mérlegelésén múlik majd, hogy mennyiben terheli azt át a bérbeadókra. Nem elképzelhetetlen ezért, hogy a kötelező vasárnapi zárva tartást a bérbeadók is meg fogják majd érezni” – véli Dr. Illés István, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje.