A jelentős visszaesést az adózás utáni korrekciós tételek magyarázzák. Az első negyedévben kellett elszámolni a teljes magyar (illetve negyedéves szlovák) bankadót, ami 28,7 milliárd forintjába került a bankcsoportnak.
A korrigált első negyedéves adózott eredmény 28,3 milliárd forint volt, amely az előző negyedévnek közel a háromszorosa, de
az előző év azonos időszakához képest 20 százalékos visszaesés,
derül ki az OTP közleményéből. A működési költségek 12 százalékkal csökkentek, így a működési eredmény 8 százalékkal nőtt.
A konszolidált teljesítő hitelállomány az előző negyedévhez képest csökkent, a betétállomány stagnált, míg a bank likviditási- és tőkehelyzete erős, közölte a bankcsoport.
Az eredmények jobban alakultak, mint az elemzői várakozások voltak, és a menedzsment is elégedett ezzel, mondta Bencsik László vezérigazgató-helyettes. A bankadó -28,7 milliárd forintja mellett a romániai Banca Millenium akvizíciójának 1,6 milliárd forintos pozitív hatása volt, hiszen a vételár a saját tőke alatt volt.
Az adózás előtti eredmény 21 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A csökkenő bevételek két okra vezethetőek vissza Bencsik László szerint: az egyik az orosz-ukrán árfolyamokkal kapcsolatos, illetve a csökkenő orosz bevételekkel, míg a másik szerint csökkent a kamatozó állomány, azaz
a banki elszámolást követően csökkent a hitelállomány.
Az elszámolás nagy része követeléscsökkenésben valósult meg, mondta a vezérigazgató-helyettes.
A közép-kelet-európai régióban és Magyarországon többet hitelezünk, mondta Bencsik László, de Oroszországban és Ukrajnában csökken a teljesítő hitelállomány, így az OTP mindkét országban visszafogta a hitelezést.
Sokféle információt lehet látni, hallani arról, hogy mennyit kaptak vissza az ügyfelek az elszámolás kapcsán, mondta a vezérigazgató-helyettes. Szerinte a legjobb viszonyítási alap az, hogy mi lett volna, ha nincs forintosítás, elszámolás, de még ezt is torzítja az árfolyamgát léte. Szerinte
egy tipikus svájci frank-jelzáloghitelesnek 37,1 százalékkal csökkent a törlesztőrészlete:
az elszámolással 17,3 százalékkal, a forintosítással 13,2 százalékkal, míg a hiteldíjak csökkenésével 12,4 százalékkal csökken.
Az élő deviza ügyletekre elszámolt visszatérítés (tartozáscsökkentés és pénzvisszafizetés) 85 milliárd forintot tett ki, továbbá 26 milliárd forintot fizettünk ki azoknak a devizahiteleseknek, akiknek az elmúlt öt évben szűnt meg a szerződése, mondta Bencsik László. Az OTP csoport ügyfelei mintegy
170 milliárd forintra jogosultak az elszámolás és a forintosítás miatt,
míg a konszolidált eredményt és a részvényesek vagyonát 185 milliárd forinttal csökkenti adó előtt. Az elszámolás és forintosítás hatására 10 milliárddal csökken a bankcsoport éves nettó kamateredménye.
Statisztikailag nem mérhető azoknak a száma, akiknek nőtt a törlesztőrészletük az elszámolás miatt, válaszolta újságírói kérdésre Bencsik László.
340 ezer ügyfélből ötszáznak nőtt a törlesztőrészlete,
elsősorban a jen hitelesekről van szó, mondta. Ez tízezer lakáshitelesből 14-et érint. Aki belépett az árfolyamgátba – a hitelesek mintegy fele –, azoknak a törvény szerint sem nőhet az árfolyamgát időszaka (5 év) alatt a törlesztője, de az emelkedés e szabály nélkül is alig 2 százalék lenne az OTP szerint.
Korábban Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető egy bizottsági ülésen arról beszélt, hogy a devizahitelesek 51 százalékának egyértelműen csökken a törlesztőrészlete, 26 százaléknál változatlan maradt. A bizottsági ülésen az is elhangzott, hogy a fennmaradó 23 százaléknál a „a törlesztőrészlet változása bizonytalan”. Az OTP vezérigazgató-helyettese szerint ez az árfolyamgátas ügyfelek miatt van.