Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A David Cameron által folytatott hintapolitika hátulütője, hogy az egyik oldalon tett lépés épp a másik térfélen megszerzett pozícióját veszélyezteti. Minél többet követel az EU-tól, annál kevesebb esélye van, hogy kap bármit is. Ha túl keveset kér az uniótól, a britek támogatása veszik oda – vesézi az államférfi politikai küszködését a MarketWatch.
Ha az EU elé vetett követelések felét sikerül csak kivívnia, akkor a szavazók döntő többsége az uniós tagság ellen fog szavazni a 2017-es referendum során - mondta Cameron reformcsomagját jól ismerő politikus. A brit miniszterelnöknek nemcsak az unióval szembeni, de az otthoni szavazóiért folytatott pókerjátszmát is meg kell nyernie. Mindez a brit sajtó hangos kereszttüzében fog lezajlani.
A követelések között pedig olyanok is szerepelnek, mint a kevésbé szigorú reguláció, nagyobb nemzeti parlamenti beleszólás és a londoni pénzügyi központ védelme.
A konzervatív kormány eddigi kampánya miatt pengeélen táncol az elszakadni vágyást és az EU-ban maradást akarók aránya, és vélhetően ebben még jelentős változások lehetnek az előttünk álló időszakban. Mindenesetre egyre több brit választó gondolja azt, hogy a 42 éve tartó EU-tagság csak hátráltatja az Egyesült Királyság gazdaságát, és korlátozza az ország önrendelkezési jogait.
David Cameron így ultimátumot adott az uniónak:
vagy megkapja azt, amit akar, vagy angolosan távozik országa az EU-ból. Bár szerinte ő olyan változásokat akar kiharcolni, ami az egész unió javát szolgálja.
Bár titkon azt reméli a politikus, hogy az ultimátum hat az európai vezetőkre, akik majd meghajolnak Európa egyik húzó gazdaságának akarata előtt, így arcvesztés nélkül mehet haza.
Egy füst alatt zsebre rakja az eurószkeptikus riválisait, és az unióból sem kell kilépni,
amiből többet profitál a szigetország, mint amennyi kára származik.
A probléma azonban akkor van, ha az unió megmakacsolja magát, és nem enged az Egyesült Királyság zsarolásának. Sokan gondolják azt Brüsszelben, hogy Cameron blöfföl. Az uniós távozás lenne, amit legkevésbé akar. Ha a taktika nem válik be, az akár a miniszterelnök pozícióját is veszélyeztetheti.
Angela Merkel kerek-perec kijelentette, hogy nem fogja a britek útját állni, ha távozni akarnak.
Mindenesetre Cameronnak folyamatosan életben kell tartania a kérdést, megfelelő reflektorfényt adva a témának, mivel az ukrán és görög krízis, illetve az Európában zajló migrációs válság mindig elterelték a figyelmet az ő 'missziójáról'.
Ha a brit miniszterelnök végigviszi az elképzeléseit, és a 2017-es referendum az Egyesült Királyság uniós távozásával végződik, akkor az unió elveszíti második legerősebb gazdaságát, ami nem mellesleg nukleáris fegyverekkel rendelkezik. A másik oldal viszont a szabad kereskedelmi övezet nyújtotta előnyök elvesztése miatt kesereghetne, amit az ország gazdasági növekedési mutatóiban is meglátszódnának.
A britek kilépése alapjaiban rendítené meg az uniót is, aminek az életképessége kerülne veszélybe, főleg ha a lépés domino-effektust indít el. A kérdés már csak az, ki meddig mer elmenni a játszmában? A tét: mindent vagy semmit.
