A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett adatai szerint augusztusban 5,4 százalékkal magasabbak voltak a havi átlagkeresetek, mint egy évvel korábban, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 5,9 százalékos volt a növekedés. Az emelkedést a költségvetési szféra lódította meg, ahol a rendszeres bérek 8,1 százalékos emelkedése mellett a prémiumok, jutalmak és más egyszeri juttatások megközelítették a tavaly augusztusi háromszorosát (199,8 százalékkal nőttek) és ezzel együttesen
12,1 százalékos volt a keresetek átlagos emelkedése költségvetési intézményeknél,
a közfoglalkoztatottakat nem számítva. A versenyszférában ezzel szemben 3,7 százalékos volt a keresetek átlagos emelkedése, ami a rendszeres bérek 3,8, és az egyszeri juttatások 2,9 százalékos növekedéséből adódott.
Az idén az első nyolc hónapban a kereseteket terhelő járulékok és a személyijövedelemadó-szabályok változatlansága miatt
a nettó és a bruttó keresetek egyaránt 3,7 százalékkal emelkedtek.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kommentárjában kifejtette: a 3,7 százalékos nyolchavi béremelkedési ütem nem jelent meglepetést, beleillik az idei folyamatokba. Az idén a havi béremelkedési ütem ugyanis jellemzően 3-4 százalék között alakult.
Augusztusban egyébként 5,4 százalékos volt a béremelkedés mértéke, ami a legmagasabb havi ütem az idén, ez pedig a fegyveres testületeknél életbe léptetett fizetésemeléssel, valamint a szociális területen dolgozóknál bevezetett kiegészítő pótlékkal magyarázható.
Az infláció 0 százalék körül mozog, a béremelkedés ütemével azonos mértékben emelkednek a reálbérek, ez pedig jó hatást gyakorol a fogyasztásra - mutatott rá. Az elemző az idén átlagosan 3-4 százalékos béremelkedéssel számol.
A bérfolyamatokra hatással lehet már 2016 elején, hogy több ágazatban, például a kiskereskedelemben munkaerőhiány tapasztalható, ezért béremelési nyomás alakulhat ki a szakember szerint.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában azt emelte ki: kedvező, hogy a vállalkozásoknál 2,6 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma, ami a versenyszféra növekvő munkaerő keresletét tükrözi. A szakértő szerint idén a 4 százalék közeli átlagos bérnövekedés és a várhatóan stagnáló infláció hatására 3,8-4 százalékkal nőhetnek a reálbérek.
Jövőre a Takarékbank szintén 4 százalékos bruttó bérnövekedésre számít. Ez az adóváltozások miatt 5,5 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így a várt 2,3 százalékos infláció mellett
jövőre 3 százalékot meghaladó mértékben emelkedhet a reálbér.
Suppan Gergely szerint a bérnövekedésre jelentős felfelé mutató kockázatot jelent egyrészt a fegyveres testületek határmenti szolgálata, ami növelheti a túlórák számát, miközben egyes hiányszakmákban kiemelkedő bérnövekedés sem kizárt.
A reálbérek és a foglalkoztatás folytatódó emelkedése mellett 2015-ben
a devizahitelek elszámolása is növeli a háztartások elkölthető jövedelmét,
így az idén a háztartások fogyasztásának kissé 3 százalék feletti bővülésére számít az elemző, de az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt nem kizárt ennél magasabb ütemű növekedés sem. Ez pedig hozzájárulhat a bruttó hazai termék (GDP) második félévi gyorsulásához is - írta Suppan Gergely.