A combo of Chinese currency RMB or Yuan, US Dollar, Hong Kong Dollar and other currencies notes is seen outside a foreign exchange shop in Hong Kong on March 12, 2015. China is in talks with the International Monetary Fund for the Washington-based institution to add the yuan to its basket of reserve currencies, a top banking official said Thursday as Beijing seeks a greater global role for the unit. It hopes the yuan will become part of the IMF's special drawing rights (SDR) assets in the foreseeable future, said vice central bank governor Yi Gang. (Jason Li/EyePress)
Vágólapra másolva!
Miközben az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerdán lezárt egy történelmi korszakot az USA számára, a fejlett országok kamatszintjei még mindig igen alacsonyak, és a közeljövőben is azok maradhatnak. A Fed döntése mindenképpen fontos lépés volt a világgazdaságban, de az olcsó pénz korának még nincs vége.
Noha azzal, hogy a Fed szerdán 25 bázisponttal 0,25 és 0,5 százalék közötti tartományba emelte az irányadó amerikai rátát, ezzel még messze elmarad a 2000 óta átlagos 2 százaléktól, illetve a 2000 és 2007 közötti 3,2 százalékos átlagtól – írja a Bloomberg.
Mindeközben a JPMorgan 8 fejlett országot és az eurózónát vizsgált meg, és azzal számolnak, hogy a méret alapján súlyozott átlagos kamatszint 2016 végére mindössze 0,36 százalék lehet. Ez pedig teljes 3 százalékponttal marad el a 2005 és 2007 közötti átlagos szinttől.
Amennyiben pedig a Fed a jövő év végéig 1,5 százalékig emeli a kamatszintet, ahogy a JPMorgan várja, a legfontosabb ipari országokban érvényes
kamatszint valószínűleg továbbra sem éri majd el az 1 százalékot
a jövő év decemberig. Az Európai Központi Bank (EKB) és a japán jegybank ugyanis továbbra is kitart a laza monetáris politika mellett.
Az utak elválnak
Vagyis a JPMorgan elemzői egyetértenek a Bank of England kormányzójának ezen a héten tett kijelentésével, miszerint a Fed emelése ellenére is
hosszú távon alacsony kamatkörnyezetre jellemzi majd a világgazdaságot.
Jóllehet számos kérdés felmerül azzal kapcsolatban, hogy milyen hatékonysági potenciállal bír a monetáris politika, úgy tűnik, a világszerte gyenge infláció és a fakó növekedés megköveteli a laza monetáris kondíciókat.
Ráadásul a következő 12 hónapban számos fontos jegybank még további kamatvágások mellett dönthet a 31 vizsgált intézmény közül. A JPMorgan szerint 9 esetében várható kamatcsökkentés, beleértve Kínát, Svédországot, Új-Zélandot és Malajziát. Mivel pedig a feltörekvő gazdaságok kezdik megszüntetni a fizetőeszközük dollárhoz való rögzítését, így
megszabadulnak attól a nyomástól, hogy a Fed útját kelljen követniük,
ahogy korábban tették.
Mindeközben 10 olyan jegybankot sorolt fel a bank, amely az amerikai központi bank útját követve kamatot emelhet a következő időszakban. Várakozásaik szerint a Bank of England esetében ez a második negyedévben jöhet el, míg a Bank of Canada a negyedik negyedévben szigoríthat.
Ezzel együtt néhány feltörekvő gazdaság is olyan helyzetbe kerülhet, hogy nagyobb mértékben kényszerül emelni, mint ma az elemzők várják – hangsúlyozta David Hensley, a JPMorgan globális közgazdasági részlegének igazgatója.
Duzzadó mérlegek
A kamatszintek mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a jegybanki eszközvásárlások által felduzzasztott mérlegeket sem. A Bank of America (BofA) számításai szerint ugyanis
a négy legnagyobb központi bank 2017 végéig 13 ezer 500 milliárd dollárra növelheti a mérlegét
a jelenlegi 11 ezermilliárdról. A Fed ugyanis nem tervezi csökkenteni a felhalmozott eszközeit, amíg a kamatemelési ciklusa meg nem szilárdult, míg az Európai Központi Bank és a Bank of Japan tovább is növelheti a vásárolt kötvények mennyiségét.
Az amerikai jegybank épülete Forrás: AFP / Getty Images
Miközben pedig a Fed mérlege jelenleg a GDP 25 százaléka körül mozog, a bank úgy számol, hogy az EKB esetében ez 2017 májusára elérheti a 33,8 százalékot, a Bank of Japané egyenesen a GDP 108 százalékáig emelkedhet a 2017-es év végére.
Merre tovább?
Természetesen a Fed kamatemelése után az is óriási kérdés lesz, hogy a beindított szigorítási pálya milyen hatást vált ki a világ többi részén. A Standard Bank Group vezető stratégája szerint nem lesz könnyű menet a következő időszak, és magasabb volatilitás, illetve erősebb dollár mellett
alacsonyabb árakra lehet készülni a kockázatosabb eszközöknél.
Mindazonáltal izgalmas véleményt fogalmazott meg a Magyarország megmentőjeként is emlegetett Franklin Templeton feltörekvő piaci részlegének feje, Mark Mobius. A legendás hírű befektető ugyanis arra számít, hogy
komoly felpattanás következhet be számos feltörekvő piaci fizetőeszköznél,
mivel ezek ma gyakran erősen alulértékeltek.
Forrás: Jason Li/EyePress
Mobius a Bloombergnek hangsúlyozta, hogy a nyersanyagpiaci (elsősorban az olaj esetében) zuhanás vagy már elérte, vagy megközelítette a mélypontot, és a
Fed enyhe szerdai kamatemelése nem lesz jelentős hatással olyan országokra, ahol magasak a hitelköltségek.
Ezek között említette például Indonéziát, ahol a rúpia az indiai és a kínai fizetőeszközökkel együtt alulértékelt.
Van még út felfelé
A feltörekvő piaci devizák idén már 15 százalékot estek, és közelítenek a harmadik éves csökkenésükhöz. A Bloomberg által követett 24 feltörekvő deviza közül
a brazil real volt a leggyengébb, amely idén 32 százalékot szakadt.
Szintén elég rosszul teljesített a kolumbiai peso, a dél-afrikai rand és a török líra, melyek egyenként 29 százalékot, 23 százalékot, valamint 21 százalékot estek.
Mobius emellett úgy látja, hogy a kínai jüan nagyjából 7 százalékkal van alulértékelve, míg az indiai rúpia 3-4, az indonéz rúpia pedig mintegy 25 százalékkal áll a fair értékelése alatt. A guru szerint most az
a legfontosabb kérdés, hogy mikor jön a legközelebbi kamatemelés,
mert ez lesz majd a következő fontos pont a jövőbeni kilátások megítéléséhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
