A nagy magyar mérnökprobléma

2015.01.12. 08:52

Kvalifikált és rátermett mérnökök nélkül Magyarország nem lehet versenyképes. Ha a magyar társadalommal nem sikerül megértetni a probléma súlyát, annak durván hátrányos gazdasági következményei lesznek – mutat rá az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség.

A szövetség idén készített belső felmérése szerint mára gyakorlatilag nincsen olyan exportorientált, hazai mérnöki tudást hasznosító vállalat az országban, amelyet valamilyen módon már ne érintene ez a probléma és ne akadályozná a fejlődésben. „Óriási gátja a növekedésnek, hogy ha az ember célzottan, szakterületre keres mérnököt, egyszerre ütközik mennyiségi és minőségi problémába” – mondta el az Üzletrésznek dr. Ábrahám László elnök. – „Kevés a végzős, és a szaktudásuk sem mindig megfelelő. Az is gond, hogy a diplomájukat kézhez kapva rengetegen külföldön próbálnak szerencsét. Vagyis túl gyakran áll elő az a helyzet, hogy a magyar mérnök itthon költséget jelent, a szomszéd várban hasznot hoz. Az pedig nem jó üzlet senkinek.”

Szegény mérnökök, ki segít nekik a szárnyaló problémamegoldásban?Forrás: hm-co.myshopify.com/

Mérnöknek lenni élmény

Ez a jelmondata az EJMSZ évek óta megszervezett oktató roadshow-sorozatának. 2013 novembere és 2014 áprilisa között például tíz várost kerestek fel az országban, hogy lelkes és érdeklődő diákokat találjanak. Ez azzal az egyszerű gesztussal kezdődik, hogy megpróbálják vonzóvá tenni a reáltárgyakat a diákok szemében. „A gyerekek általában azt látják a szüleiken, borzalom, hogy itt egy újabb reggel, már megint dolgozni kell menni” – meséli az elnök. – „Mi pedig szeretnénk megmutatni az általános iskolásoknak és a gimnazistáknak, mennyire más az élet egy high-tech cégnél, ahová az emberek örömmel járnak be, mert nap mint nap alkotnak valamit. A már 60 iskolában működő mentorprogramunk keretében az iskola kap egy LEGO robotcsomagot, hozzá tankönyvet, kiszáll egy kollégánk, aki megtanítja őket programozni a robotot. Ettől kezdve a fiatalok alkotni kezdenek, olyasmit találnak ki, ami nem tananyag. Mindenkinek látnia kellene, ahogy a gyerekek szinte élethalálharcot vívnak, hogy az ő kreatív megoldásuk legyen a legjobb. Egyszer csak motivált fiatalokkal állunk szemben, akik teljes erőbedobással dolgoznak, nem nézik az órát, letelt-e a negyvenöt perc, alkotni szeretnének. Ez az az élmény, amelyet az intézményes oktatás jelenleg nem ad meg nekik.”

A debreceni mérnökök speciális válasza

Mi itt Debrecenben úgy érezzük, hogy a szakemberhiány hatványozottan sújt bennünket. Körülbelül 10 évvel ezelőtt egy nagy amerikai fejlesztő cég rengeteg informatikai szakembert felvett a környékről, majd viszonylag hirtelen megszüntette a magyarországi működését. Ezzel több száz mérnök légüres térbe került, akiket a helyi cégek akkor nem tudtak hirtelen alkalmazni, ezért a legtöbbjük elment külföldre vagy jobb esetben Budapestre. Ezt azóta se heverte ki a Kelet-Magyarország-i piac, pedig az ország második legnagyobb felsőoktatási intézménye viszonylag sok szakembert lát el diplomával évente.

A problémára sajátságos a válaszunk: a Debreceni IT Cluster keretein belül az informatikai vállalatok összefogtak, és ahelyett, hogy egymástól vadásznák el a mérnököket, speciális képzéseket szervezünk a Debreceni Egyetemen, már az egyetemi padsorokban próbáljuk magunkhoz kötni a legígéretesebb hallgatókat. A hallgatók az egyetemi képzésen belül megismerkedhetnek a modern iparági technológiákkal, majd egy mini projekt eredményeinek a bemutatásával demonstrálhatják a felkészültségüket. Meggyőződésem, hogy az informatikai iparnak leginkább "smart creative" mérnökökre van szüksége. Olyanokra, akik olthatatlan belső motivációval rendelkeznek, technológiai tudásuk erős, és képesek önállóan teremteni. Köréjük csapatot lehet építeni és lendületet adhatnak egy egész cégnek. Sajnos belőlük külföldön is hiány van. Én abban hiszek, hogy minél több ilyen embert sikerül itthon tartanunk, annál szebb lesz a jövőnk.

Salga Péter, Dyntell

Zavaró tünetek

Dr. Ábrahám László szerint valami akaratlanul is félresiklik az oktatási folyamatban. Az óvodás gyereket még minden érdekli, csillogó szemmel akarja megismerni a világot, ám mire ugyanez a gyerek hamuszürke arccal és matt tekintettel kijárja az osztályokat, közönyössé válik. „Nem tudom, hol rontjuk el, de tartok tőle, hogy a poroszos rendszer a ludas, ahol a tudás definíciók és képletek eldarálásává degradálódott. Ehelyett gondolkozni és megismerni, legfőképpen pedig problémát megoldani kellene megtanítanunk őket. Nem helyes, hogy a lexikális tudás a főszereplő a gyakorlati képzés helyett. A saját fiaimon tapasztaltam, hogy amikor a hátuk közepére kívánták a fizikát, otthon elég volt berakni egy üres PET-palackot a hűtőbe, majd megnézni öt perccel később, hogy behorpadt, és máris megtanulták a gáztörvényt. Tehát sokkal inkább szemlélet, mint pénz kérdése ez” – magyarázza az EJMSZ elnöke.

Máshol is gond ez

Messze nem magyar, abszolút nemzetközi problémáról beszélünk. Ha random kiszúrunk egy sikeres tech céget, állítom, azt fogja mondani, a legnagyobb kihívása a munkaerő-felvétel. Itthon is így van. Nagyon sok emberrel beszéltem már erről, úgy hiszem, sokkal több tech munkahely van, mint rátermett munkaerő, persze szakképzett, tapasztalt. A felsőoktatási intézményeknek perspektívát kellene váltaniuk, több gyakorlati oktatást bevenni a tantervbe. Ha interjúztatok, az első kérdésem mindig az, meséljen a tapasztalatairól, milyen projekteken dolgozott, akár még az egyetemen. Fontos az attitűd is: keressék ők a kihívásokat, akarjanak tanulni, merjenek kipróbálni új dolgokat, hibázzanak és tanuljanak belőle, legyenek képben a trendekkel, és persze tudjanak jól kommunikálni.

Czapovics József, Prezi

A kiesés komoly nemzetgazdasági kár

Az elnök szerint ma csak százmilliárdokban lehet kifejezni a megfelelő munkaerőhiányból fakadó veszteséget. „Az IVSZ határozottan állítja, 10 ezer betöltetlen informatikai állás van Magyarországon. Egy átlagos IT-s hozzáadott értéke mindig magas, magyar viszonyok között a fizetésük is nagyon szép, 4-600 ezer forint körül mozog. Ha foglalkoztatják ezeket az embereket, a bérük többszörösét állítják elő, innen lehet megbecsülni az elvesztegetett, pontosabban meg nem termelt milliárdokat. A magyar szürkeállomány pedig komoly érték” – mondja dr. Ábrahám László. – „Igenis okos, kreatív nemzet vagyunk, a munkahelyek is így gondolkoznak, startuptól multiig vadásszuk a tehetséget. De közénk áll az az iskolarendszer, amelyik nem hozza ki a maximumot a tanulókból, sőt arra biztat, hogy elég a kettes. Az innovációt pedig túlmisztifikáljuk, mintha a rakétatechnika alatt már semmi nem is számítana annak. Pedig valójában szemléletmód, méghozzá ágazatfüggetlen. Egy fagyizó, egy kórház, egy nonprofit szervezet is előállhat innovatív megoldásokkal.”

Ilyen az új világ

Szerintem Magyarországnak két nemzetközi piacon értékesíthető nyersanyaga van, a termálvíz és a szürkeállomány. Az elsőre nincs rálátásom. A mérnökök – legalábbis a fejlesztő mérnökök – hiányát azonban mi is érzékeljük a cégben. Nagyon, nagyon, nagyon nehéz jó programozót találni. Ha van, inkább külföldre megy. Ez azért baj, mert az innovatív ötletek nem valósulnak meg, hanem bent maradnak a homloklebenyben. Pedig a szolgáltatások jó kitörési pontnak számítanak, mert remekül lehet neten külföldre értékesíteni, ahogy azt a három világhírű magyar startup is bizonyítja, de a paraméterek szerint idefér akár a LiveJasmin is. Mi most hosszú keresgélés után találtunk egy fejlesztőt. Kecskeméti. Kecskemét mellől egy tanyáról fog bedolgozni. Ilyen az új világ.

Faragó Péter, Skawa

Valójában csak az tudja, mit csinál egy mérnök, akinek az egyik rokona az

„A lakosságnak nincs kapcsolata a szakmával” – állítja dr. Ábrahám László. – „Leragadtunk a klasszikus sablonnál, hogy mérnök fehér köpenyben nagy vonalzóval áll a tervezőasztalnál. Ez rég túlhaladott. Ma már ki elektronikát, ki szoftvert tervez, más építtet, gyártást üzemeltet, ezek a tevékenységek pedig komoly tudást igényelnek, nem betanított munkák. A fogorvos dolga sem merül ki abban a mechanikus mozdulatban, hogy jobbról-balról beinjekcióz és fogat ránt, mert bármikor tudnia kell kezelnie a komplikációkat. A mérnöki tudásnak minden alternatíva csapdáit le kell fednie, hogy kiválaszthassa a leghatékonyabb megoldást. Favágásról szó sincs. Ezért kell minden gyereket elvinni termelőüzembe, vonzó, csábító munkahelyekre, elektronikai gyárba, nagyon szép autóösszeszerelő-üzembe, ahol a korszerű technológiától leesik az álluk.”

Az IT-s és startupos hájpot biztatónak látja az elnök, a digitális írástudásra még a szalag mellett dolgozó munkatársaknak is szükségük van. Úgy véli, tény, hogy a mai gyerekek szinte okoseszközzel a markukban jönnek a világra, de nem elég a sekélyes érdeklődés, amely kimerül a YouTube-szörfben és az online játékokban. „Nem állítom, hogy a robotépítés válasz minden problémára, de ha a gyerekek 5-10 százalékát megmozgattuk, ez már nem hiábavaló program volt” – mondja dr. Ábrahám László.

Kapcsolódó oldal:
Dyntell Software - ERP rendszer, Ipar 4.0, üzleti intelligencia