Mitől ilyen erős a forint?

Vágólapra másolva!
Az ünnepi hétvége előtt felkavarodott az állóvíz a forint piacán is, hisz a nagyon gyenge amerikai munkaerőpiaci adat miatt már a 298-299-es szintekbe is belekóstolt a hazai fizetőeszköz az euró ellenében. Év elejéhez képest pedig több mint 5 százalékos erősödést mutat a forint. Hogyan tovább?
Vágólapra másolva!

A monetáris tanács a legutóbbi kamatdöntő ülésén (március 24.) új történelmi mélypontra, 1,95 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, ráadásul Matolcsy György jegybankelnök bejelentése szerint újabb kamatcsökkentési ciklus indult be, melynek alját a piac jelenleg 1,5-1,6 százalék körül várja. Mozgástere lesz is az MNB-nek, hisz a fogyasztói árak esése, valamint a devizahitelek forintra átváltása mérsékelte a magyar háztartások sebezhetőségét - állítja Pleschinger Gyula, a monetáris tanács tagja.

De mitől ilyen erős a forint?

Eltekintve a január közepi svájci jegybank által generált megingástól, a forint elég stabil, ráadásul azóta folyamatosan erősödik is, kóstolgatva a 300 alatti szinteket is, sőt az újabb kamatvágási ciklus sem zökkentette ki ebből az árfolyamot. Bár lehet, hogy ez sokakat meglep, mégsem kirívó eset. Ha szétnézünk a régióban, a cseh korona (itt nulla százalék a kamat) és a lengyel zloty (náluk 1,5 százalék az irányadó ráta) esetében is folyamatos felértékelődést látni. Szóval ebbe a képbe illeszkedik a mi forintunk is. (Persze az USDHUF árfolyam más téma, ott az elmúlt egy év masszív dollár erősödése játssza a főszerepet.)

Az elmúlt években a közép-európai régiót kicsit elhanyagolták a befektetők (a lengyelek kivételével), ráadásul sokszor egy kalap alá vettek Ukrajnával és Oroszországgal, holott óriási alkalmazkodási folyamat ment végbe a válság után, ami után jóval egészségesebb gazdaságokká váltak. Magyarországon is jelentős kormányzati kiigazítás futott végig, sőt beindult a gazdasági növekedés (még ha sok esetben ezt az EU-s források is táplálták), az európai átlagnál kisebb a költségvetési hiány, szép folyó fizetési mérleg többlet van, és az adósságpálya is fenntartható szinten mozog, melyben fokozatosan csökken a devizában kibocsátott adósság mértéke.

Ezt a képet csinosítja, hogy az Európai Központi Bank is egyre nagyobb figyelmet fordít az öreg kontinens gazdasági növekedésének beindítására, megtámogatva ezt egy 1000-1100 milliárdos kötvényvásárlási programmal, ami rekord mélybe nyomja az európai állampapírhozamokat.

Mi következik ebből?

A globális kamatszegény környezet még inkább aktivizálja a hozamvadászokat, és olyan értékpapírokat, devizákat keresnek, amelyeknek van még valami kamatuk. A magyar 1,95 százalékos kamat pedig még mindig vonzóbb, mint a fejlett piacokon található nulla százalék. Így hiába van még mindig bóvli kategóriában a magyar hitelminősítői besorolás, simán megéri a külföldi befektetőknek megvenni például a magyar 10 éves állampapírt kb. 3,3 százalékos hozam mellett (vagy a jóval rövidebb lejáratokat), mint mondjuk a németet 0,3 százalék körül.

Emiatt erősödik a forint is, és pont így van lehetősége az MNB-nek további kamatvágásokra, hisz amíg ilyen laza monetáris politikát folytat az EKB, és amíg az amerikai jegybank nem kezd bele egy szigorítási ciklusba, addig szépen be lehet állni a sorba. Sőt, a további kamatvágások nem feltétlenül hozzák magukkal a forint gyengülését, de mindenképp figyelni kell a nemzetközi folyamatokat, mivel kis nyitott gazdaság vagyunk, és ezer szállal kötődünk a globális pénzpiacokhoz. Így ha bármi rosszra fordulna a világban, könnyen újra erős szembeszélbe kerülhetünk.

Mi várható a forint piacán?

Az elmúlt években hozzászokhattunk a trendszerűen gyengülő forinthoz, és egyre jobban megszokta a szemünk a 300-as szinteket, illetve mindenhol azt hallani, hogy a forint hosszú távú emelkedő trendben van. Ugyanakkor itt egy pici változás látszik, ha több éves időtávon vizsgáljuk az EURHUF devizapárt, hisz az emelkedő trendvonal letörésén dolgozik épp az árfolyam, igaz, a 200 hetes mozgóátlag 297 környékén alulról támasztja a kurzust. Felfelé a 305-310 közötti szintek állhatják útját egy esetleges emelkedésnek.

Ugyanakkor egyáltalán nem lenne ördögtől való, ha további forinterősödést láthatnánk, akár a 290-es szintek közelébe is, ami egy jelentős támasznak bizonyult az elmúlt két évben. Ezt még fundamentális oldalról is meg lehetne indokolni a magyar forint kedvező kamattartalma és a javuló gazdasági mutatók miatt. Más kérdés, hogy meddig nézné jó szemmel az MNB a folyamatos forinterőt, mivel egy bizonyos szint után már az exportot és a középtávú inflációs célokat is hátráltatná a túl alacsony EURHUF árfolyam.

Az EURHUF árfolyammozgása 2008 óta Forrás: Investing.com, Investor.hu