Ezen stresszelünk a legtöbbet az irodában

A problémás ügyfelek okozzák a legtöbb stresszt a magyar munkahelyeken, a megkérdezett vállalkozások csaknem felénél jelent problémát.

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) kutatása szerint az elsődleges (44 százalékukat érintő) stresszforrás a problémás ügyfél, rögtön ezt követi 29 százalékos érintettséggel az időhiány. A felmérést 36 ország közel 50 ezer munkahelyén végezték, köztük 1500 magyar vállalat munkatársát is megkérdezték. A kutatók arra keresték a választ, hogyan kezelik a különböző méretű cégeknél a munkavédelmet, ezen belül is elsősorban az új és újonnan felmerülő olyan pszichoszociális kockázatokat, mint a stressz és annak kiváltó okait.

Munkahelyi kockázat

A felmérés szerint Magyarországon még a fizikai munkavégzés nem megfelelő körülményeiből adódó helyzetek jelentik a legnagyobb munkahelyi kockázatot. A felmérés szerint a kockázati tényezők 53 százaléka a gépekkel vagy kéziszerszámokkal végzett munka balesetveszélyéből adódik. A megkérdezettek 50 százaléka a fárasztó vagy fájdalommal járó testhelyzeteket, a járművekkel történő munka baleseti kockázatát pedig 45 százalékuk mondta kockázati tényezőnek. Egyre jobban előtérbe kerül a negatív stressz a munkahelyi kockázatok sorában, mint például

a problémás ügyfelekkel, páciensekkel való munkakapcsolat a magyar munkáltatók 44 százalékánál előforduló munkavédelmi kockázat.

„A személyes konfliktus mint stresszfaktor elsősorban az oktatásban, humánegészségügyben, valamint a kereskedelemben, a szállításban, az élelmiszeriparban és a vendéglátóiparban, vagyis a szolgáltatási szektorban van jelen, ahol az emberi tényezők, a személyes kapcsolattartás kiemelt feladat” – mondta Nesztinger Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának vezetője.

Magyar cégek és iparágak a fókuszban

A problémás ügyfelek kezelésén túl, az idő szűkössége okozza a legtöbb stresszt a magyar munkahelyeken.

Az időhiány a felmérésben megkérdezettek 29 százalékánál stresszforrás,

jellemző módon az építőiparban és a közigazgatásban. Az, hogy a munkavállalók nem tudják befolyásolni a saját munkaritmusukat vagy munkafolyamataikat, a magyar cégek 14 százalékánál fordul elő, leginkább a feldolgozóiparban. A hosszú, vagy rendszertelen munkaórák (14 százalék) a mezőgazdaságban dolgozók számára okoznak frusztrációt, az állás bizonytalansága (13 százalék), valamint a szegényes kommunikáció és a szervezeten belüli együttműködés hiánya (9 százalék) pedig az építőipari cégek dolgozóit stresszeli leginkább.

Európai viszonylatban

A magyar munkahelyek mindössze 19 százalékának van cselekvési terve a munkahelyi stressz és a stressz káros következményeinek kezelésére, míg a legfejlettebb munkavédelmi kultúrával rendelkező Egyesül Királyságban az intézmények 60 százaléka rendelkezik ilyen procedúrával. Még nagyobb eltérést mutat a munkahelyi megfélemlítés vagy zaklatás lehetséges eseteinek kezelésére vonatkozó eljárás megléte. Magyarországon a munkáltatók mindössze 9 százaléka rendelkezik ilyen esetekre vonatkozó cselekvési tervvel, míg a szigetországban ez az arány már 90 százalék.

Nem merünk beszélni róla

A pszichoszociális kockázatok kezelésének fő akadálya, hogy

hiányzik a hajlandóság a probléma nyílt megbeszélésére. A pszichoszociális kockázatok azonban ugyanazon elvek alapján kezelhetők, mint minden más munkahelyi egészségvédelmi kérdés.

A munkavédelem, azon belül is a pszichoszociális kockázatok kezelése a munkáltató feladata, amit nagyban segíthet az aktív munkavállalói részvétel, a munkavállalói képviseletek különböző formái. Magyarországon ezek az uniós átlagnál jóval kisebb arányban vannak jelen: míg munkavédelmi bizottság az unió intézményeinek 21, addig itthon a vállalatok mindössze 2,6 százalékánál működik.