Megsimogathatják a magyar gazdaság buksiját

2015.09.18. 10:45

Már kijárna egy felminősítés Magyarországnak a szakértők szerint, de ennek az esélyeiről óvatosan beszéltek az Origónak. A Standard & Poor's dönt a magyar államadós-besorolásról. Egy felminősítés olcsóbbá teheti az államadósság finanszírozását, a forint is erősödhetne. Ugyanakkor az egy fecske nem csinál nyarat mondás ebben az esetben is igaz.

Magyarország a befektetésre nem ajánlott, spekulatív, avagy bóvlinak titulált sáv felső határán található mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél – ez a Standard & Poor’snál a BB+ jelzésnek felel meg. A hitelminősítő márciusban javított az osztályzaton: az addig negatív kilátást stabilra módosította. Az e kategória feletti, BBB jelzésű osztályzattal rendelkező országok már befektetésre ajánlott kategóriába tartoznak.

A Moody’snál és a Fitchnél szintén a befektetésre ajánlott sáv alatti utolsó lépcsőn áll Magyarország: ez előbbinél ez Ba1, míg az utóbbinál BB+ osztályzatot jelent. A Fitch a kilátásokat májusban stabilról pozitívra javította, a Moody’s a jövőt illetően maradt a stabil értékelés mellett.

Bizonytalanságban tartják Magyarországot
A magyar gazdaság tartós növekedése és a gazdaságpolitika stabilitása esetén a Moody's országelemzése szerint javulhat Magyarország államadós-besorolása.

Európában Magyarországhoz hasonló besorolása van a Standard & Poor’snál Horvátországnak (BB), Bulgáriának (BB+), Grúziának (BB-), Portugáliának (BB), Szerbiának (BB-), Macedóniának (BB-), vagy éppen Törökországnak (BB+), de hasonló osztályzattal bír Oroszország (BB+) is.

Az öreg kontinensen kívüli országok közül egyebek mellett Banglades (BB-), Bolívia (BB), Guatemala (BB), vagy Suriname (BB-) rendelkezik hasonló besorolással, de ebbe a kategóriába tartozik Indonézia (BB+) is.

A régióban ugyanakkor egyedül Ukrajnának és Szerbiának van rosszabb minősítése, mint Magyarországnak.

Kijárna a felminősítés

„A magyar makromutatók lényegesen jobbak, mint két-három évvel ezelőtt” – mondta az Origónak Bod Péter Ákos. A Corvinus egyetemi tanára kiemelte, hogy a külső adósság csökken, míg a gazdasági teljesítmény növekszik, így szerinte Magyarország már megérett a visszaminősítésre. Legalábbis a fontosabb makrogazdasági adatok (államadósság, gazdasági növekedés) alapján, ugyanis a közgazdász úgy látja, hogy a fizetési készséget nézve már árnyaltabb a helyzet.

Még a bóvliban MagyarországForrás: AFP/Stan Honda

„A magyar gazdaságpolitika cikkcakkjai az objektív mutatókat is hátrább húzzák” – közölte Bod Péter Ákos. Az egykori jegybankelnök szerint a hitelminősítőnek azt kell eldöntenie, hogy a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatóbb-e, mint volt például a fél évvel ezelőtti felülvizsgálatnál. A makrokép nem változott azóta, sőt, inkább talán javult. A közgazdász tippelni nem akart, de elmondta, hogy ha felminősítés nem is, de az országkockázatra adott kilátások javulhatnak.

A térség gazdaságpolitikáját nézve „zajosabb időszakról” beszélhetünk a szakértő szerint, ezért elképzelhető, hogy a Standard & Poor’snál inkább azt mondják, „hagyjuk úgy a besorolást, ahogy van”.

Az uniós tagállamok adósbesorolásait elnézve éppen Magyarországnál húzódik az a határ, amelytől délre és keletre már rosszabbak az osztályzatok – a mediterrán és a keleti országok rendelkeznek gyengébb adósbesorolásokkal. Spanyolország és Olaszország például a befektetésre ajánlott kategória alján található, ahogy Románia is.

Magyarország hasonló kockázatokkal bír, mint például GuatemalaForrás: AFP/Emmanuel Dunand

Hogy milyen hatása lehet egy felminősítésnek, az egyetemi tanár szerint a tankönyvi válasz az: ha egy ország kevésbé minősül kockázatosnak egy hitelminősítőnél, az a potenciális kisbefektetőkre valamelyest hat, a nagyobbakra nem annyira, utóbbiak már nem a Standard & Poor’stól fogják megtudni, hogy mi van az adott országban.

Ha átkerül egy ország a befektetőknek ajánlott kategóriába, akkor megnyílnak olyan befektetői körök, amelyek saját üzletszabályzatuk miatt óvakodtak az ilyen jellegű eszközök beszerzésétől. Tehát Bod Péter Ákos szerint a vételi oldalon megjelenhetnek olyan befektetők is, akiket eddig távol tartott a spekulatív sáv.

Olcsóbbá válhatnak a hitelek

Alapesetben egy felminősítés csökkentheti az állampapírok hozamát. Ez amellett, hogy az állam olcsóbban juthat forrásokhoz, hitelekhez, azért is pozitív, mert az országkockázatok változását általában követi az adott állam főbb bankjainak és nyilvános vállalatainak a besorolás javítása is. Ez már a forrásköltségek csökkenését jelentheti, tehát a bankok, a cégek olcsóbban juthatnak hitelekhez, és az átgyűrűző hatások miatt ez később csökkentheti a kamatszintet is.

Bod Péter Ákos úgy látja, hogy a magyar kamatszint viszonylag alacsony, de ha összehasonlítjuk például a csehekével, akkor már meghökkentően nagy, azaz

egy cég Magyarországon ma magasabb árakon jut forrásokhoz, mint régiós társai.”

Miután most csak egy hitelminősítőről beszélünk, az S&P döntésének hatásai mérsékeltek lehetnek, és a közgazdász szerint semmilyen értelemben nem fogja megrendíteni a világot.

Indokolatlan volt a leminősítés

Az S&P egyszer már lépett az idén, egy éven belül pedig kétszer nem fog Suppan Gergely szerint. A Takarékbank senior elemzője úgy véli, hogy legfeljebb a magyar államadós-besorolás kilátása javulhat. „Az szokatlan lenne, hogy fél éven belül még egyszer felminősítsék Magyarországot, ennyire nem kapkodják ezt el” – mondta az Origónak Suppan Gergely.

Indokolt, de meglepő lenne a felminősítésForrás: AFP/Eric Piermont

A szakértő szerint nem volt indokolt, amikor az S&P a bóvli (junk bonds), azaz a befektetésre nem ajánlott kategóriába száműzte Magyarországot, éppen ezért ideje lenne ezt visszaállítani.

A befektetők körében általában azt szokták mondani, hogy legalább két hitelminősítőnél kell befektetési kategóriában szerepelni, egy önmagában kevés Suppan Gergely szerint, ezért úgy véli, hogy az S&P pénteki döntése sok mindent még nem befolyásolna, akkor sem, ha lépne az intézmény.

A Fitchnél jobban fekszik a magyar gazdaság

Jelenleg a Fitchnél állunk a legjobban, mert ott már pozitívak a kilátások. A legnagyobb európai hitelminősítő novemberben mond ismét véleményt Magyarországról. Az elemző szerint náluk van a legnagyobb esély arra, hogy visszakerüljön a befektetésre ajánlott kategóriába a magyar osztályzat – a többieknél ez az idén nem reális alternatíva.

A Fitchnél állunk a legjobbanForrás: MTI/EPA/Justin Lane

A Moody’snál valószínűleg még nem lesz felminősítés, de a pozitív kilátást akár az idén is megadhatják Suppan Gergely szerint. Viszont jövő tavasszal a Moody’s és az S&P is felminősítheti Magyarországot, így mindhárom nagy hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriába kerülhetünk” – mondta a szakértő.

Forinterősödést és hozamcsökkenést hozhat

Nyilvánvalóan ezek hatására a forintnak erősödnie, az állampapírhozamoknak és a kockázati feláraknak csökkennie kell – tehát kedvező hatása lenne egy esetleges felminősítésnek. Csakhogy Suppan Gergely szerint ezeket a hatásokat már részben beárazták a piacok, így nagyobb reakciókra a szakértő már nem számít.

A felminősítéssel az államadósság finanszírozása is olcsóbbá válhatForrás: AFP/Attila Kisbenedek

Ha befektetésre ajánlott kategóriába kerül Magyarország, akkor megnyílik az út több más befektető számára, hogy magyar eszközöket vegyen – ez mindenképpen pozitív az elemző szerint. Egyes befektetési alapok ugyanis nem vásárolhatnak olyan országok papírjaiból, amelyek befektetésre nem ajánlott kategóriában vannak. Ugyanakkor a hozamok már eddig is sokat estek az utóbbi időben, így ezek az eszközök már nem feltétlenül lesznek olyan vonzóak a nagy intézményi befektetőknek. Másik oldalról azt is látni kell, hogy egy ilyen döntés piaci szempontból már kevésbé számít. Működik a Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozási programja, így kevéssé szorulunk rá a külső forrásokra, emelte ki Suppan Gergely.

Ilyen olcsón még nem kaptunk hitelt

Kedden az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 0,38 százalékos átlaghozamon értékesített diszkont-kincstárjegyeket – a szekértő szerint ilyen olcsón még nem jutott forráshoz a magyar állam. Egy felminősítés hosszú távon erősítheti ezeket a folyamatokat, valamint stabilizálhatja a hosszú távú hozamokat is, amelyek jelenleg még jóval magasabbak ennél (a 3-5 éves referenciahozam 1,8-2,5, a 10 éves 3,5 százalék körül mozgott a héten). Ugyanis, ha az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elkezd majd kamatot emelni, az felfelé nyomhatja majd a magyar állampapírok hozamait is – a felminősítés ezt a hatást enyhíthetné, stabilizálhatná a szekértő szerint.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK