A kor a legnagyobb hátrány a magyar cégeknél

ELDERLY PERSON TELEWORKING Senior woman working at home. B. BOISSONNET / BSIP

Bár a magyar dolgozókat a globális átlaghoz képest kevesebb diszkrimináció éri, az életkor a leggyakoribb oka a megkülönböztetésnek. Az álláskeresők inkább a cég hírneve alapján diszkriminálnak.

A szabad munkaerő-áramlás, a globalizálódás és a multinacionális cégek megjelenése ahhoz vezetett, hogy egyre többféle kultúrájú, hátterű, beállítottságú munkatárssal kell együtt dolgoznunk. Mi magyarok sem vagyunk kevésbé befogadóak, mint más nemzetek - derült ki a Randstad legfrissebb Workmonitor kutatásából. A hazai munkavállalóknak a sokszínűség elsősorban a munkatapasztalattal kapcsolatos eltéréseket jelenti, nem a kulturális, nemi vagy életkorbeli különbségeket.

Minden ötödik munkavállalót érint megkülönböztetés a kora miatt Forrás: BSIP/B. BOISSONNET / BSIP/B. Boissonnet

A kor a legnagyobb hátrány munkakereséskor

Annak ellenére, hogy a legtöbb munkavállaló nyitott vállalati légkörről számolt be, alkalmanként diszkriminációval is találkoznak.

A legnagyobb hátrányt itthon és nemzetközi viszonylatban is az életkor jelentheti,

ezt követi a nem szerinti, illetve a faji megkülönböztetés, míg vallási vagy szexuális irányultság miatti diszkrimináció világszerte ritkábban éri a dolgozókat.

A magyarok minden területen kevesebb kivételezéssel találkoznak, mint ahogy a nemzetközi adatok mutatják. Míg a kora miatt például globálisan minden negyedik munkavállalót ér negatív megkülönböztetés, addig itthon csupán minden ötödiket. Ennél is nagyobb eltérés mutatkozik a nemi diszkrimináció területén: a globális 21 százalékkal szemben itthon mindössze a válaszadók 13 százaléka került már hátrányba a neme miatt. A Workmonitor adatai szerint a legbefogadóbb országok között van Szlovákia, Luxemburg, Ausztria és Svédország, míg

az indiai és török munkavállalóknak kell a legtöbb diszkriminációval szembenézniük.

A cégkultúra egyre fontosabb

A cég hírneve a legtöbb munkavállalónak kifejezetten fontos tényező álláskereséskor. Globálisan

a dolgozók 88 százaléka néz utána, hogy jövendőbeli munkahelyén mennyire jellemző a diszkrimináció,

87 százalékuk pedig azt is figyelembe veszi, hogy a cégkultúra mennyire illeszkedik az elképzeléseihez. „A hazai álláskeresők számára is fontos döntési tényezőt jelent a vállalati kultúra, így azoknak a cégeknek, amelyek szeretnének minél több tehetséges munkaerőt magukhoz vonzani, erre a területre is figyelmet kell fordítaniuk – mutatott rá Szokody Ágnes. Ez különösen felértékelődik a mai munkaerő-piaci viszonyok közt, amikor egyre nagyobb problémát jelent a munkaerőhiány, és a magyar vállalatoknak európai versenytársaikkal kell harcba szállniuk a dolgozók megtartásáért.