Mozgalmas, aktív évet zárt a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti területe és a felügyeletnek is jelentős szerepe volt abban, hogy a magyar pénzügyi közvetítőrendszer ma erősebb, stabilabb, mint egy éve - mondta Windisch László, az MNB felügyeleti alelnöke.

Az alelnök elmondása szerint a bankrendszer stabilitását jelentősen növelte az elmúlt évben mind az elszámolás, mind a forintosítás, ami minden érintett adósnak kedvező volt. A banki elszámolás az ügyfeleknek ezermilliárd forintos kárt okozó évtizedes anomália végére tett pontot, és juttatta vissza az embereknek a tisztességtelenül elvont összeget. A fogyasztók devizahiteleinek kivezetése, forintosítása pedig a jövőre nézve szüntette meg a mind az adósok, mind a hitelezők számára jelentős rizikót hordozó árfolyamkockázatot - emelte ki Windisch László.

Még van munka

Elmondta: a korábban kialakult magas hitelkockázatok idén úgy tudtak leépülni, hogy eközben a bankrendszer tőkehelyzete, likviditása kiegyensúlyozott maradt. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a korábbi árfolyamváltozások miatt jelentősen megnőtt törlesztőrészletek, és a még mindig nagyszámú fizetésképtelen jelzálogadós problémája további célzott programok kidolgozását teheti szükségessé - jelezte a felügyeleti vezető.

A brókerbotrány feltárása

A tőkepiaccal kapcsolatos felügyeleti munkát a brókerügyek és az ezek nyomán a teljes szektorban megindított célvizsgálatok határozták meg 2015-ben. Mindenki számára fájdalmas kijózanodásnak nevezte az alelnök a brókerbotrányok feltárásának folyamatát, hiszen a kilencvenes évek második fele óta létezett egy súlyos bűnöktől, százmilliárdos nagyságrendű, csak papíron létező befektetésektől terhes "párhuzamos valóság" a tőkepiacon, ami a jegybanki vizsgálatokig észrevétlen maradt. Ezek lezárása, a célvizsgálat-sorozat eredménye és a felügyelet eszköztárának megerősítése segített helyreállítani a szektor biztonságát, és a befektetők bizalmát - mondta a szakember.

Új szolgáltatás februártól

Kiemelte, hogy a vizsgálatok eredményességéhez az új felügyeleti szemlélet és módszertan is hozzájárult: a jegybank hatékony újdonságként alkalmazta a számítógépes adatbázisok helyszíni mentését és azok elemzését, amit a korábbi felügyelet sosem tett meg. A felügyeleti eszköztár további fejlesztése mellett hosszú távon hasonlóan fontos garancia a fogyasztói-befektetői tudatosság erősítése. Lényeges, hogy az MNB honlapján keresztül a befektetők minél nagyobb számban kérdezzék majd le például az ügyfélszámla-egyenlegüket. A tényleges kontrollfunkcióját ez az új, jövő év februártól működő szolgáltatás csak így tudja elérni.

A biztosítási piacon

A problémák felépülését megelőző felügyeleti reakcióra már idén is volt jó példa: a KÖBE biztosító egyesület esetében a felügyeleti modellek fejlesztésének köszönhetően korai beavatkozás történt, ami elejét vette annak, hogy az intézménynél a tartalékhiány jelentőssé váljék - emelte ki Windisch László. A biztosítási piacon emellett rendben zajlott a felügyelet és az intézmények közös felkészülése a 2016. január 1-jétől hatályos új EU-s tőkekövetelmény-szabályoknak való megfelelésre.

Az intézményi hírek között a román ASTRA Biztosító csődje uralta az őszt. A Magyarországon csak fiókteleppel rendelkező biztosító bukása rámutatott, hogy a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatások tekintetében lehet és kell is javítania az EU szabályain. "Hiába kértük már egy évvel ezelőtt a román felügyelettől az ASTRA fióktelep tevékenységének korlátozását, ennek kikényszerítésére semmilyen eszközzel nem rendelkeztünk" - mondta az alelnök. Hozzátette, ezért a kormány támogatásával gyors jogszabály-módosítással sikerült elérni, hogy a magyarországi ügyfelek kártalanítása ne szenvedjen késedelmet.

2,2 milliárdos bírság

A jegybank 2015-ben minden korábbinál több piacfelügyeleti intézkedést hozott jogosulatlan portfóliókezelő vagy egyéb társaságok ellen: a kiszabott piacfelügyeleti bírságok 1,4 milliárd forintot tettek ki. A világszerte és itthon is alacsony hozamkörnyezetben "mesés kamatokat" kínáló társaságok továbbra is a piacfelügyelés fókuszában lesznek.

Az elmúlt évben 690 vizsgálatot zárt le és 569-et indított meg a felügyelet, a kiadott engedélyező határozatok és végzések száma pedig meghaladja a 2200-at. A kiszabott bírság 2015-ben megközelítette 2,2 milliárd forintot, amiből intézményi prudenciális bírságként 741 milliót, fogyasztóvédelmi büntetésként 184 milliót, piacfelügyeleti bírságként pedig 1,4 milliárd forintot rótt ki a jegybank. Az elszámolási és a brókerügyekkel kapcsolatban az elmúlt évben közel 56 ezer személyes és telefonos ügyfélszolgálati megkeresés érkezett a jegybank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjához, ezen felül 17 ezer írásbeli megkeresésre is válaszolt az intézmény - ismertette az MNB felügyeleti alelnöke.