Csökkenhetnének a lakossági gázárak, de nem fognak

Rezsicsökkentést propagáló óriásplakát a budapesti Bécsi úton.

A világpiacon a gázárak alakulása engedné, hogy ismét csökkenjenek a lakossági tarifák, elhozva ezzel az újabb rezsicsökkentést. A kormány most nem ezt szeretné.

Elviekben lenne arra lehetőség, hogy csökkenjenek a lakossági gázárak”

– mondta az Origónak Barta Judit, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója. A piaci árak ugyanis ezt lehetővé tennék, elég csak a környező országokra gondolni: például Bulgáriában és Horvátországban is mérséklődtek az árak, mert az importált gáz ára is csökkent.

Barta Judit szerint, ha csak a piaci tendenciákat vesszük figyelembe, akkor lenne tér az árak csökkentésére. Ugyanakkor

azt nem tudjuk, hogy milyen árakat és mennyiségeket tartalmaz az orosz-magyar gázszerződés,

így ezeket a kijelentéseket a szakértő szerint mindig óvatosan kell megtenni.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára szerint

üzleti titok, hogy Oroszország mennyiért ad el gázt Magyarországnak,

az információ nyilvánosságra hozása nemzetgazdasági érdekeket is sértene.

Az államtitkár március elején Oláh Lajos képviselő írásbeli kérdésére azt válaszolta, hogy az árképlet kedvező, a megállapodás a biztonságos ellátás alappillére. Az oroszokkal kötött megállapodás az 1996-ban kötött 20 éves szerződés kiterjesztése, Magyarország 2019-ig felhasználhatja azt a gázmennyiséget, ami a vártnál alacsonyabb fogyasztás miatt beragadt.

A KSH ugyanakkor rendszeresen közli az import mennyiségét és értékét – ebből pedig egységár könnyen számítható. Barta Judit szerint ez alapján

2015-ben körülbelül 25 százalékkal csökkent az importált gáz ára.

Ez mondjuk jelentősen kisebb, mint amit Németországban mondanak: ugyanis a Németország határán átadott orosz földgáz szerződéses átlagára februárban a felére csökkent az egy évvel korábbihoz hasonlítva.

Mikből tevődik össze a gáz ára?

Ma már tudjuk, hogy a földgáz ára messze nem követi egy az egyben az olajárak változását, mert a szerződések már másképp árazódnak, mondta Barta Judit, aki szerint az árat leginkább

• az oroszokkal kötött szerződés árai, illetve
• az egyéb szabadpiacokról behozott gáz importárai

határozzák meg, tehát leegyszerűsítve ezekből jön ki az átlagos lakossági gázár.

Ugyanakkor az árakat illetően nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a tárolókban már betárolt gázról, vagy még be nem tárolt, importált gázról van szó. Ugyanis Magyarországon a lakossági fogyasztók, valamint a kisvállalkozások túlnyomó többsége egyetemes szolgáltatás keretében vásárolja a földgázt.

Az orosz-magyar gázszerződés tartalma üzleti titok Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A földgáz egyetemes szolgáltatás árának meghatározásakor figyelembe vett földgázár három elemből tevődik össze a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szerint:

• a hatósági áras hazai termelésű földgáz,
• a tárolóból értékesített földgáz, valamint
• a nem tárolóból értékesített import földgáz áraiból.

A nem hazai termelésű földgáz árát az energiapolitikáért felelős miniszter határozza meg – az általa kiadott árszabályozási rendeletben közzétett földgázárképlet alapján.

És mindezektől függetlenül léteznek világpiaci árak:

Az importált földgáz árának alakulása az EU-ban
Create line charts

A fenti grafikonon is jól látható, hogy a földgáz ára az Európai Unióban több mint 50 százalékkal csökkent az elmúlt két évben. Ennek ellenére a kormány a világpiaci árak miatt nem tervez újabb rezsicsökkentést, erről korábban már az állami közműszolgáltatásért felelős államtitkár, Németh Lászlóné is beszélt. Tavaly szeptemberben azt mondta, hogy az árszabályozó hatóság, az energiahivatal nem szándékozik azért csökkenteni a gázdíjat, mert alacsony a gáz világpiaci ára.

Hiába esnek a világpiaci árak, emiatt nem lesz újabb rezsicsökkentés Forrás: Origo

Az államtitkár arról is beszélt, hogy szerinte éppen ezek az időszakok teszik lehetővé, hogy akkor se szálljanak el a lakossági gázárak, amikor éppen drágul a nyersanyag a nemzetközi piacon.

Ez mindenesetre nem egy piaci típusú viselkedés”

– mondta erre Barta Judit.

Mínusz 25 százalék

A kormány 2013 óta 25 százalékkal csökkentette a lakossági gáz árát, tehát a hazai lakossági fogyasztók több mint három éve mérsékelt áron jutnak hozzá a korábban külföldiek tulajdonában irreálisan magas költségekkel működtetett közműszolgáltatásokhoz, válaszolta az Origónak az NFM. A tárca szerint a kormányzat azóta is fenntartja a rezsicsökkentés hazai eredményét, a gáz fogyasztói ára nem emelkedik.

Több marad a szolgáltatónál

A lakosság nem, de a szolgáltatók érzik a gázár esését. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hozott a múlt héten egy olyan rendeletet, amely szerint a 20 köbméter/óránál kisebb gázmérősöknél 516 forintról 792 forintra emelik a megawattóránkénti árrést, 20 köbméter/óra felett pedig 245 forintról 376 forintra – azaz több mint 50 százalékkal. Emellett a szolgáltatók a gázt is olcsóbban kapják 5-8 százalékkal.

Az árrésre alapvetően azért van szükség, mert ez nyújt fedezetet a szolgáltatók kereskedelmi tevékenységére – például szerződéskötések, tárgyalások lebonyolítása, ügyfélszolgálatok működtetése.

„Ez az emelés körülbelül ugyanannyi, mint amennyivel olcsóbban kapják a gázt” – mondta Barta Judit, aki szerint

lényeges változás nem lesz a fogyasztói árakban.

Megkérdeztük a minisztériumot is, hogy miért volt szükség az árrések emelésére. „Sem osztalékfizetésre, sem extra osztalékfizetésre fedezetet nem biztosít a megemelt árrés, az a szolgáltatások minőségének fenntartását és javítását garantálja” – válaszolta az Origónak az NFM.

Egyelőre nem lesz újabb rezsicsökkentés Forrás: Origo

A tárca közölte, hogy a hazai lakossági fogyasztók földgázátlagárai (3,31 eurócent/kWh) a Magyar Energetikai és Közmű Szabályozási Hivatal március 9-én publikált nemzetközi árösszehasonlító elemzése alapján – megelőzve Horvátországot, Bulgáriát és Szerbiát is – még mindig a második legalacsonyabbak európai szinten.

Érdekes, de ha a fenti grafikon adatsorának utolsó, márciusra vonatkozó adatát (4,2 dollár/MMBtu) átszámoljuk hasonló mértékegységre, akkor kiderül, hogy a világpiaci ár ennek majdnem a harmada, azaz kilowattóránként csak 1,26 eurócent.

Csak Romániában olcsóbb a gáz Forrás: MEKH

Mindenesetre az NFM elégedett: „Ennél csak Bukarestben volt olcsóbb a gáz, tehát hazánk továbbra is őrzi helyét a nemzetközi rangsorban.” A MEKH elemzése szerint vásárlóerő-paritáson – az eltérő árszínvonalakat kiküszöbölve – a hazai lakossági fogyasztók földgázátlagárai jóval alacsonyabbak a horvát, a bolgár és szerb átlagáraknál. „A vizsgált 26 ország közül

21 európai fővárosban magasabbak a földgázárak, mint hazánkban.”