Újra összedőlhet az olajvilág

A picture shows an oil facility in the Khark Island, on the shore of the Gulf, on February 23, 2016. Iran's Oil Minister Bijan Namdar Zanganeh dismissed an output freeze deal between the world's top two producers Saudi Arabia and Russia as "a joke", the ISNA news agency reported. / AFP PHOTO / STR

Noha az olaj ára hét hónapos csúcs körül mozog, és közelít a Brent, illetve a WTI típusú nyersolaj is közelít az 50 dolláros hordónkénti jegyzéshez, ez még messze nem indokolja a túlzott magabiztosságot. Egy friss elemzés szerint ugyanis a világgazdaságon egy igen súlyos adósságcsőd-lavina söpörhet végig, amilyet néhány évtizede már megtapasztalhattunk.

Bár a 47-48 dolláros olajár sokak számára optimizmusra adhat okot, a Macquarie Research arra figyelmeztet, hogy

erős csődhullám hasíthat végig a világgazdaságon.

Az olaj- és a nyersanyagárak legutóbbi nagy összeomlása az 1970-es évek végén ugyanis egy évtizedes hosszúságú szuverén csődsorozathoz vezetett. Az elemzők szerint pedig egy egészen hasonló eseménysorozat közelít napjainkban is, amely sorozatos adósság-átütemezéseket vonhat maga után a következő években – írja a Business Insider.

A múlt árnyéka

Az elemzők megjegyzik, hogy az 1980-as években sok ország nem igazán foglalkozott a költségvetési deficittel, ami több tucat gazdaságban az államadósság elszállását eredményezte. Mivel pedig akkor általános volt a rögzített kamatszint és a tőkeáramlás fölötti állami kontroll,

az összeomló exportpiacok zuhanó devizatartalékokhoz és folyó fizetési mérleg hiányokhoz vezettek.

A Macquarie ezzel együtt azt is megvizsgálta, hogy manapság milyen forgatókönyv valósulhat meg az olaj- és nyersanyagfüggő országok számára.

Egy veszélyes forgatókönyv

Először is az alacsony exportárak folyó fizetési mérleg hiányt eredményezhetnek, ami arra ösztönözheti a döntéshozókat, hogy leértékeljék a fizetőeszközeiket. Figyelemre méltó egyébként, hogy

az olyan OPEC országok, mint Szaúd-Arábia és Nigéria továbbra is rögzített árfolyamot alkalmaznak.

Másodszor, ez a leértékelés akár 30-50 százalékos is lehet, ami jelentősen megemelheti az inflációt, és szükségessé teheti a helyi nominális kamatszintek emelését.

Forrás: AFP/Str

A döntéshozók azonban nem biztos, hogy sietni fognak a kamatemelésekkel, mivel aggódnak a gazdasági növekedés miatt. A tőkekiáramlás és a szuverén adósságkockázati felárak növekedése végül mégis szigorúbb monetáris politikához vezetne ezen forgatókönyv szerint.

Végül

a fiskális helyzet is egyre romlana,

az olajjal összefüggő adóbevételek zsugorodása, illetve a gyengülő gazdaság következményeként. A szigorú monetáris politika negatív hatásai a gazdasági növekedésre pedig csak megerősítik az államokat abban, hogy ne csökkentsék a kiadásaikat.

Súlyos következmények

Ezen a ponton a fiskális deficitek tartóssá válnak, a GDP-hez mért államadósság pedig egyre nő – jegyzi meg az elemzés. Ahogy pedig ez utóbbi mutató emelkedésnek indul, az elsődleges költségvetési egyenleg szükséges többlete is megnő, akár a GDP 5 százalékára 2,5 százalék helyett.

Jóllehet az elemzés természetesen megjegyzi, hogy

a múlt eseményei nem jelentenek bizonyosságot a jövőre nézve,

és manapság egészen máshogy is alakulhatnak a folyamatok, mégis érdekes szempontot kínál a fent vázolt forgatókönyv.