Magyarországnyi ember veszítheti el az állását

Workers sort coal on a conveyer belt near a coal mine in Datong, in China's northern Shanxi province on November 20, 2015. China will not improve on its pledges to control emissions, the country's top climate negotiator said on November 19 ahead of key UN climate change talks in Paris. AFP PHOTO / GREG BAKER / AFP / GREG BAKER

Kína éppen csak elindult azon a hosszú és rázós úton, amely az adósság és az ipari szektor túlzott kapacitásainak leépítését célozza, de máris kiderült, hogy mindez igen jelentős áldozatokkal jár. Egy friss elemzés szerint összesen akár 10 millió ember is elveszítheti a munkáját, ha a nagy modellváltás bekövetkezik.

A következő évek egyik nagy számháborúja Kína körül alakulhat ki. Jelesül azzal kapcsolatban, hogy pontosan mit jelent az átmenet a befektetések által vezérelt gazdaságból a belső fogyasztás dominanciája felé. A kormány már be is jelentette, hogy egyedül a szén- és acéliparban mintegy 1,8 millió ember veszítheti el az állását, ami összesen 15 milliárd dollárba kerülhet – írja a Business Insider.

Ráadásul névtelen tisztviselők úgy nyilatkoztak a Reutersnek, hogy a következő években 5-6 millió embert is elbocsáthatnak. Még durvább azonban a szám, amelyre a Société Générale elemzője, Wei Yao jutott. Yao szerint ugyanis

több mint 10 millió embert érinthetnek az elbocsátások,

akik majd kormányzati segítségre szorulnak.

Tízmilliós elbocsátás

Az elemző úgy fogalmaz, hogy a teljes képben mintegy tucat, a teljes ipari eszközök felét kitevő iparág szenvedhet stabil túlkínálattól. A banknál úgy gondolják, hogy az egész ipari szektorban a kapacitás legalább 10 százalékos csökkentésére volna szükség, ami összesen több mint 10 millió ember elbocsátását, és mintegy

8-10 ezer milliárd jüannyi nem teljesítő hitelt

eredményezne. Éppen ezért – teszik hozzá – az eddig bejelentett, várhatóan 5 évig tartó programok, csupán a 10 százalékát teszik ki annak, amire szükség lenne.

Durva leépítések jöhetnek az iparban Forrás: AFP/Str

Yao kiemelte, jelenleg nem világos, hogy a hatóságok mikor fokozzák majd az átmenettel kapcsolatos intézkedéseket. A politikai kockázat mellett ugyanis az is látszik, hogy egy, az egész ipari szektort átalakító program legalább egy évtizeddel tovább tartana, és évente a GDP 1 százalékával emelné meg a költségvetési kiadásokat, ha lépést akarnak tartani az elbocsátásokkal.

Adósságválságban?

Az ipari szektor egyébként önmagában a kínai bankok összes eszközének 50-60 százalékát kitevő nem teljesítő hitelekkel bír. Ennek kezelése, illetve pénzügyi vagy bankválság elhárítása pedig

a kínai GDP nagyjából 20 százalékába kerülne.

A kínai kormány erről valójában nem is beszél manapság, mivel egyrészt rendkívül nehéz megoldani, másrészt pedig inkább a sokkal közelebbi tüzek eloltására törekszik. Ráadásul a kínai vezetés legfrissebb tervei szerint igyekeznek majd enyhíteni az átmenet fájdalmait, ami viszont újabb hiteleket és deficiteket jelent majd. Vagyis egy olyan kockázatos út vár Kínára a következő években, amely rendkívül kényelmetlen lesz, és számos ponton válsággal fenyegethet majd.