Így nyúl bele a Facebook a pénztárcánkba

A kisvállalati marketing egyik meghatározó eleme a Facebook: az organikus elérés markáns korlátozásával sem változott az, hogy a cégek, márkák, szolgáltatások, helyi boltok vagy feltörekvő kézműves üzletek itt szólítják meg a leggyorsabban a valódi vagy potenciális vásárlóikat. Pedig a pénzköltés közösségi oldala – a baráti ajánlás, az ismerőseink választása – egyáltalán nem zsebbarát mulatság.

A Marketwatch szerint a közösségi média késsel-villával esik neki a bankszámlánknak:

a felnőtt lakosság 39 százaléka kedvet kap a vásárláshoz pusztán az ismerősei hírfolyamából,

sőt idén 11 százalékuk a nyaralásáról is eszerint döntött. A cikkben idézett Gallup felmérés szerint ez az ipszilonok körében egyenesen fele-fele arányban igaz.

Ha egy ismerősünk 500 dollárért vesz cipőt, mindjárt másképp látjuk az árat Forrás: Dreamstime

Az eMarketer szerint globálisan még mindig gyorsan nő ez a szegmens, 2017-re elérheti az évi 36 milliárd dollárt. Csak a mi régiónkban 13 százalékot nőhet a költési arány 2016-ról 2017-re.

Ha a Facebookon hirdető márkák könnyen csinálnak pénzt a kattintásokból, az azért van, mert a közösségi médiában olyan világosan látjuk az ismerőseink választását, mintha elkísérnénk őket a próbafülkébe vagy az utazási irodába. A cikk dr. Nancy Irwin pszichológust idézi, aki szerint az atavisztikusan belénk kódolt

versengés mutatkozik meg a facebookos vásárlásainkban.

Mindig újabb és fényesebb kisautót akarunk magunknak, mint amilyet a padszomszédunk vett magának. Gyakran ez a végső soron kisebbségi komplexusból eredő vágy sarkall minket arra, hogy oylasmit is a virtuális kosarunkba dobjunk, amire semmi szükségünk.

De van egy ennél gyakorlatibb hatás is: a Facebook a maga osztálykirándulás-hangulatával új fényben állítja be a termékosztályokat. Míg a magunk megszokott életkörülményei között rémisztően kiszögellne egy aránytalanul drága vásárlás, egyből normálisabb és hétköznapibb döntésnek tűnik,

ha egy ismerősünk engedi meg magának a százezer forint feletti márkás cuccot.

A Facebook tehát egyfajta egyenlősdit teremt, ami kétségkívül meglátszik a havi egyenlegünkön.