Megszólalt a közel-keleti vészcsengő

Noha mindenki a hétvégi nagy olajtalálkozót várja, és legtöbbször Szaúd-Arábia gazdasági problémái uralják a közvéleményt az alacsony olajár kapcsán, máshol is sötét fellegek közelednek. A vasárnapi összejövetelnek otthont adó Katar ugyanis a látszólagos stabilitása ellenére egyre nehezebben tudja tartani a jelenlegi, igen erős gazdasági pozícióját.

Katar a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasága, amely általában igen magas reál GDP-emelkedést produkál, miközben az egy főre eső GDP tekintetében a világ leggazdagabb államai között van. Ráadásul az ország az OPEC egyik legjobb pozícióban lévő tagja, amit az is igazol, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint tavaly mindössze GDP-jének nagyjából 0,6 százalékát (1,2 milliárd dollár) fordította energiatámogatásokra, miközben a többi OPEC állam ennél sokkal mélyebben nyúlt a zsebébe.

Katar erejének egyik legfontosabb összetevője a banki hitelezés lendületes növekedése. Mára azonban egyre többen vélik felfedezni a vészjósló jeleket – írja a Business Insider. A Capital Economics közgazdászai például aggódnak amiatt, hogy

az élénk hitelezés fenntarthatatlannak bizonyul,

és kockázatot jelent az ország jövőbeni pénzügyi stabilitására.

Noha egy nyílt bankválság valószínűtlen, szükség lenne az adósságok némi leépítésére, ami viszont gátat szabhat a gazdasági növekedésnek – tette hozzá Jason Tuvey, a cég Közel-Kelettel foglalkozó közgazdásza.

Jelentésében Tuvey három olyan szempontot emel ki, amely aggodalommal tölti el a Capital Economics csapatát.

Egyrészt

a hitelnövekedés üteme fenyegető mértékű.

A magánszektornak nyújtott hitelek ugyanis éves alapon több mint 15 százalékkal bővültek az elmúlt öt évben. Ezzel együtt az olajtól független GDP-hez viszonyított hitelek 2016-ra már meghaladták a 100 százalékot, szemben a 2006-os 70 százalékkal. Ráadásul az IMF korábban rámutatott, hogy a magánszektor adósságrátájának évi 3 százalékpontos bővülése a pénzügyi nyomás egyik előjele lehet.

Bajba kerülhet a látványos növekedés Forrás: Jon Bowles

Másrészt úgy tűnik,

a hitelezés felfutása eszközbuborékot is eredményez.

Tuvey ennek kapcsán kiemeli az ingatlanpiacot, ahol a hitelezés éves alapon 30 százalékkal nő. Ez pedig kevesebb mint négy év alatt a duplájára emelte az ingatlanárakat. Egy ingatlanpiaci korrekció így erősen felpörgetné a nem teljesítő hitelek számát.

Harmadrészt

a bankok forrásai képezik a sebezhetőség egyik alapját.

A hitelezés ugyanis sok esetben külföldről felvett kölcsönökből történik. A hitel-betét arány megnőtt, és a külföldi források immáron a teljes banki forrásállomány majdnem 30 százalékát jelentik. Ennek jelentőségét mutatja, hogy az Egyesült Arab Emírségeknél ez a szám 25 százalékot ért el, mielőtt a hitelbuborék 2009-ben kipukkadt.

Az elemzés kiemeli, hogy bár egy pusztító banki hitelválság elkerülhető, egy adósságleépítés még akkor is valószínű a következő években, ha Katarnak sikerül ügyesen kezelnie a problémákat. Ez pedig komoly nehézséget okozhat az országnak, tetézve az alacsony olajárból fakadó problémákat.