Védtelen vállalkozások

2016.05.02. 10:29

A magyar kis- és középvállalkozások negyedének végzetes következményekkel járhat egy káresemény, mivel negyedük sem vagyon-, sem felelősségbiztosítást nem köt.  Az elmúlt évek során közülük csaknem minden harmadiknak volt vagyoni kára, ők a biztosítók kárrendezését a korábbiaknál is pozitívabban értékelik.

Többek közt ez derül ki az UNION Biztosító felméréséből. A megkérdezettek 81 százaléka nem tudta, vagy rosszul tudta, milyen kedvezményekkel járnak a dolgozói juttatásként adható biztosítások.

A kkv-k a betöréstől tartanak a legjobbanForrás: AFP

A cégvezetők leginkább az értékesítési és gazdálkodási eredményeket tartják szem előtt, de emellett számos olyan tényezőt is figyelembe kell venniük, ami potenciális veszélyforrást jelent üzletmenetükre nézve. A biztosítással kezelhető kockázatok közül a megkérdezettek egyértelműen a betöréstől, illetve annak következményeitől tartanak leginkább, a lista a csőtörések okozta károkkal, a tűzesetekkel és a robbanásokkal folytatódik. Az elemi károk (villám, földrengés) említése csak ezek után következnek.

Almássy Gabriella, az Union Biztosító nem-életbiztosításokért felelős igazgatósági tagja elmondta, a cégek elsősorban (46 százalék) a helyreállítás elhúzódása miatt, meg a kieső árbevétel miatt (39 százalék) aggódnak, a káreseményeknek az üzleti kapcsolatok megszűnését eredményező hatását már jóval kevesebben említették (28 százalék). „Arra nagyon kevesen gondolnak, hogy milyen könnyen vezethet akár végleges megszűnéshez is az, ha egy cégnek egy időre kiesik az árbevétele, ugyanakkor az üzemeltetési költséggel továbbra is számolnia kell. Pedig ezt a kockázatot külön termékkel, az üzemszünet-biztosítással lehet fedezni” – így a szakember.

Négyből egy kkv nem készít válságtervet

Az Union korábbi, 2013-ban elvégzett felmérésének adatai alapján megállapítható, hogy lassú fejlődés tapasztalható a kkv-k körében: az eltelt időszak során a vagyonbiztosítások aránya 72-ről 76 százalékra növekedett. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy minden negyedik vállalkozásnak továbbra sincs biztosítási védelme.

Érdemes több kockázatra felkészülni

Továbbra is kevés ugyanakkor az olyan cég, amely a tevékenységével kapcsolatos valamennyi fontosabb felelősségi kockázatot fedezi valamilyen biztosítással. Ez az üzemmérettel arányosan változik: a középvállalkozások 88, a kisvállalkozások 74, a mikrovállalkozások 50 százaléka gondoskodott felelősségbiztosításról.

Általános felelősségbiztosítás és kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás mellett a vállalkozás profiljától függően ajánlott például munkáltatói felelősség, illetve termék- és szolgáltatás által okozott károkra is biztosítást kötni. Mindezt már csak azért is célszerű megfontolni, mert az elmúlt években jelentősen nőtt a fogyasztói tudatosság, ami a kártérítési követelések számát is meredeken emelte. Ez tükröződik abban az adatban is, hogy míg három éve a megkérdezett cégeknek csupán 6 százalékának volt felelősség-biztosítási kára, addig ez az érték 2016-ra 18 százalékra nőtt.

Csökkent a gépjárműbiztosítás, (80-ról 75 százalékra), ez elsősorban annak köszönhető, hogy a kkv-k által üzemben tartott gépjárművek átlagéletkorának növekedésével kevesebb a casco-szerződés is.

Vagyonbiztosítást a vállalkozásoknak alig fele (56 százalék) kötött 2013-ban, ez a szám azóta sem változott.

A juttatásként adható biztosítások tekintetében a kkv-szektorban igen jelentős a bizonytalanság: a megkérdezettek 81 százaléka nem, vagy rosszul ismerte az igénybe vehető kedvezményeket, ami szintén komoly akadálya e konstrukciók további terjedésének.

A cégek jónak tartják a kárrendezést

A megkérdezett kkv-k 29 százalékát érte vagyoni kár az elmúlt évek során. A cégek tapasztalatai kedvezőek a kárszolgáltatások minőségéről: míg 2013-ban 5-ös skálán átlagosan 3,59 pontra értékelték ezt a szolgáltatást, a mostani felmérésben ez az index már elérte a 4,01-es értéket.