Tény, hogy a republikánus elnökjelölt víruskampányai kifejezetten figyelemre méltóak mind a Twitteren, mind a Facebookon. De arról, hogy megválasztása esetén mit tervez bármivel, amit érint a technológiai forradalom, bizonytalanságba és homályba vész. És ez még a leginkább jóindulatú tipp. Nagyon riasztó előjelekben cseppet sem szűkölködve.

Július közepén 140 cégvezető, vállalkozó, újító, startupper intézett nyílt kirohanást Donald Trump úgynevezett techszemlélete ellen. Mint azt az Üzletrész is megírta, az elnökjelölt a technológia lelkes térnyerésében azokat a 2007-es felkiáltójeleket látja, amelyek aztán a 2008-as összeomláshoz vezettek. Innováció és gazdasági növekedés nem létezik anélkül, ami ebben a szektorban alapvető, érvel a 140 mélyen felháborodott vezető: eszmecsere, nagy mozgástér, együttműködés a külvilággal – vagyis nagyjából minden, ami a szabadságban végzett kreatív munkához hozzátartozik.

Például mi sem azon a fránya interneten ismerkedtünk meg, ugye, Melania!Forrás: MTI/EPA/Michael Reynolds

Egyetlen kivétel szúr szemet. Peter Thiel, a PayPal társalapítója beállt Trump mögé. Thiel úgy fogalmazott, a republikánus jelölt az egyetlen, aki őszintén kimondja, ez a gazdaság pillanatnyilag hanyatlik. Rajta kívül azonban egyetlen szaktekintélyt sem találunk, akinek a véleménye akár csak közelítene a megengedőhöz, hát még a pozitívhoz. Trump ugyanis, mindenki mással ellentétben, a nagy versenyben, még egy PR-fogáshoz sem vette a fáradságot, még jól megszervezett propagandafogásként sem volt soha egy jó szava a szektorhoz.

Mivel azonban Trump eddig még semmilyen konkrétummal nem állt elő arról, hogyan látja az innováció szerepét a gazdaságban, az érintettek kénytelenek az eddig elszórt morzsákból összerakni a szemléletét. Tényszerűen mondta például, hogy az embereknek „le kellene szakadniuk az internetről”. Az igaz, hogy a Twitteren nagyon aktív, azt azonban nem tudni, ő írja a státuszait, vagy egy fizetett alkalmazott. Az is tudható, hogy csak nagyon ritkán e-mailezik, és általában sem valószínű, hogy úgynevezett poweruser lenne. A H1B munkavállalói vízumról gyakran változik a véleménye. Maga is kihasználta már, mégis hol elfogadóan beszél róla, hol sarkosan bírálja, ahogy bírálja Mark Zuckerberget is, amiért a Facebook-alapító támogatja a munkaerő-áramlást az Államokba („hídakat kellene építenünk, mondta Zuckerberg, nem falakat”). 

Márciusban Trump arról mennydörgött, rá fogja kényszeríteni az Apple-t, hogy az Államokban gyártsa az iPhone-t, ne pedig Kínában. A San Bernardinóban történt lövöldözés után az Apple igyekezett ellenállni a titkosszolgálati nyomásnak, mert csúnya lejtőt vizionált (ha egyszer enged, egyre nehezebb lesz nemet mondania az FBI-nak). Trump erre kijelentette, hogy bojkottálni kellene a céget. Minthogy neki iPhone-ja is, Samsung telefonja is van, ezt azonnal el is kezdte. (Az utóbbi márka több vállalati rendezvényén fellépett mint fizetett vendégelőadó.) 

Nehéz azonban hajmeresztőbbet találni annál az állításánál, hogy „be kéne zárni” az internet „azon részeit”, ahol „felbukkanhat” (előfordul?, amilyen weboldalakon toboroz?, ahol kommentel?, ahová már bármely tagja kattintott életében?) az Iszlám Állam. Szemmel láthatólag nem izgatta magát azon, hogy mindezt a szólásszabadság őshazájában javasolja, terve is volt: „el kell menni” Bill Gateshez, aztán „összefogni vele” és intézkedni. Aki pedig valóban a szólásszabadságot emlegeti majd, futott elébe a jövőnek, az „bolond, bolond”.

Szia, Bill, itt Donald, te, arra gondoltam, itt-ott be kéne csukni az internetet...Forrás: Bill Gates Youtube

A netsemlegesség elvében a konzervatívok elleni támadást látja. Arról sem lehet lebeszélni, hogy Jeff Bezos a kisebb adó reményében vásárolta fel a Washington Postot: nyilván az irányított cikkeken keresztül fogja addig szorongatni a politikusokat, amíg azok az Amazon minden járulékkötelezettségét egy tollvonással eltörlik.

Ezek után kérdezze meg valaki, vajon miért emlegeti Sam Altman, a Y combinator alapítója a történelem legsötétebb korszakait, egészen konkrétan az 1930-as évek Németországáét. Meg Whitman, az HP Enterprise (a Hewlett Packard inkubátora) vezérigazgatója nem is tartózkodott attól, hogy fasiszta diktátorokhoz (az osztrák születésű mellett az olaszhoz) hasonlítsa Donald Trumpot. 

És ha a diszruptív, izzó startupos világnézet merész szókimondása esetleg túlzás valakinek, tulajdonképpen bőven elég belegondolni abba, mennyi frusztrációt okoz éppen az interneten a Trumpból dőlő szexizmus, a mexikóiakat és muzulmánokat és melegeket gyalázó nyilatkozatai, mert ezekből kifogyhatatlan. Illetve abba, hogy ez idáig nem ismerhetjük Donald Trump álláspontját sem a közösségi gazdaságról, sem arról, milyen hatással lesz akár középtávon az Uber-modell a munkaerőpiacra, sem a változófélben lévő szabadalmi kérdésekről, de még csak a szélessáv-hozzáférés bővítéséről sem - írja a Business Insider. Márpedig, kérdezhetnénk álnaivan, ha ennyire nem fontos az internet, ugyan mivel indokolja a saját, csekélynek nem mondható súlyát a cybertérben?