Ma elrajtol a Premier League 25. bajnoki évada. Az angol klubfutball pénzügyileg még sosem volt ilyen erős, a szezon előtt majdnem egymilliárd fontot már el is költöttek új játékosokra, de hogy ez mire lesz elég a Bajnokok Ligájában vagy az Európa Ligában, az már más kérdés.

Az angol foci topligája megújult arculattal vág neki az új szezonnak: 15 év után kiszáll a névadó szponzor, a Barclays bankház, ezért lett új logója a bajnokságnak.

Az angol szövetség ezzel évi 40 millió fontra mondott nemet, de valószínűleg ez az összeg nem fog hiányozni sehonnan, hiszen a Premier League 5,136 milliárd fontért (365-ös árfolyamon számolva körülbelül 1875 milliárd forintért) adta el három évre az országon belüli televíziós közvetítési jogokat a Skynak és a BT Sportnak.

Összehasonlításképpen a Sport Televízió az MTVA-val együtt 2012-ben 3,54 milliárd forintért vette meg az OTP Bank Liga, azaz az NB I közvetítési jogait négy szezonra – aztán tavaly a Sport TV „kiesett”. Éves szinten ez közel 700-szoros különbség az angol élvonalhoz képest.

A Spíler TV-n lesznek az angol bajnokik
Spíler TV néven férficsatornát indít a TV2-csoport, ez közvetíti majd a Premier League mérkőzéseit is. Az új csatorna augusztus 13-án startol a legnépszerűbb európai bajnokság első fordulójával. A szombattól hétfőig tartó első körben összesen hat mérkőzést láthatnak élőben a futballrajongók.

Mindenesetre nem marad támogatók nélkül a Premier League, ráadásul a Barclays is marad, ha nem is névadó szponzorként, mint korábban. A hivatalos labdát a Nike szállítja, az időt a Tag Heuer méri, a sört a Carling biztosítja, míg újrajátszani a rangadókat az EA Sports játékaival lehet.

A Bloomberg szerint a Carling ezért évi 9 millió fontot (körülbelül 3,3 milliárd forintot), míg a Tag Heuer évi 5 millió fontot (körülbelül 1,8 milliárd forintot) fizet a PL-nek.

A Leicester City címvédőként vág neki a 25. PL-nekForrás: Anadolu Agency/2016 Anadolu Agency/Vinai Dithajohn

A Deloitte adatai szerint Európa élbajnokságai között tovább nyílik az olló a Premier League javára, köszönhetően többek között az új közvetítési jogokért kapott pénzeknek. Az elmúlt szezonokban az angolok mögött második német bajnokság, a Bundesliga csapatai 2–2,4 milliárd euró bevételt értek el idényenként, szemben a Premier League 2,9–4,4 milliárd eurós bevételeivel szemben.

A könyvvizsgáló cég becslése szerint a spanyol élvonal klubjai bevételben megelőzik a német csapatokat, azonban, még ha össze is adjuk a La Liga és a Bundesliga bevételeit (5,73 milliárd euró), akkor sem érik el a Premier League klubjainak várható bevételét, amely az idény végére megközelíti majd a hatmilliárd eurót (5,83 milliárd euró). Tehát a Deloitte becslése szerint az angol klubfutball többet fog érni, mint a spanyol és a német együttvéve.

Az angol csapatok többet is költenek új játékosokra: körülbelül 800 millió fontot. Mivel csak alig több mint 300 millióért adtak el játékosokat, a hét elején még félmilliárd fontos mínuszban voltak az angol klubok, már ami az átigazolási piacot illeti. Ráadásul a Manchester Unitedhez köthető a nyár talán legnagyobb igazolása is: a francia Paul Pogbát átigazolási rekordot jelentő összegért, sajtóértesülések szerint 105 millió euróért szerződtették a Juventustól.

Nyomasztó angol fölény

A Deloitte egy korábbi összeállításából az is kiderült, hogy a világ legtehetősebb 20 klubjának a felét az angol élvonal adja: a könyvvizsgáló cég által megálmodott Football Money League 20 csapatának bevétele egy szezonnal ezelőtt már elérte a 6,6 milliárd eurót is, míg a 2015/16-os idényben feltehetőleg meg is haladta a 7 milliárd eurót – a most kezdődött szezontól már 8 milliárdos bevételt várnak a könyvvizsgálók.

A legtehetősebb 20 klub közé 9 angol, 4 olasz, 3 spanyol, 3 német és 1 francia klub került be. A listára Európán kívülről szinte lehetetlen felkerülni, ez eddig csak egyetlen csapatnak sikerült, igaz, neki kétszer is: a 2011/12 és a 2012/13-as idényben a brazil Corinthians jutott be a Money League-be.

A GDP-t nézve Európában Németország után a britek gazdasága a második-harmadik legerősebb, így a focinak (is) van piaca. A borsos jegyárakat ki tudják fizetni a szurkolók, sőt van, ahol majdhogynem kihalásos alapon öröklődnek a bérletek. A topbajnokságok nézőszámait nézve a Bundesliga a legerősebb, ahol átlagosan több mint 43 ezren kíváncsiak egy bajnokira. A németeket az angol Premier League (36 ezer), a spanyol La Liga (28 ezer), az olasz Serie A (22 ezer) és a francia Ligue 1 (20 ezer) követi.

Sokkal jobban szemlélteti az angol foci erejét a stadionok kihasználtsága: a Transfermarkt adatai szerint az előző idényben 96 százalékos telítettséggel működtek az angol arénák, ami azt jelenti, hogy szinte az összes angol bajnoki közel telt házas volt.

És ez adja az angol foci igazi erejét, ugyanis a csapatok bevételei közül több is a szurkolókhoz köthető. Egy futballklub bevételei három fő kategóriába sorolhatók:

  • Meccsnapi bevétel: eladott jegyek és bérletek, de ide sorolható minden olyan bevétel, ami a meccsek napjain keletkezik (például a büfék, éttermek bevételei is).
  • Közvetítési jogdíjak: a műsorszolgáltatás után járó bevételek (a klubok pénzt kapnak a közvetített meccseik után).
  • Kereskedelmi bevételek: idetartoznak a szponzoroktól kapott támogatások, a különböző reklámbevételek, illetve a kiskereskedelmi bevételek (például a mezeladások).

Átalagosan a kereskedelmi és a meccsnapi bevételek adják a klubok bevételeinek felét, azonban az idei szezontól megugró közvetítési jogdíjak miatt szerepük csökken, bár még így is közel 40 százalékot fognak kitenni a Deloitte becslése szerint.

A közvetlenül a szurkolóktól származó pénzek, azaz a meccsnapi bevételek részaránya csökken ugyan, de még mindig jelentősnek mondható, és ilyen megbízható meccsre járók mellett könnyen tervezhető bevételi forrás: a klubok a most kezdődő szezontól meccsnapi bevételként 610 millió fontra számíthatnak, ami több mint 220 milliárd forintnak felel meg. Ez csapatonként átlagosan 30,5 millió fontot, mintegy 11 milliárd forintot jelent.

Az angol klubok tudnak a szurkolóikra támaszkodniForrás: AFP/Ian Kington

És van is kikre támaszkodniuk az angol kluboknak, hiszen az előző szezonban a 20-ból 15 csapatnak volt magasabb az átlagos nézőszáma, mint 25 ezer fő. Ugyanez Spanyolországban 20-ból 7, Olaszországban és Franciaországban 20-ból 6, míg Németországban 18-ból 16 (!) – a Bayern az összes, míg a Dortmund egy híján az összes hazai bajnokiját telt ház előtt játszotta.

Hiába a PL ereje, (még) a Barca és a Real a legtehetősebbForrás: AFP

Ezzel a pénzügyi és szurkolói háttérrel egyszerűen nem tudják felvenni a versenyt máshol: hiába van ott a spanyol bajnokságban a Barcelona és a Real Madrid – amely két klub a világ két legtehetősebb futballklubja is egyben –, a németben a Bayern és a Dortmund, a franciáknál a PSG, vagy az olaszoknál a Juventus, összességében, átlagosan egyik bajnokság sem képes ilyen erőt felmutatni. A Deloitte szerint a Premier League-ben szereplő klubok átlagos bevételei öt idény alatt közel megduplázódnak,126 millióról 216 millió angol fontra (közel 80 milliárd forint) nőnek a most kezdődő idény végére, ezzel is tovább nyitva az ollót a többi bajnokság pénzügyi erejéhez mérve.

Mit hoz majd a brexit?
A britek június végén döntöttek úgy, hogy kilépnek az Európai Unióból. Ez pedig az angol focira is hatással lesz, de hogy egész pontosan milyen mértékben, azt jelenleg még csak megtippelni lehet. Mindenesetre többféle előnytelen következménnyel számolnak a kilépés miatt, ami leginkább a munkavállalási szabályokat érinti majd.

Majdnem minden angol klub nyereséges

Annak ellenére, hogy a pénzügyi fair play már érezteti hatását – amelyet azért találtak ki, hogy a klubok ne költsenek többet annál, mint amennyit megtermelnek –, még mindig van két bajnokság, ahol a klubok összességében veszteségesen működtek: a francia és az olasz bajnokság a Deloitte adatai szerint az elmúlt öt vizsgált idényben képtelen volt profitot termelni a tulajdonosoknak.

Az angol klubok jövedelmezősége a 2013/14-es idényre – amikortól bevezették a pénzügyi fair playt – óriásit ugrott: a 20 Premier League-ben szereplő csapat közül 17 profittal zárta az idényt. Az európai szövetség, az UEFA legfrissebb összeállítása szerint működnek a szankciók, hiszen az európai futballklubok veszteségei 2011 óta 70 százalékkal, 487 millió euróra csökkent.

Mire költik ezt a mérhetetlen mennyiségű pénzt?

A klubok kiadásainak legnagyobb részét a bérek, a játékosok fizetései teszik ki: a 2014/15-ös idényben a 4,4 milliárd eurós összbevétel 61 százaléka, mintegy 2,67 milliárd euró a bérekre ment el Angliában, ahol közel kétszer annyit költenek a játékosok fizetéseire, mint Németországban, Franciaországban és Olaszországban.

A legnagyobb arányban az olaszoknál költenek a bérekre: itt a bevételek 72 százalékát tették zsebre a játékosok. Magyarországon a két legnagyobb költségvetéssel rendelkező klubcsapatnál ezzel szembentöbbet költenek a bérekre, mint amennyi a bevételük:

  • a Ferencvárosnál a 2,1 milliárd forintos árbevétel mellé 2,6 milliárd forintos személyi jellegű kiadás társul, míg
  • a Videotonnál a 2 milliárd forintos árbevétel mellett 2,5 milliárd forintot költenek bérekre.

Az eredményesség sem mindegy

Nem minden a szurkolókon múlik, fontos az eredményesség is, hiszen többek közt a siker viszi ki a szurkolót a stadionba. Az elmúlt évek azonban nem az angol klubokról szóltak a Bajnokok Ligájában és az Európa Ligában, még akkor sem, ha

  • a Chelsea 2012-ben BL-t nyert, két éve pedig az elődöntőig menetelt,
  • a Manchester United döntőt játszott 2011-ben, ott azonban kikapott a Barcától, míg
  • a Manchester City idén az elődöntőben kapott ki a későbbi győztes Real Madridtól.

Az EL-ben a Liverpool idén döntőt játszott, de ott kikapott a Sevillától, viszont a Chelsea 2013-ban ezt a sorozatot is behúzta. Ekkora pénzügyi erőfölény birtokában nem véletlenül várnak többek az angol szurkolók a csapataiktól.

De nem minden a siker

A BL-ben a legutóbbi 3 kiírást spanyol (2-t a Real, egyet a Barca), az EL-ben pedig a legutóbbi 3 kiírást szintén spanyol (mindhármat a Sevilla) csapat nyerte. Bevételben a spanyol bajnokság a Deloitte becslése szerint meg is előzi a német élvonalat, de az angolt már nem tudja megközelíteni, hiszen Spanyolországnak a Realon és a Barcán kívül pénzügyileg igazán erős együttese nincsen.

Didier Drogba 2015-ben a Chelsea-vel lett bajnok, majd Montrèalba szerződöttForrás: AFP/Leon Neal

Egy-egy sikertelenebb időszak után sok élcsapattól elfordulnak a szurkolók, azonban Angliában ez nem így megy: általában az alsóházban, a kiesés elől menekülő csapatok is közel telt ház előtt játszanak. És amíg ekkora szurkolói bázisra támaszkodhatnak a klubok, addig – egy már működő modell révén – pénzügyileg sem lesznek nagyon problémáik.

Ezzel szemben Magyarországon az előző idényben a Transfermarkt adatai szerint átlagosan körülbelül 2600-an jártak meccsre.

Ennyi ember egy jobbfajta családi ünnepségen is összejön, ez rettenetesen kevés” – mondta erre korábban az Origónak Dénes Ferenc sportközgazdász.

A magyar klubok gazdasági erejét nézve a Sportgazdasági Nagyító című tanulmány szerint összesen négy NB I-es futballklub volt nyereséges tavaly. „A mezőny bevételeinek mindössze kétharmada üzleti jellegű” – derült ki a tanulmányból.

A bajnoki címvédő, a Ferencváros 197 millió forintos veszteséget ért el, míg a legnagyobb profitnak a Puskás Akadémia örülhetett, amely 260 millió forintos eredménnyel zárt. Persze nem összemérhető, de az angol bajnokság leginkább jövedelmezőbb együttese, a Manchester United a 2014/15-ös szezonban 109 millió fontos üzemi eredményt ért el. Ez közel 40 milliárd forint, amennyiből akár három darab Groupama Aréna-szintű stadion építhető.