Jelenteni kell a külföldi számlákról

Piggy bank lying on side, coins nearby

Bár nem lett szigorúbb a szabályozás és nem kell minden egyéni vállalkozónak pénzfogalmi bankszámlát nyitnia, lesz változás jövőre a céges számláknál. 

Az eredeti ötlet az volt, hogy a nem áfaalany egyéni vállalkozók számára is kötelező lesz a pénzforgalmi, vagyis nem lakossági, hanem vállalkozói bankszámla nyitása. Ez végül kikerült a 2018-as jogszabálymódosításból, vagyis továbbra is a cégeknek és az áfaalanyoknak kell céges számla.

A pénzforgalmi számlanyitást, illetve megszüntetést az adóhatóságnak nem kell bejelenteni, azt a pénzintézet teszi meg. Ám januártól a külföldön vezetett számlákról már kell adatot szolgáltatni az adóhatóságnak egy szakportál szerint. A cégeknek 15 napjuk van a számlanyitást követően, hogy jelentsenek, ez praktikusan azt jelenti, hogy január elsejétől a már működő számlák esetében kezd el ketyegni az óra.

A már megnyitott számlákról január közepéig kell nyilatkozni.

Nem éri meg elsunnyogni a bejelentést, mert a NAV előbb-utóbb tudomást fog szerezni a számlákról - a bankok, még az osztrák és svájci fiókok is kötelesek adatot szolgáltatni a náluk vezetett, külföldiek tulajdonában álló számlákról. Vagyis a NAV meg fogja tudni ezeket az adatokat így is, úgy is. Ám ha később, adott esetben egy külföldi pénzintézet jelentéséből értesül a céges számlákról, a vállalkozást, amelyik elmulasztotta a bejelentést megtenni, akár 600 ezer forint bírsággal is sújthatja.

Kamat vagy bevétel? Forrás: PhotoAlto/Eric Audras

Nem éri meg tehát kikerülni az adatszolgáltatást. Egyrészt sokba kerül, másrészt értelme sincs, az adatok mindenképpen meglesznek.

Fontos, hogy ha egy egyénivállalkozó szünetelteti tevékenységét, de a számláját nem szünteti meg, akkor a szünetelés tényéről tájékoztatnia kell a bankját. Ennek praktikus oka van. Ha ugyanis ebben az időszakban hozam képződik a számlán, akkor az nem a vállalkozás bevételéhez csapódik hozzá, hiszen a vállalkozás épp szünetelteti tevékenységét. Az így keletkezett hozam kamatjövedelem lesz.

Amellett, hogy ez után adót kell fizetni, ezt az adót a bank maga állapítja meg, vonja le és vallja be. Vagyis ha utólag kiderül, hogy a vállalkozó szabálytalanul bevételként és nem kamatjövedelemként mutatta ki a szünteltetés ideje alatt képződött hozamot, akár bírsággal és adófizetési kötelezettséggel is számolhat.

Hogy a jelenlegi betéti kamatok után realizálható hozamok mellett egy milyen mikroszkopikus hozamot és adót jelent, más tészta. Ha egymillió forint van a számlán (ami meglehetősen életszerűtlen) és ez után például 0,1 százalék kamatot realizál a vállalkozó, akkor 100 forint kamat keletkezik, ennek adója pedig 15 forint. Kérdés, akar-e kezdeni bármit ezzel a NAV.