Andy Vajna: Budapest Európa egyik filmes központja

Vajna, Andrew G.
Budapest, 2017. február 7. Andy Vajna, a magyar filmipar megújításáért felelős kormánybiztos a Miért jönnek a hollywoodi sztárok és produkciók Magyarországra? című háttérbeszélgetésen Budapesten, a Magyar Nemzeti Filmalap székházában 2017. február 7-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán
Vágólapra másolva!
Budapest London után Európa egyik filmes központja lett, ami jelentős bevételeket is hoz, nemcsak a produkcióknak, hanem az államnak is. A társaságiadó-kedvezmény (TAO) befizetésekből kevesebb jut a filmre, mint a sportra és a színházi produkciókra, de a filmtámogatás - egyedüliként - nyereséget is hoz – jelentette ki Andy Vajna filmügyi kormánybiztos. Az Európai Audiovizuális Obszervatórium felmérésében összehasonlította az európai uniós országokban a filmgyártási költések arányát a nemzeti GDP-hez képest, és a tanulmány szerint 2010 és 2014 között a Magyarországon filmgyártásra fordított költések elérték a GDP 0,15 %-át. Ez az arány az európai átlag két és félszerese, és így megállapítható, hogy a filmipar az európai országok közül az ország gazdaságának méretéhez képest Magyarországon járul hozzá legnagyobb mértékben a növekedéshez.
Vágólapra másolva!

Magyarország Csehország mellett a kelet-európai régió vizsgált 10 országa közül a legversenyképesebb a külföldi filmes produkciók számára – állapítja meg a OrienTax tanácsadó cég a Magyar Nemzeti Filmalap megbízásából készült elemzésében. Még Írországnál is vonzóbb, pedig a filmeken dolgozók többsége gyengén beszél angolul.

Az elemzés főbb megállapításai a 2015-ös helyzetfelmérés alapján:

  • Az állam 25 százalékos adó-visszatérítéssel támogatja a külföldi produkciókat, viszont 31 százalék bevételhez jut. Ez azt jelenti, hogy 1000 forint adó-visszatérítésre 1248 forintnyi adóbevétel jut.
  • Minden 1000 forintnyi adóvisszatérítés 3240 forinttal növeli a GDP-t.
  • 1 milliárd forint adó-visszatérítés 555 munkahely létrejöttét segíti. Ebből 139 állami támogatásból jött létre, 416 a külföldi kereslet miatt.
  • A magyar filmipar állandóan vagy alkalmilag közel 10 ezer embert foglalkoztatott 2015-ben.

London mellett Budapest Európa egyik filmcentere – jelentette ki Andy Vajna. Mint a kormánybiztos mondta, napi 2-3 külföldi produkció keresi fel azzal a hazai piaci szereplőket, hogy itt forgatnának – persze ezeknek nem mindegyike valósul meg.

2004 óta, amikor bevezették az adókedvezményt a filmes produkciók támogatására, a filmipar teljes bevétele a húszszorosára nőtt.

A legnagyobb bevétel-növekedés 2013 és 2014 között volt, amikor az egy-egy filmalkotásnak adható adókedvezményt 20 százalékról 25 százalékra emelték

Magyarországon az Európai Bizottság jóváhagyásával. Egyben a Nemzeti Filmalap létrehozta az úgynevezett letéti számla rendszerét is, ahová a TAO-s befizetések ellenőrizhető módon érkeznek, és ahonnan a filmes produkciók a költségelszámolásokat jóváhagyó határozatok szigorú sorrendjében, szintén követhető módon kapják meg a támogatást.

Andy Vajna, a magyar filmipar megújításáért felelős kormánybiztos Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A filmipar azonban olyan gyorsan fejlődik, hogy a TAO-befizetések nem követik ezt, így az adóhatóság tavaly óta negyedévente kiegészítheti a filmtámogatásra fordítható TAO-keretet az időarányos részig, hogy a filmes produkciók számára kiszámíthatóan, gyorsan működjön a rendszer. Andy Vajna azonban hangsúlyozta, hogy ez nem külön támogatás.

Filmes TAO-keret

2016-ra 14 milliárd forintos felső keretet határozott meg a Filmtörvény, ennyit gyűjthetett a Filmalap a TAO-támogatások letéti számláján. Az utolsó negyedévre azonban eltörölte a kormány az időarányos felső határt, hogy az elszámolt filmes produkciók kifizetését felgyorsíthassák. Idénre előzetesen 25 milliárdos támogatási keretet javasoltak, de feltehetően 33 milliárdra emelik majd.

Magyarország versenyelőnye a 16 éve bevezetett és azóta sokat fejlesztett támogatási rendszerből adódik, amit már jól ismernek a filmes cégek – mondta Radnai Károly, az OrienTax munkatársa.

Egy nagy költségvetésű hollywoodi produkció jelenleg nagy valószínűséggel Magyarország, Írország és Csehország közül választ forgatási helyszínt Európában,

hacsak nem eleve német, francia vagy egyéb nyugat-európai helyszínre van szüksége. Írország versenyelőnye abból adódik, hogy döntően angolszász kultúrájú ország viszont jóval olcsóbb a munkaerő, mint Angliában.

Legutóbb Jennifer Lawrence érkezett Budapestre új filmjét forgatni Forrás: Alliance

A versenyben feljövőben van Szlovákia, Litvánia és Horvátország, ahol pár éve működik olyan adótámogatás, amellyel a külföldi filmprodukciókat akarják elcsábítani. .

Magyarországnak legnagyobb riválisa 2018 után Lengyelország lehet,

mert ekkortól ott is tervezik az adó-visszatérítési rendszer bevonását a filmtámogatásba. Ehhez hasonló támogatási rendszerek egyébként sok fejlett országban működnek, az USA államaiban éppúgy, mint Kanadában, Ausztráliában vagy a nagy európai filmes nemzeteknél – mondta Radnai Károly.

Sok hollywoodi szuperprodukciót forgattak nálunk, de közben sok magyar filmet ismert meg a nemzetközi közönség: összesen 190 díjat nyertek a hazai alkotások. Forrás: Magyar Nemzeti Filmalap

Az elemzés kitért a magyar filmipar versenyképességét veszélyeztető tendenciákra is. Első helyen a képzett munkaerő hiányára, aminek árfelhajtó hatása van. Az iparág fejlődésével a külföldi stábok egyre kevesebb szakembert hoztak magukkal az utóbbi tíz évben, ám mostanra már nincs annyi magyar munkaerő, amellyel ki lehetne szolgálni az ide érkező külföldi filmes csapatok igényét.

Ezért a Filmalap tavaly elindította képzési programját, amelyre bármilyen szakképző jelentkezhet, ha biztosítani tudja a feltételeket: a megadott 10 filmes hiányszakma alapvetően angol nyelvű képzését – mondta Havas Ágnes a Filmalap vezérigazgatója. Tavaly óta

minden magyarországi produkciónak a költségvetése 0,5 százalékát (legfeljebb 15 millió forintot) a hazai filmes oktatásra kell befizetnie,

illetve a 10 millió forint feletti költségvetésű produkcióknak legalább öt hétig gyakornokokat is kell alkalmazniuk valamelyik gyártási részlegüknél.

A magyar filmipar jövője a minőségi szolgáltatások fejlesztése lehet Forrás: MTI/Kallos Bea

Petrányi Viktória, a Proton Cinema producere azonban arról is beszélt, hogy a magyar munkaerő már nem feltétlenül az olcsó bérmunkában versenyképes. Például operatőrt vagy látványtervezőt is adnak már a magyar filmgyártók közepes külföldi produkciókhoz. Ez,

a minőségi, kreatív szolgáltatás fejlesztése fokozhatja a versenyképességet.

Kemény Ildikó, a Pioneer Pictures producere – ők forgatnak most Jennifer Lawrence-szel itthon, és a közel 300 fős stáb 95 százaléka magyar – megemlítette, hogy a külső helyszínes forgatásokban is nagyon sokat tudnak segíteni még a hollywoodi produkciókban is a magyar szakemberek.