A magyaroknak átlagos mennyiségű fizetett szabadság jár

A magyaroknak évente átlagos mennyiségű fizetett szabad nap jár. A statisztikák szerint sokan nem tudják kivenni az összes szabadságukat.

Az amerikaiaknak semmi, a skandinávoknak sok, a magyaroknak átlagos mennyiségű fizetett szabadnap jár évente. Egy nemzetközi kutatás szerint a világon a legtöbb szabadságuk a brazil munkavállalóknak van. Az évente 30 napos szabadságuk mellé 11 napnyi nemzeti ünnep is társul.

A 77 országban jelenlevő, a világ munkavállalóinak helyzetét vizsgáló szervezet, a Mercer's Worldwide Benefit and Employment Guidelines és a független gazdasági kutatóintézet, a Center for Economic and Policy Research (CEPR) felmérése világszerte megmutatta a nyaralási juttatások közötti különbségeket. 64 országban legalább 10 év szolgálati idővel rendelkező munkavállalókat vizsgáltak, akik 5 munkanapot dolgoznak egy héten.

A magyaroknak évente átlagos mennyiségű fizetett szabad nap jár. A statisztikák szerint sokan nem tudják kivenni az összes szabadságukat. Forrás: Thinkstock

Mint kiderült vannak országok, ahol a munkavállalók évente akár 40 napot is élvezhetnek szabadnapként, ugyanakkor az amerikai munkavállalók csak fizetés nélküli szabadságra jogosultak, igaz 10 napnyi nemzeti ünnepnap nekik is jár.

Szóval az Egyesült Államok az egyetlen olyan ország, ahol nem jár fizetett szabadság. Ellenben a brazilok élenjárók. Ők 30 fizetett munkanapot kapnak évente, ami mellé még 11 nap nemzeti ünnep is jár.

Európában az Egyesült Királyságban dolgozók szintén dobogós helyen állnak az éves szabadságolások tekintetében. Nekik 28 nap fizetett szabadság jár átlagosan, igaz ebbe a nemzeti ünnepek is beletartoznak.

Európa többi része is jól teljesít a szabadságolás versenyében.

Ausztriában, Dániában, Franciaországban, Luxemburgban és Svédországban 25 szabadnapot vehetnek ki a munkavállalók egy évben.

Az osztrákok emellé még 13 ünnepnapot is kapnak, így összesen 38 napot tölthetnek szabadságon. Ám árnyalja kicsit a helyzetet, hogy az osztrák munkavállalóknak a szombatot is ki kell íratniuk, még akkor is, ha azon a napon egyébként nem dolgoznának. Jól állnak a franciák is, akiknek 36 nap szabadság jár a nemzeti ünnepekkel együtt.

A világ fejletlenebb országaiban feleannyi fizetett szabadság sem jár a dolgozóknak, mint Európában. Forrás: AFP/Andrew Caballero-Reynolds

A világ más részein, Indiában például korántsem ilyen rózsás a helyzet. A munkavállalók mindössze 12 napot kapnak (igaz, ez a nemzeti ünnepeikkel összesen 28 nap). Kínában 10 nap jár (a nemzeti ünnepekkel együtt 21 nap), Tájföldön pedig 6 nap a szabadság időtartama (a nemzeti ünnepekkel együtt 22 nap).

És hogy állunk mi magyarok?

Magyarországon évente 20 napos kötelező alapszabadság jár. Ezzel abszolút az európai átlaghoz tartozunk Észtországhoz, Ciprushoz, Németországhoz, Görögországhoz, Olaszországhoz, Írországhoz hasonlóan.

Hazánkban az adott évre eső szabadságot ugyanabban az évben kell kiadni úgy, hogy a munkavállaló legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzés alól.

A kimutatások szerint a magyar munkavállalók zöme egy hétnél tovább nem megy, vagy nem mehet szabadságra. Forrás: MTI/Mohai Balázs

Más kérdés, hogy ez a gyakorlatban is teljesül-e?

Sokan nem mennek egy hétnél több szabadságra és vannak, akik csak 1-2 napot vesznek ki alkalmanként. Pedig a minimum kéthetes, egybefüggő szabadság lehet igazán pihentető. A munkáltatók érdeke is lenne minderre figyelni, hisz, ahogy a mondás is tartja, aki nem tud ellazulni, nem tud megfeszülni sem."

– mondja Simonyiné Tóth Judit, a Simonyi & Tóth Tanácsadó Iroda vezetője.

A profession.hu kutatása szerint a magyar dolgozók 34 százaléka évente legalább egy hétre elutazik pihenni.

Természetesen vannak olyan munkahelyek is, ahol több mint 3 hétig pihenhetnek az alkalmazottak a nyári időszakban. Igaz, ez csupán a megkérdezettek 6 százalékára igaz. A szakember szerint ezekből az adatokból is látszik, hogy leginkább a munkaadóktól függ a kiadott szabadnapok száma.

Bizonyos iparágakban a munkáltatók előre megszabják, hogy az alkalmazottak mikor mehetnek szabadságra. Forrás: MTI/Beliczay László

Simonyiné Tóth Judit szerint számos vállalat ténylegesen kötelezi az alkalmazottakat arra, hogy mikor és mennyi szabadnapot vegyenek ki az olyan időszakokban, mint például július-augusztus, ám egyes munkáltatók nem engedélyezhetnek két hétnél több szabadságot egyhuzamban. Bizonyos iparágakban, jellemzően az építőiparban is, meghatározott időszakok vannak kijelölve a szabadságra, például augusztus és az év vége. Viszont a két időpont között nem mehetnek szabadságra a munkavállalók.

Bevett gyakorlat az is, hogy a gyártó cégeknél az előre betervezett leállások alatt kell szabadságra menni, sok cégnél pedig a karácsony és az újév közötti időszakot is kötelezően ki kell venni. Mindez azt mutatja, hogy az iparág, a szezonalitás és a cégvezetés bizonyos esetekben meghatározza a szabadság ütemezését, természetesen a törvényi szabályozás figyelembevételével. Emellett mindig megjelenik a magánéleti háttér, mint befolyásoló, alkalmanként kényszerítő feltétel.

- tette hozzá Simonyiné Tóth Judit, a Simonyi & Tóth Tanácsadó cég vezetője.

Mindenesetre a statisztikákból az derül ki, hogy bár a magyarok átlagosan 20 napot pihenhetnénk évente, sokan nem akarják, vagy nem tudják kihasználni a pihenőidőt.