Egy friss kutatás arra mutat rá, hogy a magyar diákok 35 százaléka dolgozik tanulmányai mellett, legerősebb motivációjuk a pénzkereset mellett pedig a választott szakmával kapcsolatos tapasztalat- és gyakorlatszerzés.
Ma már inkább a tapasztalat a döntő, nem feltétlenül az ezt igazoló végzettség. A cégek szeretik maguk betanítani a kezdő kollégákat, de előny, ha egy munkavállalónak hasonló területen szerzett tapasztalata van - mondta Török László, a Job Force Iskolaszövetkezet vezetője. Másfél éve egyre jobban érzékelhető, hogy a diákok előszeretettel keresnek érdeklődési körüknek megfelelő munkát, így a diákmunka révén akár a szakmaváltás sem ritka.
A diákok legszívesebben irodai környezetben vállalnak munkát, de népszerűek a hostess munkák, a promóciós tevékenységek és a tolmács állások is. Nyáron keresettek még a strandokon, fürdőkben végezhető feladatok, a fesztiválokhoz kapcsolódó munkakörök, és nem utolsó sorban a nyári mezőgazdasági munkák.
A munkaerőhiányt ami terület- és szakmaspecifikus, illetve szezonális jellegű, enyhítheti a diákmunka, de a klasszikus gyártó-termelő, négyműszakos munkarendű termelő egységek esetében nem szerencsés, ha a felnőtt dolgozók hiányát diákokkal pótolják a vállalatok. Így például a gyártás területén inkább az automatizmus orvosolhatja a munkaerőhiányt.
Az irodai adminisztráció, a kereskedelem vagy a HR területén azonban már most jelentős részben diákokkal töltik fel a belső munkahelyeket, és nem titkoltan az utánpótlás nevelése is a céljuk.
Felmérések azt mutatják, a diákmunkások mintegy 70 százaléka az iskola befejezése után is a választott cégnél tud maradni.
Az utóbbi években emelkedni kezdtek az órabérek, mivel csak a diákmunkára jelentkezők mindössze 30 százaléka hajlandó nettó 700 forintos órabér alatt munkát vállalni. A budapestiek igénye valamivel nagyobb a vidékieknél: óránként minimum 764 forintot kívánnak keresni. A diákmunka tehát egyes területeken bár enyhítheti a munkaerőhiányt, de teljes mértékben nem orvosolhatja azt.